adozona.hu
ÍH 2008.116
ÍH 2008.116
ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS - ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE MÁS BÍRÓSÁG ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS MIATT Amennyiben a bíróság észleli, hogy más bíróságok azonos jogi alapon nyugvó keresetek kapcsán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Bíróságnál, jogszerűen jár el, ha az előtte folyó perben az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmeket elutasítja, és a pert a más bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek kártérítési igényt terjesztettek elő az alperesekkel szemben a 2004. május 1. napjától befizetett iparűzési adó és adóelőleg közösségi joggal ellentétes volta miatt a 77/388/EEC. számú 6. áfa irányelv 33. cikkére hivatkozva. A megyei bíróság végzésével az I. és II. r. felpereseknek, illetve a VI-VII-VIII. és IX. r. alpereseknek az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította, egyben a jelen per tárgyalását az Európai Bíróság ...
A felperesek kártérítési igényt terjesztettek elő az alperesekkel szemben a 2004. május 1. napjától befizetett iparűzési adó és adóelőleg közösségi joggal ellentétes volta miatt a 77/388/EEC. számú 6. áfa irányelv 33. cikkére hivatkozva. A megyei bíróság végzésével az I. és II. r. felpereseknek, illetve a VI-VII-VIII. és IX. r. alpereseknek az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította, egyben a jelen per tárgyalását az Európai Bíróság előtt C-283/06. és C-312/06. számon folyamatban lévő egyesített eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Zala Megyei Bíróság azonos jogi alapon nyugvó keresetek kapcsán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál, amit befogadott és az ügyeket C-283/06-1. szám alatt egyesítette. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Polgári és Közigazgatási Kollégiumának közös véleményére, amely szerint, ha a perben bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a Pp. 152. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával, ennek az ügy érdemi elbírálására kiható előzetes eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti az előtte folyamatban lévő per tárgyalását.
Az I. r. alperes a végzés elleni fellebbezésében annak részben és akként történő megváltoztatását kérte, hogy az ítélőtábla mellőzze a per tárgyalásának a felfüggesztését. Véleménye szerint az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére akkor került sor, amikor az ún. IRAP ügyben az Európai Bíróság még nem hozott döntést, így kétséges volt, hogy az eljáró nagytanács miként értelmezi az EU joganyagot. Az ítélet meghozatalával azonban világossá vált az ún. 6. irányelv értelmezése, így ebben a körben a nemzeti bíróságoknak a joganyagot immár az Európai Bíróság döntésének ismeretében önállóan kell alkalmazni. A 2006. október 3. napján kelt, az olasz regionális termelési adó EU-konform voltát megerősítő C-475/03. számú ügyben hozott döntés folytán szükségtelenné vált az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése.
Az I. és II. r. felperes ellenkérelme az elsőfokú végzés helyenhagyására irányult. Álláspontjuk szerint ténykérdés, hogy a magyar helyi iparűzési adóval kapcsolatban az Európai Bíróság még nem hozott semmiféle határozatot, tehát ennek az adónak a közösségi joggal való megfelelőségéről nem áll rendelkezésre ítélet. Az IRAP ügyben hozott határozat több olyan sajátosságra mutat rá, melyekkel a helyi iparűzési adó nem rendelkezik. Az I. r. alperes fellebbezésében ténylegesen az Európai Bírósághoz való fordulás kizártságát eredményező acte éclaire doktrínájára hivatkozik.
A fellebbezés alaptalan.
A Da Costa ítéletében az Európai Bíróság korábban azon állásponton volt, hogy az EK-Szerződés 177. cikk (3) bekezdésében kimondott előterjesztési kötelezettség alapjaiban véve korlátlan, és csak annyiban lehetséges alóla kivétel, amennyiben az előző, hasonló jellegű ügyben meghozott előzetes döntés hatálya "egyedi esetben megszünteti ennek a kötelezettségnek belső okát, és ezáltal értelmetlenné teszi azt". Az álláspontot módosította a C.I.L.F.I.T. ítélet, amely az előterjesztés indokoltságának kérdésére irányelveket dolgozott ki. Eszerint az előterjesztési kötelezettség többek között akkor nem áll fenn, ha "a közösségi jog alkalmazása annyira egyértelmű, hogy a feltett kérdésre adott válasz vonatkozásában nem állhat fenn ésszerű kétely". A tagállambeli bíróság csak akkor indulhat ki abból, hogy a feltett kérdés eldöntésével kapcsolatban nem áll fenn ésszerű kétely, ha meggyőződött arról, hogy a többi tagállam bíróságai és az Európai Bíróság is ugyanezen bizonyossággal bírnak. Csak akkor tekinthet el az állami bíróság a kérdés előterjesztésétől, ha ezen előfeltételek teljesülnek, és csak akkor válaszolhatja meg azt saját hatáskörében.
Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor végzésének nem fellebbezett részében az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmeket elutasította, ugyanis az előzőekben írtakból kitűnőleg azonos tényekre alapítottan más bíróságok az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek.
Minthogy ez az eljárás még nem fejeződött be, jogszerűen függesztette fel a per tárgyalását a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján az előbb említett eljárások befejezéséig.
Azon körülményből, hogy az Európai Bíróság az ún. IRAP ügyben utólag döntést hozott az olasz adónak a 6. számú áfa irányelv rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségéről, az elsőfokú bíróság nem következtethet a magyar helyi iparűzési adó közösségi jognak való megfelelőségére vagy annak hiányára.
Az előzőekben kifejtettek szerint az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Pkf. II. 20.020/2007.)