adozona.hu
BH+ 2010.2.84
BH+ 2010.2.84
Ha a rendőrtiszt a bűncselekmény elkövetésének helyszínén ahelyett, hogy rendőrként intézkedett volna, a bűncselekmény során kivágott fák ágait a gépkocsijára rakta és a sértett tulajdonos előtt a helyzetét nem tisztázta, a szolgálaton kívüli magatartása alkalmas volt a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetésére, emiatt a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált [Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pont, (6) bekezdés c) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendőrőrnagy rendfokozatú felperessel szemben szolgálaton kívüli magatartása miatt állampolgári feljelentés kapcsán etikai eljárás elrendelésére került sor, amely a feljelentéssel összefüggésben megindult büntetőeljárás, majd szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztésre került. Az ügyészség a lopás vétsége miatt megindult büntetőeljárást megszüntette, és az elkövetési értékre figyelemmel a nyomozati iratokat a szabálysértési hatóságnak küldte meg. A jegyző a szabálysértés elk...
A bűnügyi és szabálysértési iratok beszerzését követően az etikai bizottság az etikai eljárást lefolytatta, amelynek eredményeként határozatában a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján kimondta, hogy a felperes szolgálaton kívüli magatartásával a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A határozat indokolása szerint G. I. s.-i lakos 2004. május 28-án feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik a S. külterületén található földjéről igazságügyi szakértői vélemény szerint 9200 forint értékben akácfát vágtak ki és tulajdonítottak el. A sértett ugyanezen a napon 20 óra 30 perc körüli időben a helyszínen találta a felperest és kistehergépkocsiját, és a gépkocsi rakterén frissen levágott legallyazott farönköket látott. A rendelkezésre álló iratok és a felperes személyes meghallgatása alapján az etikai bizottság azt állapította meg, hogy a felperes valóban a feljelentő által megjelölt helyen tartózkodott a fák kivágását és eltulajdonítását követően. Elmondása szerint ezen a területen folyamatosan történnek hasonló jogsértő cselekmények, ezért ment a területre, amelyről nem tudta, hogy kinek a tulajdona. A megérkezését követően azonban nem intézkedett, nem jelentette az esetet a területileg illetékes rendőrkapitányságon, a helyszínt nem biztosította, ugyanakkor megváltoztatta azzal, hogy frissen vágott karvastagságú faágakat pakolt a kisteherautója rakterére. Elmondása szerint az volt a szándéka, hogy azokat otthon gyújtósként, illetve szerszámnyélként fogja felhasználni. Időközben a helyszínre érkező sértettnek nem igazolta magát, azonnal nem ment vele a rendőrkapitányságra, ahol tisztázhatta volna az ügyet, ott csak később, a sértett után jelent meg. Az etikai bizottság álláspontja szerint a felperesnek jogsértő cselekmény gyanúja esetén a számára előírtak szerint kellett volna intézkednie. Ezzel szemben a helyszínen talált használható tárgyakat megpróbálta hazavinni, amely cselekmény rendőrhöz még akkor is méltatlan magatartás, ha azokat ő szemétnek vélte, mert a tulajdonostól erre engedélyt nem kapott. A helyszín megváltoztatásával a felderítést is megnehezítette. Az eseményt módjában állt volna jelenteni, hiszen nála volt a mobiltelefonja. Az esetről civil személyek tudomást szereztek, mindezek alapján az etikai bizottság úgy ítélte meg, hogy a felperes a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette. Ezt követően az országos rendőrfőkapitány a felperes szolgálati viszonyát a Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel megszüntette, mivel a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
A felperes az intézkedések ellen előterjesztett szolgálati panaszának elutasítását követően a keresetében a méltatlanságot kimondó határozat hatályon kívül helyezését, a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti beosztásába történő visszahelyezését, valamint az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig elmaradt illetménye megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a vele szemben megindult büntetőeljárás és szabálysértési eljárás megszüntetésére tekintettel az etikai eljárás lefolytatásának és az arra alapított felmentésnek sem lett volna helye.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az ügy érdemét illetően a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felperes nem vitásan a fakivágás helyszínén tartózkodott és beismerte a földön lévő ágak közül többnek a teherautója rakterére történő felpakolását. Felperes a helyszínen nem intézkedett, az esetet nem jelentette az illetékes rendőrkapitányságnak, és nem tartott együtt a sértettekkel, hogy a rendőrkapitányságon az ügyet tisztázza.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a fegyveres szerv tagjának a hivatásos szolgálati viszonyánál fogva a civil állampolgárokhoz képest jóval magasabb elvárhatósági mércének kell megfelelnie. Az etikai határozatban megállapított és a per adataival is alátámasztott tényállás alapján megvalósult a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának súlyos veszélyeztetése, amelyre figyelemmel a Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontjára alapított felmentés nem jogellenes.
A felperes a fellebbezésében vitatta, hogy a cselekménye a rendőrségbe vetett közbizalmat veszélyeztette volna.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. Kifejtette, hogy a büntetőjogi felelősség elmaradása miatt az etikai eljárás nem vált jogellenessé. A felperes hivatalbeli kötelezettsége a mások tulajdonának védelme, és a felperesnek tudnia kellett, hogy a helyszínen maradt levágott ágakat, még ha csekély értéket képviseltek is, a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem viheti el.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérte. A Hszt. 56. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértését panaszolta. Az etikai eljárás megindítását megalapozó feljelentésben foglaltak nem bizonyultak valónak, a feljelentőtől eltulajdonított farönkök nem voltak az autóján. A Hszt. 56. § (6) bekezdés a)-b) pontjai olyan súlyos méltatlansági okokat sorolnak fel, amelyhez képest esetében a c) pont alkalmazása aránytalan hátrányokkal jár, méltánytalan és jogellenes, és nem támasztja alá okszerűen, hogy további foglalkoztatása miért nem szükséges.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A Hszt. 56. § (6) bekezdésének a c) pontja a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás önálló eseteként jelöli meg, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.
A perrel érintett időben hatályos jogi szabályozás szerint [9/1997. (II. 12.) BM rendelet 27. § (4) bekezdés és 28. §] a méltatlanná válást a meghatározott eljárási rend szerint működő e célra létrehozott etikai bizottság mondta ki.
A megállapított tényállás szerint a felperes - saját állítása szerint is - bűncselekmény elkövetésének helyszínére érkezett, és ahelyett, hogy rendőrként intézkedett volna, a levágott gallyakat az autójára felrakta. A felperest a feljelentő a rendőrség épületben felismerte, ezáltal ő és felesége számára azonnal nyilvánvalóvá vált a felperes rendőri mivolta, és nem zárható ki, hogy erről a közvetlen környezetük is tudomást szerzett.
Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjával szembeni magasabb elvárhatóságot helyesen hangsúlyozta, és a másodfokú bíróság is helyesen utalt arra, hogy éppen a felperes hivatásbeli kötelezettsége volt mások tulajdonának védelme. A felperes az adott élethelyzetben bizonyítottan olyan magatartást tanúsított, amely nyilvánvalóan alkalmas volt a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának súlyos veszélyeztetésére, ezért az eljárt bíróságok a felmentés jogellenességnek megállapítását jogszabálysértés nélkül mellőzték. A kifejtettek alapján mindezt a büntető- és szabálysértési eljárás kimenetele nem érintette.
A fenti indokolásra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.577/2008.)