adozona.hu
ÍH 2008.162
ÍH 2008.162
AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT (Kollégiumi vélemény) 1. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk. 147. §-án alapuló igényének érvényesítése mellett. Amennyiben a Cstv. 49. § szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét - az adós nevében - a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kollégiumi vélemény tárgya a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére, illetőleg a Csődtörvény felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonya, ezen belül az abban való állásfoglalás, hogy a Csődtörvény értékesítésre vonatkozó előírásai kizárják-e azt, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet Ptk.-án alapuló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó igényét peres úton a többi tulajdonostárssal szemben érvényesítse abban az esetben, ha a felszá...
ÍH 2008.162 AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT (Kollégiumi vélemény)
1. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk. 147. §-án alapuló igényének érvényesítése mellett. Amennyiben a Cstv. 49. § szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét - az adós nevében - a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk. 147. §-a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148. §, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll.
2. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető.
3. A Cstv. 54. § szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti.
Indokolás
A kollégiumi vélemény tárgya a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére, illetőleg a Csődtörvény felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonya, ezen belül az abban való állásfoglalás, hogy a Csődtörvény értékesítésre vonatkozó előírásai kizárják-e azt, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet Ptk.-án alapuló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó igényét peres úton a többi tulajdonostárssal szemben érvényesítse abban az esetben, ha a felszámolás körébe tartozó vagyonhoz az adóst megillető tulajdoni hányad tartozik.
A Ptk. 1. § (1) bekezdésben foglalt értelmezési alapelv szerint ez a törvény az állampolgárokkal, valamint az állami az állami, önkormányzatai, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza, az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Vagyis, ha a Ptk. 1. § (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó más jogszabály a Ptk.-tól eltérően rendelkezik, úgy ezt a Ptk.-tól eltérő rendelkezést kell alkalmazni, eltérő rendelkezés hiányában pedig az ilyen jogszabályt a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) a Ptk. 1. § (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó jogszabály.
A Ptk. 147. §-a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Közös tulajdon esetén minden tulajdonostársat megillető alapvető jog a közös tulajdon megszüntetésének követelése, e jogot korlátozni nem lehet. A tulajdonostársnak ez a joga a törvényben biztosított és törvény által védett alanyi jog.
A Ptk. a közös tulajdon megszüntetésének módozataira rangsort állít fel. A Ptk. 148. § (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A (2) bekezdés értelmében a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonában adhatja, míg a (3) bekezdés kimondja azt, hogy ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.
A többször módosított Cstv. 49. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségét, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előre látható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.
Vagyis a Csődtörvény kötött értékesítési rendszert ír elő, hitelezővédelmi érdekből megkívánja a nyilvánosságot, és előírja a forgalomban elérhető legmagasabb vételár követelményét. A felszámoló az adós vagyontárgyán fennálló rendelkezési jogát az összhitelezői érdekek védelmében akként gyakorolhatja, hogy az kielégítse a rendelkezési jog gyakorlásának nyilvánosságára és a forgalomban elérhető legmagasabb vételár elérésére vonatkozó követelményt. E szabályok a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseihez képest speciális szabályoknak tekintendők, ugyanakkor a Cstv. a felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabálya az adóst a Ptk. 147. § alapján megillető tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét nem szünteti meg.
A Ptk. 1. § (1) bekezdés szerinti jogszabály-értelmezési elvet alkalmazva ebből az következik, hogy elsődlegesen mindenképpen meg kell kísérelnie a felszámolónak a Cstv. 49. § (1) bekezdés szabályának megfelelően a tulajdoni hányadot nyilvánosan értékesíteni, azonban ha ez sikertelen, másodlagosan a Cstv. szerinti eszközök igénybevétele után a Ptk. által az adósnak biztosított jogi eszközt is igénybe veheti, érvényesítheti az adós közös tulajdon megszüntetése iránti igényét, ezt a Cstv. értékesítési szabályai nem zárják ki.
Ilyen esetben a Ptk. és a Csődtörvény szabályait együtt, egymással összhangban kell alkalmazni. Miután a közös tulajdon megszüntetésének egyes módozatai sértik a Cstv. 49. §-ban megfogalmazott fenti követelményeket, mert az adós gazdálkodó szervezet tulajdoni illetőségének a többi tulajdonostárs által történő magához váltása vagy a tulajdonközösség árverés útján történő megszüntetése értékesítésnek minősül, de nem teljesül a nyilvánosság követelménye, és nem érvényesül az összhitelezői érdek, ezért a közös tulajdon megszüntetésének ezen módozatai nem alkalmazhatók.
Ezért, ha más módon a közös tulajdon nem szüntethető meg, a keresetet ebből az okból el kell utasítani.