adozona.hu
BH 2010.3.78
BH 2010.3.78
A vállalkozási célból ingyenesen adott termék akkor minősülhet kivételnek az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja szempontjából, ha gazdaságilag független felek közt áll fenn a jogviszony [1992. évi LXXIV. tv. 33. §, 7. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2006. október-december hónapokra és 2007. I-II. negyedévre vonatkozóan általános forgalmi adónemben végzett ellenőrzést. Ennek eredményeként határozatával a felperes terhére 2 074 000 Ft adóhiányt, 207 000 Ft adóbírságot és 219 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Jogosulatlan visszaigénylés következtében a levonható adót 4 460 000 Ft-tal csökkentette. A határozat indokolása szerint a felperes mezőgazdasági gépeket vásárolt, melyeket tagjainak adott ü...
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes tevékenységére nem vonatkoznak az Áfa. tv. 7. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés 35. pontjában foglalt kivételek. A felperes által hivatkozott működési költség-hozzájárulása nem a gépek használatba adásának ellenértéke.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte azzal, hogy a gépvásárlásokhoz kötődő áfa levonása jogos volt. A felperesi szövetkezet sajátos gazdasági egység, téves az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdésére hivatkozás, mert maga a termelő tevékenység a tagjainál folyik. A tagok működési költség-hozzájárulást fizetnek, így ingyenességről nincs szó.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdésére, amely a gazdasági tevékenység fogalmát határozza meg, a 33. § (1) bekezdés b) pontjára, amely meghatározza, hogy mely előzetesen felszámított adó nem vonható le.
Ezt követően vizsgálta az Áfa. tv. 7. § (3) bekezdés b) pontját, 9. § (3) bekezdés c) pontját, de ezt csak a gazdaságilag független felek közötti jogviszonyra vonatkozik. A felperes azonban saját tagjai rendelkezésére bocsátotta a gépeket, akik az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdés 5/a. pontja szerint gazdaságilag független feleknek nem minősülnek.
Szintén nem vonatkozik a felperesre az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdés 35. pontja, amely a vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítés fogalmát határozza meg. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a gépek használatának ingyenes átadása nem minősül vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítésnek sem.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és az adólevonási jog jogszerűségének elismerését azzal, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a termelőcsoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM r.) 2. § (2) bekezdését. A szövetkezet tevékenységi körébe tartozik a gépbeszerzés is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, ítéletében részletesen ismertette az ügyben alkalmazandó jogszabályokat és azok helytálló értelmezésével jogszerű döntést hozott. A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra mutat rá:
Az FVM r. 2. § (2) bekezdése értelmében a termelői csoportok az azonos termék, illetve termékcsoport szerint szerveződő termelők olyan együttműködései, amelyekben piaci pozícióik megerősítése érdekében az általuk önállóan végzett mezőgazdasági, erdészeti, vagy halászati alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre, különösen az általuk előállított növényi és állati termékek termelési folyamatának elősegítésére, az azzal kapcsolatos beszerzésre, termékeik feldolgozásra való átvételére, tárolására, piacképes áruvá történő előkészítésére, valamint közös értékesítésére, az e rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával önkéntesen társulnak. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ebből a fogalom-meghatározásból nem vezethető le az általános forgalmi adó visszaigénylésének jogszerűsége. Az áfa-levonás, visszaigénylés feltételeit nem az FVM r., hanem az Áfa. tv. határozza meg.
Az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást teljes egészében az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, hasznosítja, ide nem értve azt az esetet, a terméket és a szolgáltatást a 7. § (3) bekezdésében, vagy a 9. §-ban meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja. A gazdasági tevékenység fogalmát az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdése határozza meg, mely szerint a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ide értve a szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenységet is.
Az iratok alapján megállapítható volt, hogy a felperesi termelői csoport tevékenységet nem végzett, a mezőgazdasági gépek ingyenes átadása pedig nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, hiszen nem bevétel elérése érdekében történt.
Az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivételek [7. § (3) bekezdés, 9. §] nem vonatkoznak a felperesre, hiszen gazdaságilag nem független felek között állt fenn a jogviszony.
A felperes a gépek használata ellenértékének kérte figyelembe venni a tagdíjat. Az Európai Közösségek Bírósága is vizsgálta már az ellenérték megállapíthatóságát, többek közt a C-154/80 sz. ügyben. Ebben, egy burgonyaraktárt üzemeltető mezőgazdasági szövetkezet a burgonyaraktározás ellenszolgáltatásaként a tagjaitól nem szedett be raktározási díjat. A Bíróság az ítélet 14. pontjában kifejtette, hogy egy szolgáltatásnyújtás, amelyért semmiféle meghatározott szubjektív ellentételezést nem kaptak, nem tekintendő "ellenérték fejében" nyújtott szolgáltatásnyújtásnak.
Az FVM r. 7. § (1) bekezdés c) pontja értelmében termelői csoportként az a szervezet ismerhető el, amelynek létesítő okirata tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy a szervezet finanszírozásához, a termelői csoporton keresztül forgalmazott termék értéke alapján a létesítő okiratban meghatározott mértékű működési költség-hozzájárulást fizetnek. A felperes hivatkozásával szemben tehát a működési költség-hozzájárulás a termelői csoport elismeréséhez és működéséhez kapcsolódik, nem pedig a konkrét, a felperes által vásárolt mezőgazdasági gépek használatba adásához, ezért az ingyenesnek kell tekinteni.
Sem az elsőfokú bírósági ítélet, sem az alperesi határozat nem vonta kétségbe, hogy a mezőgazdasági gépeknek a felperes a tulajdonosa, azzal kapcsolatos tulajdonosi jogait gyakorolta, a perben nem ez volt az eldöntendő kérdés. A per tárgya az volt, hogy a felperes az ingyenes használatra bocsátásra figyelemmel az általa beszerzett gépek általános forgalmi adóját az Áfa. tv. 33. § (5) bekezdés b) pontjára figyelemmel jogszerűen nem vonhatta volna le.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.309/2009.)