adozona.hu
ÍH 2008.79
ÍH 2008.79
TÖBB TAGÁLLAMBAN ÉRDEKELTSÉGGEL RENDELKEZŐ "F.A." CÉG ÜGYÉBEN ALKALMAZANDÓ JOG MEGÁLLAPÍTÁSA - ORSZÁGHATÁROKON ÁTNYÚLÓ FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK Több tagállamban is érdekeltséggel rendelkező fizetésképtelen adósnak a különböző tagállamokban lévő vagyonára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra nézve alkalmazandó jog meghatározásánál annak van jelentősége, hogy indult-e vele szemben a 1346/2000/EK rendelet hatálya alá tartozó fizetésképtelenségi eljárás, és mikor. Ha a fizetésképtelenségi eljárás megin
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
K. L. felperes által 2004. március 31-én szerződés érvénytelenségének megállapítása és kártérítés iránt indított perben az elsőfokú bíróság a pert a C. N. V. "f.a." III. r. alperes vonatkozásában a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette.
A határozat indokolásából kitűnően a felperes a keresetében a II. és III. r. alpereseket egyetemlegesen 6 000 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A II. és III. r. alperesek - akik egyben az I. r. alperes kizárólagos tagjai - belga honossá...
K. L. felperes által 2004. március 31-én szerződés érvénytelenségének megállapítása és kártérítés iránt indított perben az elsőfokú bíróság a pert a C. N. V. "f.a." III. r. alperes vonatkozásában a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette.
A határozat indokolásából kitűnően a felperes a keresetében a II. és III. r. alpereseket egyetemlegesen 6 000 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A II. és III. r. alperesek - akik egyben az I. r. alperes kizárólagos tagjai - belga honosságú vállalkozások. A per során a II. és III. r. alperesek kézbesítési megbízottjuk útján bejelentették, hogy velük szemben a belga csődtörvény alapján fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban. A felperes által csatolt cégmásolatból kitűnően a III. r. alperessel szemben a csődeljárást 2004. december 3-án rendelték el. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a II. és III. r. alperesek csődeljárására is alkalmazandó 1346/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a bíróságnak a belga jogot kellett alkalmaznia a fizetésképtelenségi eljárásra és annak joghatásaira. Mivel pedig a belga csődtörvény 62. §-a értelmében a hitelezők legkésőbb a csődöt megállapító ítéletben megjelölt napon kötelesek előterjeszteni hitelezői igényeiket, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a csődeljárás alatt álló III. r. alperessel szemben 2004. december 3-át követően igényt érvényesíteni csak a Belga Kereskedelmi Bíróságnál lehetett volna. Megállapította ezért, hogy a felperes a III. r. alperessel szemben a kereset-kiterjesztés időpontjában, 2005. szeptember 13-án (helyesen: 2005. április 12-én) a magyar polgári bíróság előtt nem érvényesíthet kárigényt a Belga Kereskedelmi Bíróság kizárólagos hatásköre és illetékessége okán.
A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság 2007 februárjában nem hozhatta volna meg határozatát a felek által 2006 tavaszán csatolt beadványokban olvasható adatok alapján, hiszen nem győződött meg arról, hogy az adatok a határozat meghozatalakor is a fennálló helyzetet tükrözik-e. Álláspontja szerint továbbá a III. r. alperessel szembeni csődeljárás megindítása és folyamatban léte a külföldi jogi személy perképességét és jogviszonyait nem érinti, a hitelezői igény külföldi bíróság előtti bejelentése tehát nem zárja ki a követelés magyar bíróság előtti érvényesíthetőségét. Úgy vélte továbbá, az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a belga csődtörvény hitelezői igények bejelentésére vonatkozó rendelkezését, hiszen abból véleménye szerint csak az állapítható meg egyértelműen, hogy a hitelezők legkésőbb a csődöt megállapító ítéletben megjelölt napon kötelesek benyújtani igényüket. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló adatokból még az sem derül ki, hogy a csődöt ítélettel állapították-e meg. Nem látta tisztázottnak a fellebbező felperes azt sem, hogy az igény bejelentése mennyiben és hogyan érinti a folyamatban lévő eljárásokat. Megítélése szerint az sem egyértelmű, hogy a III. r. alperes csődeljárására alkalmazni kell a 1346/2000/EK rendeletet, mivel nem állapítható meg, hogy a cégkivonatban olvasható csődeljárás azoknak az eljárásoknak az egyike, amelyeket a rendelet A. melléklete felsorol. Mindezek alapján véleménye szerint a bíróság csak a fentiek tisztázása után hozhatott volna helyes döntést.
A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást nem tárta fel teljes körűen, így a rendelkezésre álló adatokból téves jogi következtetésre jutott.
A Tanács fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelete 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendeletet valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és a felszámoló kijelölését foglalják magukban. A 2. cikk a) pontja alapján a rendelet alkalmazásában: "fizetésképtelenségi eljárás"-nak az 1. cikk (1) bekezdésében említett kollektív eljárások minősülnek. Ezeket az eljárásokat a rendelet A. melléklete sorolja fel. A melléklet Belgium vonatkozásában a következő eljárásokat tartalmazza: la faillite, le concordat judiciaire, le reglement collectif de dettes, la liquidation volontaire, la liquidation judiciaire és végül le dessaisissement provisoire, visé á l'article 8 de la loi sur les faillites.
A rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján az eljárás megindításának helye szerinti állam joga határozza meg az ilyen eljárások megindításának, lefolytatásának és befejezésének feltételeit. A (2) bekezdés a)-m) pontjai nevesítik a legfontosabb ilyen feltételeket, és az f) pont ilyennek minősíti a fizetésképtelenségi eljárásnak az egyes hitelezők által indított eljárásokra gyakorolt hatásait is, a folyamatban lévő peres eljárások kivételével. A rendelet 15. cikke - mely cikk a fizetésképtelenségi eljárások folyamatban lévő peres eljárásokra gyakorolt hatását rendezi - szerint a fizetésképtelenségi eljárásoknak az adós rendelkezése alól kivont vagyontárggyal vagy joggal kapcsolatos, folyamatban lévő eljárásra gyakorolt hatásaira kizárólag annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol az eljárás folyamatban van. A 16. cikk pedig arról rendelkezik, hogy a 3. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam bírósága által hozott, fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot az összes többi tagállamban attól kezdve el kell ismerni, amikor az hatályossá válik az eljárás megindításának helye szerinti államban.
A rendelet a több tagállamban is érdekeltséggel rendelkező, fizetésképtelen adósokra vonatkozó tagállami szabályok és intézkedések összehangolását célozza, és ennek érdekében állapít meg - elsősorban - joghatósági szabályokat. Amennyiben egy ilyen adóssal szemben valamely tagállamban fizetésképtelenségi eljárás indul, úgy a rendelet alapján kell meghatározni, hogy az adósnak az eljárás megindításának helye szerinti államtól eltérő tagállamban meglévő vagyonára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra nézve melyik tagállam jogát kell alkalmazni. Az alkalmazandó jog szempontjából meghatározó jelentősége van a fizetésképtelenségi eljárás megindítása, illetve az adós vagyonával kapcsolatos egyéb eljárások megindítása időpontjának. Ha ugyanis a fizetésképtelenségi eljárás megindítása (ennek időpontját a rendelet szabályozza) megelőzi a más tagállamban indult, az adós vagyonát érintő peres eljárás megindulását, úgy a fizetésképtelenségi eljárásnak a peres eljárásra gyakorolt hatását a fizetésképtelenségi eljárás államának a joga határozza meg. Fordított esetben azonban - ha tehát a peres eljárás indult előbb - annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol ezt a peres eljárást megindították.
Az adott ügyben a felperes által csatolt, angol nyelvű cégmásolat tanúsága szerint a C. N. V. céggel kapcsolatban kétségtelenül csődeljárás indult. A bejegyzés szerint: csőd bejelentése/kezdete, dátumként 2004. december 3. szerepel. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok [Pp. 195. § (7); 64/1984. (XII. 21.) MT rendelet 14. cikke] alapján a cégmásolat nem tekinthető hitelesnek. Továbbá abból eredően, hogy a dokumentum angol nyelvű - melyről hiteles fordítást a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. §-a értelmében csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet -, nem állapítható meg az sem minden kétséget kizáróan, hogy az abban említett csőd (bankruptcy) megegyezik-e a belga jogszabályok szerinti csődeljárással. Nem derül ki a dokumentumból az sem, hogy az ott megjelölt kezdő időpontot milyen határozat meghozatala képezi: az ügy iratai között megtalálható belga jogszabálykivonat 62. §-ában hivatkozott ítélet, vagy az adós döntése/bejelentése csődeljárás megindításáról. Ugyanakkor, mivel a rendelet 16. cikke alapján a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat képezi a minden további alaki követelmény nélküli elismerés tárgyát, a III. r. alperes csődeljárásában eljáró belga bíróság csődről döntő határozata (annak hiteles másolata) szolgáltatna minden kétséget kizáró bizonyítékot arra nézve, hogy az alperessel szemben csődeljárás indult-e, és ha igen, mikor. A fellebbező felperes továbbá helyesen mutatott rá arra, hogy még ha a III. r. alperessel szemben csődeljárás indult is, az ügy irataiból nem állapítható meg, hogy az időközben lezárult-e.
A leírtakból következően az adott ügyben hitelt érdemlő bizonyítékok hiányában nem állapítható meg, hogy a III. r. alperessel szemben indult-e csődeljárás Belgiumban, és ennek függvényében a felperesnek az alperessel szembeni igényére a magyar, illetve a belga jogot kell-e alkalmazni.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy a belga honosságú III. r. alperessel szemben indult-e, ha igen, mely időponttal a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelete értelmében vett fizetésképtelenségi eljárás, és az még folyamatban van-e. A fizetésképtelenségi eljárás megindulásával összefüggő bizonyítékok szolgáltatása a III. r. alperes érdekében álló bizonyítási kötelezettség. Amennyiben az lesz megállapítható, hogy a III. r. alperessel szemben ilyen eljárás indult, az eljárás megindításának időpontjától függően - a már kifejtettek szerint - alkalmazandó jog alapján kell meghatározni, hogy a III. r. alperessel szemben van-e helye igényérvényesítésnek, ha igen, az megalapozott-e, avagy sem. A belga bíróságnak a csőd tárgyában hozott határozatáról, illetve amennyiben az adott ügyben a belga jogot kell alkalmazni, úgy annak irányadó rendelkezéseiről a bíróság a 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet (a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről) alapján kaphat tájékoztatást az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon keresztül.
(Fővárosi Ítélőtábla 12. Gf. 40.010/2008/2.)