adozona.hu
BH 2010.3.74
BH 2010.3.74
Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható [Pp. 339. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a 2007. október 2-án kelt meghagyással összesen 188 450 forint megfizetésére kötelezte felperest a K. A. munkavállalója 2006. december 8-án elszenvedett üzemi balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátási költség és kamata megtérítése címén. Az indokolás szerint K. A. acélszelvények összeállítását végezte harmadmagával, az általa kezelt távvezérelt daruval. A munkafolyamat során a daruval emelt 14 m hosszú 5 tonna súlyú lemez beemelésénél a lemezt kézzel kísérte...
BH 2010.3.74 Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható [Pp. 339. § (1) bekezdés].
Az alperes a 2007. október 2-án kelt meghagyással összesen 188 450 forint megfizetésére kötelezte felperest a K. A. munkavállalója 2006. december 8-án elszenvedett üzemi balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátási költség és kamata megtérítése címén. Az indokolás szerint K. A. acélszelvények összeállítását végezte harmadmagával, az általa kezelt távvezérelt daruval. A munkafolyamat során a daruval emelt 14 m hosszú 5 tonna súlyú lemez beemelésénél a lemezt kézzel kísérte, hogy pontosan tudják beigazítani azt a gerinclemez mellé. A beigazítás során az egyik munkatársával megpróbálta a C szorító szárát a két lemez közé befeszíteni, a szorító szára azonban levágódott és bal kezére csapódva azon sérülést okozott. Emiatt orvosi ellátásra szorult és keresőképtelen állományban volt. A felperes megtérítési felelősségét a fizetési meghagyás arra alapította, hogy: a sérült a baleset bekövetkezésekor nem használta a részére kiadott védőkesztyűt, amellyel a sérülés elkerülhető lett volna; a felperes nem ellenőrizte a védőeszköz használatát; a felperes nem gondoskodott megfelelő számú munkavállaló biztosításáról a munkafolyamat elvégzéséhez annak érdekében, hogy a daru kezelőjének ne kelljen a lemez beigazításánál közreműködnie; a munkafolyamatra technológiai utasítást a felperes nem készített; és nem részesítette a munkavállalót teljes körű munkavédelmi oktatásban.A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a követelés jogalapját. Arra hivatkozott, hogy biztosította, és a közvetlen munkahelyi vezető rendszeresen ellenőrizte az egyéni védőeszközök használatát; az anyagmozgatást technológiai utasításban szabályozta, az acélszerkezet-szerelés a kiviteli tervek, illetve a tervező által adott műveleti utasítás alapján történik, az alapvető szakmai ismereteket pedig nem szükséges külön utasításban rögzíteni; az oktatási kötelezettségének bizonyítottan eleget tett. Álláspontja szerint a baleset kizárólag a munkavállaló magatartására, a védőkesztyű használatának elmulasztására vezethető vissza. A perben eljárási jogszabálysértésként azt sérelmezte, hogy a fizetési meghagyás indokolása nem utal a bizonyítékokra és nem értékeli azokat.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a fizetési meghagyás jogszabálysértő, mert az alperes nem tett eleget a tényállás felderítési kötelezettségének. Nem hallgatta meg a sérültnek a baleset helyszínén tartózkodó munkatársát, M. A.-t a baleset körülményeiről. Nem derítette ki, hogy ki volt a munkahelyi vezető, aki ellenőrizte a védőeszköz használatát. Az új eljárásban meg kell hallgatni M. A.-t a baleset körülményeire, nyilatkoztatni kell, hogy ki volt a sérült közvetlen munkahelyi felettese, és az utóbbi személyt nyilatkoztatni kell az általa adott utasításra, illetve arra, hogy hány főt jelölt ki a munkafolyamat elvégzésére; a felperest nyilatkoztatni kell arra, hogy megkövetelték-e a védőeszköz használatát; tisztázni kell, hogy az acélszerkezet-szerelési munkafolyamatra technológiai utasítást kell-e készíteni, továbbá kik működtek közre az adott munkafolyamat elvégzésében, a sérültnek adott munkáltatói utasítás a darukezelés mellett a beillesztésre is vonatkozott-e.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdésének megsértésére, a KK 31. és KK 25. számú kollégiumi állásfoglalásban foglaltak figyelmen kívül hagyására hivatkozva. Álláspontja szerint a közigazgatási eljárás során beszerzett nyilatkozatok és iratok alapján megállapított tényállást a fizetési meghagyás indokolása pontosan tartalmazza. A sérült és a munkáltató írásbeli nyilatkozata, a munkabaleseti jegyzőkönyv és a felperes által becsatolt iratok alátámasztják a felperes terhére a fizetési meghagyás indokolásában rögzített munkavédelmi szabályszegések megállapítását, így a hatályon kívül helyezés és új eljárásra kötelezés nem volt megalapozott és jogszerű.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Érvelése szerint keresetlevelében az alperes által állított jogszabálysértéseket tételesen cáfolta, okirati bizonyítékokat csatolt, amelyekkel a fizetési meghagyás megalapozatlanságát kívánta bizonyítani. A bírósági eljárásban pedig hivatkozott a Ket. szabályainak megsértésére.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a felperes a keresetében a fizetési meghagyás jogalapját érdemben vitatta, álláspontja szerint az okirati bizonyítékok (a munkabaleseti jegyzőkönyv, az anyagmozgatásra vonatkozó technológiai utasítás, a munkabiztonsági oktatási tematika, a technológiai utasítások munkavédelmi követelményeiről szóló szabvány), valamint a balesetet szenvedett munkavállaló nyilatkozata egyértelműen bizonyítják, hogy a munkavédelmi szabályokban előírt kötelezettségeit nem mulasztotta el. A perben úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, csatolt dokumentumok elegendők a tényállás megállapításához.
A fizetési meghagyás indokolása rögzíti: hogyan történt a baleset, a közigazgatási eljárás során az alperes mely bizonyítékokat szerzett be, és a felperes terhére milyen mulasztásokat állapított meg (védőkesztyű használatának elmulasztása, nem elegendő számú szakképzett munkavállaló biztosítása, ellenőrzés elmulasztása, technológiai utasítás hiánya, nem teljes körű oktatás). E megállapítások bizonyítékait általában a beszerzett iratokban jelöli meg, esetenként a balesetet szenvedett munkavállaló és a felperes írásbeli nyilatkozataiban foglaltakra utal.
Az előbbieket egybevetve megállapítható, hogy az alperes bizonyítást folytatott le a tényállás felderítése érdekében, és a fizetési meghagyásban rögzített tényeket a rendelkezésre álló írásbeli bizonyítékokra alapozta. A felperes keresetében foglaltakat, és az említett perbeli nyilatkozatát is figyelembe véve az adott esetben a fizetési meghagyás tényállásának megállapításával, a bizonyítékok értékelésével kapcsolatban nem állapítható meg olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási jogszabálysértés, amely a bírósági eljárásban nem pótolható, és így helye lenne a határozat hatályon kívül helyezésének (KK 31. számú állásfoglalás). A Pp. 3. § (3) bekezdésének megfelelően a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményéről adott tájékoztatást követően ugyanis a felek bizonyítási indítványa függvényében a bizonyítás, a bizonyítékok értékelése kiegészíthető. A tényállás megállapítási kötelezettség elmulasztásának sérelmezése esetén az 1/2007. KK vélemény 12. pontjában foglaltak figyelembevételével kell a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást megadni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.434/2008.)