adozona.hu
BH+ 2010.4.182
BH+ 2010.4.182
A közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó pályázattal kapcsolatban az egyenlő bánásmód megsértésére alapított igény elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 349. § (2) bekezdés a) pont, Mt. 5. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1971. október 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél, illetve annak jogelődjénél.
A felperes jogviszonyának 1991. augusztus 23-án felmondással történt megszüntetése miatt indított perben a bíróság a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte. 2000. július 31-én az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntette. A felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta. Ebb...
BH+ 2010.4.182 A közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó pályázattal kapcsolatban az egyenlő bánásmód megsértésére alapított igény elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 349. § (2) bekezdés a) pont, Mt. 5. §].
A felperes 1971. október 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél, illetve annak jogelődjénél.A felperes jogviszonyának 1991. augusztus 23-án felmondással történt megszüntetése miatt indított perben a bíróság a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte. 2000. július 31-én az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntette. A felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta. Ebben az ügyben a felperes a munkaügyi bíróságnál sikertelen perújítást kezdeményezett.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § c) és t) pontjait, valamint a közigazgatási hatósági eljárásról és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapelveit. Ezek miatt az elutasított pályázatai előbbi jogszabályok alapján való megvizsgálását és a hátrányos megkülönböztetés miatt "munkavállalói jogainak helyreállítását" kérte. Sérelmezte, hogy az alperes személyesen nem hallgatta meg, a pályázataival kapcsolatban nem vette figyelembe az alperesnél korábban eltöltött hosszú közszolgálati jogviszonyát. Állítása szerint az alperessel szemben megelőzően folyamatban volt munkaügyi perek miatt voltak sikertelenek a pályázatai.
A felperes elfogultsági kifogása folytán az ítélőtábla az eljárás lefolytatására az Sz. Munkaügyi Bíróságot jelölte ki.
A munkaügyi bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A határozata tényállásában megállapította, hogy a 2005-2007. években a felperes az alperes által kiírt négy álláshelyre sikertelenül nyújtott be pályázatot. A felperes 2007. március 23-án - második alkalommal - benyújtott panaszát az alperes is vizsgálta, és az esélyegyenlőségi terve alapján alaptalannak tartotta.
A munkaügyi bíróság az Mt. 5. §-a, a Ktv. 71. §-a, a Pp. 349. § (1) és (2) bekezdése, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény 12. és 13. §-a egybevetésével arra a megállapításra jutott, hogy a jogvita nem tekinthető munkaügyi pernek, elbírálására a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre. Értelmezése szerint a felperes igényét az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál vagy személyiségi jogi per keretében a lakóhelye szerint illetékes városi (helyi) bíróság előtti polgári perben érvényesítheti.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával, miszerint a felek között sem munkaviszony, sem közszolgálati jogviszony nem állt fenn, így a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre eljárnia a perbeli jogvitában. Miután a keresetlevél nem tartalmazta mindazon adatokat, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy a jogvita eldöntése mely bíróság vagy hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik, annak áttételére nem volt lehetőség.
A jogerős végzés ellen anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozva a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságok új eljárásra utasítását kérte. A megyei bíróság elnökének és ennek folytán a megyei bíróságnak, valamint a másodfokú határozatot hozó tanács elnökének elfogultságára hivatkozott. Kifogásolta azt is, hogy a bíróságok az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bírósághoz nem tették át.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Pp. 28. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ennek folytán - noha a felperes felülvizsgálati kérelmében a hatáskör hiányának megállapítását nem sérelmezte, hiszen kizárólag azt kifogásolta, hogy a bíróságok nem intézkedtek a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételéről, - a Legfelsőbb Bíróság hivatalból vizsgálta a hatáskör kérdését.
A Pp. 349. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perekben (munkaügyi perek) az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Pp. 349. § (2) bekezdés a) pontja szerinti munkaügyi pernek minősül a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igény érvényesítése.
A munkaügyi bíróság a Pp. 349. § (2) bekezdés a) pontja téves értelmezésével állapította meg hatáskörének hiányát a perbeli jogvitában. A munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igény tekintetében az Mt.</a>-nek a munkaviszony létesítésével kapcsolatos szabályait, valamint ezzel összefüggésben az Mt.</a> általános rendelkezéseit - közöttük a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokat - megfelelően kell alkalmazni. Ez a Ktv. 71. § (2) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben is irányadó.
Az Mt. 5. § (1) és (2) bekezdése szerint a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, továbbá az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.
A perben a jogsérelemre hivatkozó fél bizonyítja azt a tényt, hogy hátrány érte, ezt követően a másik félnek kell kimentenie magát, bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Ennek sikertelenségét a terhére kell értékelni (2003. évi CXXV. törvény 19. §). A munkaügyi bíróságnak az új eljárásban ennek figyelembe vételével kell elbírálnia a jogvitát.
A kifejtettek alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából a másodfokon eljáró bíróság elfogultságát illetően előadott hivatkozásnak nem volt jelentősége.
A perbeli adatok szerint egyébként a megyei bíróság bírái a felperes elfogultsági kifogására úgy nyilatkoztak, hogy az ügyben nem érzik magukat elfogultnak, a kifogást elbíráló ítélőtábla ezért a kizárást megtagadta és az iratokat visszaküldte a megyei bíróságnak. Következésképpen a megyei bíróság - e tekintetben - eljárási jogszabálysértés nélkül hozott döntést az ügyben.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést a munkaügyi bíróság végzésére kiterjedően hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.791/2008.)