adozona.hu
ÍH 2008.125
ÍH 2008.125
ZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY A FELSZÁMOLÁSBAN - HATÁRIDŐN TÚL BEJELENTETT ZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT KÖVETELÉS A zálogjoggal biztosított vagyontárgy a felszámolási vagyon része, a zálogjoggal biztosított követeléseket is be kell jelenteni a felszámolónak. A határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént. A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítésére nincs törvényes lehetőség;
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós által 2005. március 19. napján kezdeményezett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2005. április 23. napján jogerőre emelkedett végzésével a fizetésképtelenséget megállapította és a felszámolást elrendelte. A felszámoló a felszámolás lefolytatását követően elkészítette az adós zárómérlegét, és a felszámolási eljárás befejezése iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz.
A felszámolási zárómérlegre a hitelező kifogást nyújtott be, melyben a vagyonfelosztási javaslat megváltoztatá...
Az adós által 2005. március 19. napján kezdeményezett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2005. április 23. napján jogerőre emelkedett végzésével a fizetésképtelenséget megállapította és a felszámolást elrendelte. A felszámoló a felszámolás lefolytatását követően elkészítette az adós zárómérlegét, és a felszámolási eljárás befejezése iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz.
A felszámolási zárómérlegre a hitelező kifogást nyújtott be, melyben a vagyonfelosztási javaslat megváltoztatását és a rendelkezésre álló pénzeszközből a felszámolási eljárást is szabályozó és többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. § (1) bekezdésének b) pontjába sorolt, zálogjoggal biztosított követelésének kiegyenlítésére 2 000 000 Ft kifizetését kérte. Álláspontja szerint a Cstv. 49/D. § (1) és (2) bekezdése speciális rendelkezésnek tekintendő a Cstv. 37. § (1) bekezdéséhez képest. Nem vitatta, hogy követelését a felszámolási eljárás közzétételétől számított 40 napon túl jelentette be, azonban álláspontja szerint a zálogjoggal biztosított követelése 50%-át a többi hitelezőt megelőzően kell részére kifizetni akkor is, ha a hitelezői igénybejelentése elkésett.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Véleménye szerint a Cstv. 37. § (1) bekezdése alapján a hitelező igényének kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett hitelezői igények kielégítését követően marad vagyona az adósnak.
Az elsőfokú bíróság végzésében a kifogást elutasította, a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította és elrendelte az adós cégjegyzékből való törlését. Végzése indokolásában megállapította, hogy a zálogjoggal biztosított hitelezői igények bejelentésére és nyilvántartásba vételére a Cstv. külön előírást nem tartalmaz. Mivel a hitelező a közzétételtől számított 40 napot követően jelentette be hitelezői igényét, így függetlenül attól, hogy követelése zálogjoggal biztosított követelésként került részben nyilvántartásba vételre, nem élvezhet elsőbbséget a hitelezői igények kielégítésénél figyelemmel a Cstv. 37. § (1) bekezdésében rögzített kógens rendelkezésre.
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a vagyonfelosztás módosítását kérte akként, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközből 2 000 000 Ft a zálogjoggal biztosított hitelezői igényének kielégítésére legyen fordítva. A Ptk. zálogjogi szabályozásából kiindulva arra hivatkozott, hogy a zálogjog dologi biztosíték, amely abszolút hatályú, azaz mindenkivel szemben hatályos. Amennyiben a Cstv. 49/D. §-át a Ptk. elveitől eltérően értelmeznénk, úgy sérülne a zálogjog biztosítéki jellege. Nincs jelentősége annak, hogy a hitelezői igény bejelentésére mikor kerül sor, mivel a felszámoló az ingatlan-nyilvántartásból mindenképpen értesül arról, hogy az adós vagyontárgya zálogjoggal van biztosítva.
A fellebbezés alaptalan.
A felszámolási eljárás befejezésének, a hitelezői igények kielégítésének szabályozásakor a jogalkotó abból indult ki, hogy a felszámolás eredményeként a hitelezői igények teljes mértékben nem, csupán részben kerülnek kiegyenlítésre, ezért a hitelezők között több rangsort is felállított. Elsődlegesen azok a hitelezők juthatnak követelésükhöz, akik igénybejelentésüket a felszámolási eljárás Cégközlönyben történő közzétételét követő 40 napon belül jelentették be a felszámolóhoz. A Cstv. 46. § (5) bekezdésének előírása szerint a felszámoló külön nyilvántartásba veszi a 40 napon belül, illetőleg a 40 napon túl történt hitelezői igénybejelentéseket. Ez utóbbi igények kielégítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a 40 napon belül bejelentett hitelezői igények teljes mértékben kielégítést nyernek [Cstv. 37. § (1) bekezdésének első fordulata].
A többször módosított Cstv. 49/D. § (1) bekezdése a Cstv. 37. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest annyiban tartalmaz speciális rendelkezést, hogy mindazon zálogjoggal biztosított követelések közül, amelyek esetében a zálogjog a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább egy évvel keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított
követelés kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig. Az előbbiekből következően a zálogjoggal biztosított követelések Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti kielégítése során a Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt követeléseket figyelmen kívül kell hagyni, azaz a hitelező a felszámolási költségek kielégítését megelőzően juthat a zálogjoggal biztosított követeléséből az értékesítés során befolyt (és az értékesítés költségeivel csökkentett) vételár 50%-ához. Az előbbi "rangsorváltás" azonban nem érinti a Cstv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelező előírást, azaz a határidőn túl bejelentett hitelezői igény kielégítésre csak akkor kerülhet, ha a határidőben bejelentett hitelezői igények már teljes mértékben kifizetést nyertek. Egyebekben tehát a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti, zálogjoggal biztosított követelések nyilvántartásba vételére és kielégítésére a Cstv. általános szabályai az irányadóak. A zálogjoggal biztosított vagyontárgy is a felszámolási vagyon része, a biztosított követeléseket is be kell jelenteni a felszámolónak, és - a határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest - privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént. A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítésére a többször módosított Cstv. jelenlegi hatályos rendelkezései szerint nincs törvényes lehetőség, és a határidőn túl bejelentett zálogjoggal biztosított követelések - a Cstv. kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabálya folytán - nem előzhetik meg a határidőn belül bejelentett egyéb igényeket.
A zálogjoggal biztosított követelés kielégítésének a Ptk.-hoz képest eltérő szabályozása a Cstv.-ben kétségtelenül érinti a zálogjog abszolút hatályát, dologi biztosítéki jellegét, azonban szervesen illeszkedik a Cstv. rendszerébe: hitelezői követelés nyilvántartásba vételére - a felszámolási költségeket kivéve - hitelezői igénybejelentés, illetőleg regisztrációs díj fizetésének hiányában nem kerülhet sor. A határidőben bejelentett és nyilvántartásba vett hitelezői igények között (a felszámolási költségeket követően) első helyre kerültek a zálogjoggal biztosított követelések. A biztosított vagyontárgyak értékesítésekor a 40 napos határidőn belül bejelentkezett zálogjogos hitelező a többi hitelezőt megelőzően, az értékesítést követően azonnal (részbeni) kielégítésre jogosult.
A jogalkotó még a zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelezők esetén sem törte át azt a szabályt, hogy a felszámolási eljárásba késedelmesen bejelentkező hitelezők nem változtathatják meg a hitelezői igénybejelentés rendjét, határidejét betartó, nyilvántartásba vett igénnyel rendelkező hitelezők kielégítési rangsorát.
Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással helyes indokaira figyelemmel a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Fpkf. I. 30.071/2007.)