adozona.hu
BH 2010.2.54
BH 2010.2.54
A telekadót az adóhatóság kivetéses adózás szerint állapítja meg, így a telek, mint adótárgy adómentességét is az adóhatóság állapítja meg határozatában [1990. évi C. tv. 1. §, 2. §, 5. §, 2003. évi XCII. tv. 10. §, 25. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes haszonélvezeti jogával terhelt, és a fia tulajdonában lévő belterület, 10/32 hrsz.-ú, 11 402 m2 területű beépítetlen (a továbbiakban: perbeli) telek az önkormányzati adóhatóság 2005. február 27-én meghozott határozata alapján 2005. január 1-jétől 2007. december 31-jéig telekalakítás miatt telekadó mentes volt.
A Gy.-T. Községek Körjegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2008. február 13-án kelt határozatával a felperest a perbeli telek után, 2008. január 1-jétől évente 1 824...
BH 2010.2.54 A telekadót az adóhatóság kivetéses adózás szerint állapítja meg, így a telek, mint adótárgy adómentességét is az adóhatóság állapítja meg határozatában [1990. évi C. tv. 1. §, 2. §, 5. §, 2003. évi XCII. tv. 10. §, 25. §].
A felperes haszonélvezeti jogával terhelt, és a fia tulajdonában lévő belterület, 10/32 hrsz.-ú, 11 402 m2 területű beépítetlen (a továbbiakban: perbeli) telek az önkormányzati adóhatóság 2005. február 27-én meghozott határozata alapján 2005. január 1-jétől 2007. december 31-jéig telekalakítás miatt telekadó mentes volt.A Gy.-T. Községek Körjegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2008. február 13-án kelt határozatával a felperest a perbeli telek után, 2008. január 1-jétől évente 1 824 320 Ft telekadó megfizetésére kötelezte a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17-22. §-ai, a T. Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adóról szóló, módosított 15/2006. (XII. 12.) számú rendelete (a továbbiakban: Önk. r.) alapján.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. március 21. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Önk. r. 2007. évre hatályos 10. §-ának (2) bekezdése január 1-jétől kezdődően azt a telket is mentesítette - az építési engedély érvényességi ideje alatt - az adó alól, amelyre jogerős építési engedély alapján az épülő lakóépület alapozása elkészült. Ez a mentességi szabály a 2007. december 14. napján kihirdetett 31/2007. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelet alapján megváltozott, és 2008. január 1-jei hatállyal csak az a telek volt adómentes, amelynek területe 1100 m2, és rajta jogerős építési engedély alapján maximum kétlakásos lakóépület alapozása elkészült. A felperes 2007. november 29-én elkészítette az épület alapját, amellyel azonban automatikusan és azonnal adómentességet nem szerzett, mert a Htv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján a telekadót érintő változásokat a következő év első napjától kell figyelembe venni. A 2008. év január 1-jén pedig a megváltozott és hatályos Önk. r. alapján felperes telke már nem felelt meg az adómentességnek.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a perbeli telken a megépítendő épület alapjának építési engedély alapján, 2007. évben történt megépítésével telekadó mentességet szerzett az Önk. r. 2007. évben hatályos 20. §-ának (2) bekezdése értelmében, amely szerzett jogát visszaható hatállyal az Önk. r. 10. §-ának (2) bekezdését módosító 31/2007. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletre hivatkozással csak jogsértő módon lehet elvenni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a perbeli telek 2007. december 31. napjáig a telekadó fizetés alól mentes volt, a 2008. január 1-jétől hatályba lépett mentességi szabályoknak azonban nem felelt meg, ezért a felperes telekadó fizetésére köteles. Az elsőfokú hatóság nem visszamenőleges hatállyal állapította meg a felperes adófizetési kötelezettségét, mert a perbeli telek 2007. december 31-jéig adómentes volt, az adófizetési kötelezettségét pedig 2008. január 1-jétől állapították meg. Azzal pedig, hogy a telekadó mentesség időtartama alatt, 2007 őszén eleget tett a 2007. évben hatályos mentességi szabályoknak is, újabb mentességet nem szerzett, ugyanis egy mentesség fennállta alatt ugyanarra az időre párhuzamosan másik mentesség nem szerezhető.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 12. §-ának (2) bekezdését, az Önk. r. 2007. január 1-jétől hatályos 10. §-ának (2) bekezdését, a 31/2007. (XII. 14. )számú önkormányzati rendeletet. A felperes lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat - azon belül vagyoni típusú adókat - vezethet be [1. § (1) bekezdés, 5. § a) pont]. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra [4. § a) pont]. E törvényhelyek alapján T. Önkormányzat Képviselő-testülete helyi adókat, közöttük telekadót vezetett be, amely alapján az adókötelezettség kiterjedt felperesnek a perbeli telekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogára.
Az önkormányzat jegyzője adóhatóságnak minősül, feladatkörében nyilvántartja az adózókat, az adót megállapítja, beszedi [adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés].
Az adót az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel állapítja meg [Art. 25. § (1) bekezdés c) pont]. A kivetéses adózás azt jelenti, hogy az adóhatóság határozattal állapítja meg - a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével - a helyi adókat. A felperes helyi adó kötelezettségéről az adóhatóság kivetéses adózás keretében rendelkezett.
A Htv. 2. §-a szerint az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki, továbbá arra, hogy [6. § a), d), e) pontok] az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa; az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse; e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. Az Art. 14. §-ának (2) bekezdése alapján törvény mentesítheti az adózót adókötelezettség alól.
Sem az Art., sem a Htv. a felperes személyére adómentességet nem határozott meg. Az adótárgyra vonatkozóan mentességet a Htv. szabályoz, illetve az önkormányzati rendelet szabályozhat. A kivetéses adózás szabályai szerint az adóhatóság állapítja meg határozattal a helyi adót, amelynek keretében azt is megállapítja, hogy az adótárgy a törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek megfelel-e. Amennyiben az adótárgy a mentességi feltételeknek megfelel, az adóhatóság megállapítja az adómentességet, ellenkező esetben (adómentesség hiányában) adófizetési kötelezettséget állapít meg.
A peres felek nem vitatták, hogy a perbeli telek 2007. december 31-éig az adóhatóság által határozatban megállapítottan, jogszabályban meghatározott adómentességi feltétel: telekalakítás alapján mentes volt a telekadó alól. A felperes - állításával ellentétben - 2007. évre a perbeli telken történt alapépítéssel adómentességet nem szerzett, mert a kivetéses adózás szabályai alapján, az Önk. r. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mentességi feltételre alapítottan ("adómentes a telek, ha a jogerős építési engedély alapján a rajta építendő lakóépület alapozása elkészült") az adóhatóság a perbeli telek adómentességét nem állapította meg. A felperes által meg nem szerzett, így nem is gyakorolt jogot az adóhatóság nem sérthette meg, visszaható hatállyal sem vonhatta meg, az alperes határozatát a Jtv. 12. § (2) bekezdésének a megsértése nélkül hozta meg.
A felperes a perbeli telken történt alap építéssel meg kívánt felelni az adómentesség Önk. r.-ben foglalt, és a perbeli telekre vonatkozó változás (az építkezés) évében: 2007-ben hatályos jogszabályi feltételeknek, azonban ennek értékelésére, az értékelés eredményének megállapítására, és a jogkövetkezmények levonására csak 2008. január 1-jétől kerülhetett sor, mert a Htv. 20. §-ának (3) bekezdése szerint az adókötelezettségben bekövetkező - az (1) és (2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adóhatóságnak a perbeli telek 2008. január 1-jei állapotát kellett összevetnie a 2008. január 1-jén hatályos jogszabályokkal. A perbeli telek telekalakítás miatti adómentessége 2007. december 31-ével megszűnt. Az Önk. r. 10. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy "adómentes a telek, ha a jogerős építési engedély alapján a rajta építendő lakóépület alapozása elkészült", 2007. december 31-éig volt hatályban. Az Önk. r. 10. § (2) bekezdés 2008. január 1-jétől hatályos szövegű rendelkezésében foglalt feltételnek pedig ("mentes az adó alól a legfeljebb 1100 m2 területű telek, ha a jogerős építési engedély alapján a rajta építendő maximum kétlakásos lakóépület alapozása elkészült") a perbeli telek nem felelt meg, mert a 11 402 m2 területe nagyobb, mint 1100 m2. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan állapította meg, hogy az adóhatóságnak a felperest telekadó fizetésre kötelező rendelkezése jogszerű.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.483/2008.)