ÍH 2008.65

DOMAIN NÉV SZEREPE - NÉVVISELÉSI JOG SÉRELME DOMAIN NÉV HASZNÁLATÁVAL - ROSSZHISZEMŰ BEJEGYEZTETÉSE DOMAIN NÉVNEK - TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS A domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mivel annak nevét és elérhetőségét (címét) meghatározza. A domain név használata sértheti más személyek névviselési jogát, de a regisztráció tisztességtelen piaci magatartást is megvalósíthat. A bejegyzett domain nevet bírósági peres eljárás fol

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperest az 1991. december hó 2. napján kelt társasági szerződéssel hozta létre az I. rendű alperes és volt házastársa T. Z.; a felperes neve MOZAIK Oktatási Stúdió Kft. volt.
Az I. rendű alperes és férje házasélete megromlott, közöttük a házasság felbontása iránt bontóper indult, amely az üzleti kapcsolatukra is kihatott. Az I. rendű alperes 1997. december 29-ei elsőbbséggel védjegyoltalmat szerzett a "MOZAIK" szóra, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal 153.912 lajstromszám alatt jegyzett...

ÍH 2008.65 DOMAIN NÉV SZEREPE - NÉVVISELÉSI JOG SÉRELME DOMAIN NÉV HASZNÁLATÁVAL - ROSSZHISZEMŰ BEJEGYEZTETÉSE DOMAIN NÉVNEK - TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS
A domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mivel annak nevét és elérhetőségét (címét) meghatározza. A domain név használata sértheti más személyek névviselési jogát, de a regisztráció tisztességtelen piaci magatartást is megvalósíthat.
A bejegyzett domain nevet bírósági peres eljárás folytán vissza kell vonni, amennyiben a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 6. §; Ptk. 77. § (4) bek.].

A felperest az 1991. december hó 2. napján kelt társasági szerződéssel hozta létre az I. rendű alperes és volt házastársa T. Z.; a felperes neve MOZAIK Oktatási Stúdió Kft. volt.
Az I. rendű alperes és férje házasélete megromlott, közöttük a házasság felbontása iránt bontóper indult, amely az üzleti kapcsolatukra is kihatott. Az I. rendű alperes 1997. december 29-ei elsőbbséggel védjegyoltalmat szerzett a "MOZAIK" szóra, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal 153.912 lajstromszám alatt jegyzett be. 1998. március 27-én az I. rendű alperes a "MOZAIK Oktatási Stúdió" szóösszetételre szerzett védjegyjogosultságot a Magyar Szabadalmi Hivatalnál 159.613 lajstromszám alatt.
Az I. rendű alperes és M. A. az 1998. április hó 1. napján kelt társasági szerződésükkel létrehozták a II. rendű alperest, amelyet 1998. május 15. napján jegyeztek be a cégjegyzékbe. A II. rendű alperes tevékenységi köre lényegében megegyezik a felperesével, a gazdasági élet azonos területén működnek, így versenytársak.
A felperes az 1998. május 28. napján kelt taggyűlési határozattal az I. rendű alperest kizárta a gazdasági társaságból. Az I. rendű alperes a taggyűlési határozatot bíróság előtt nem támadta meg.
Az I. rendű alperes 1999. május 13-ai bejelentése alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal 162.105 lajstromszám alatt vette nyilvántartásba a "MOZAIK" színes ábrás védjegyet. Az I. rendű alperes 1999. május 14. napján felszólította a felperest, hogy a "MOZAIK" szó jogosulatlan használatával hagyjon fel, miután az védjegyoltalom alatt áll, amelynek ő a jogosultja. A felperes 1999. május 18. napján a "MOZAIK" színes ábrás, míg 2000. július 21. napján a "MOZAIK Kiadó" szóvédjegy bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, amelyet a hatóság elutasított arra hivatkozással, hogy azok megtévesztésig hasonlítanak az I. rendű alperes védjegyeihez. A felperes ezt követően a "MOZAIK" szóvédjegy törlése iránt eljárást kezdeményezett, a Magyar Szabadalmi Hivatal a 2004. március hó 2. napján kelt M9704901/28. sorszámú határozatával az 153.912 lajstromszámú "MOZAIK" szóvédjegyet visszaható hatállyal törölte. A határozat ellen az I. rendű alperes megváltoztatás iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a Fővárosi Bíróság 2005. december hó 14. napján kelt végzésével utasított el. A Fővárosi Ítélőtábla a 2006. augusztus 22. napján kelt végzésével a Fővárosi Bíróság végzését helybenhagyta. Az ügyben hozott határozatok indokolása szerint az I. rendű alperes a védjegybejelentés szempontjából rosszhiszeműnek minősült miután tudta, hogy a megjelölés mást illet.
Az I. rendű alperes 2006. május 6. napján regisztráltatta az E. Internet Kft.-nél a www.mozaik.eu. domain nevet.
A Magyar Szabadalmi Hivatal a felperes kérelmére indult védjegylajstromozási eljárásokat a "MOZAIK" szóvédjegy törlése iránti eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd elrendelte az eljárások folytatását, döntéshozatalra még nem került sor.
A felperes keresetében kérte a bíróságot, állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes a "MOZAIK" szó-, a "MOZAIK" színes ábrás, valamint a "MOZAIK Oktatási Stúdió" szóösszetétel védjegyeket jogszabályba ütköző módon igényelte, az I. és II. rendű alperesek azokat jogszabályba ütköző módon használják. Kötelezze az I-II. rendű alpereseket ezen jogsértő használat abbahagyására és tiltsa el őket a védjegyekben foglalt megjelölések további használatától. Állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes jogszabályba ütköző módon igényelte a www.mozaik.eu. domain nevet, kötelezze a használat abbahagyására és tiltsa el a jövőre nézve a további használattól. Keresetét azzal indokolta, hogy az I. rendű alperes, mint a felperesi gazdasági társaság volt tagja rosszhiszeműen igényelte a védjegyeket a saját javára, miután tudta, hogy azok a felperes tevékenységéhez kötődnek, őt jelölik a piacon, üzleti, cégértéket képviselnek. A "MOZAIK" szóról, illetve annak különböző összetételű változatairól és az ábráról, amelyet logóként használ őt ismerik fel a piacon, azok jogosulatlan I-II. rendű alperesi használata jellegbitorlást valósít meg. Az I. rendű alperes a domain név regisztrációjakor is rosszhiszeműen, jogszabályba ütköző módon járt el, miután ekkor már tudta, hogy a szóvédjegyét - igaz nem jogerősen - törölték. A II. rendű alperes a kiadásában, forgalmazásában, gyártásában megjelenő termékein jogosulatlanul használja a "MOZAIK" elnevezést, az összetévesztésre alkalmas. A jogsértés tényének megállapítása mellett a Tpvt. (1996. évi LVII. törvény) 86. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezmény alkalmazását kérte.
Az I-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Ellenkérelmük indokolásában kifejtették, hogy az I. rendű alperes szellemi terméke a "MOZAIK" szó, valamint annak különböző összetételei, így a "MOZAIK Oktatási Stúdió" is, amelyet a tagsági viszonya fennállása alatt a felperes használhatott, hasznosíthatott. Miután az I. rendű alperes tagsági viszonya megszűnt, szellemi termékével szabadon rendelkezhetett, így jogszerűen igényelte a védjegyek lajstromozását. A domain név regisztrációjakor védjegyjogosultsága fennállt, ezért eljárása nem volt jogszabálysértő, rosszhiszemű. A II. rendű alperes a védjegyoltalom alatt álló megjelöléseket, ábrát üzleti tevékenysége során nem használta, nem használja, ezért a jogsértés megállapítására és a további szankciók alkalmazására vele szemben nem kerülhet sor.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes a "MOZAIK" szó-, a "MOZAIK" színes ábrás, valamint a "MOZAIK Oktatási Stúdió" szóösszetétel védjegyeket, valamint a www.mozaik.eu. domain nevet jogszabályba ütköző módon igényelte, ezeket az I. és II. rendű alperesek jogszabályba ütköző módon használják és mindezekkel tisztességtelen piaci magatartást valósítanak meg. Kötelezte az alpereseket a névhasználat abbahagyására, és attól őket eltiltotta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a védjegy ügyben hozott jogerős bírósági határozat anyagi és alaki jogerővel bír, így eldöntötte azt a kérdést, hogy az alperesek jogsértő magatartást tanúsítottak. A Tpvt. 6. §-a értelmében tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel ellátni vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetve annak áruját szokták felismerni. Azáltal, hogy az I. rendű alperes olyan időben, amikor még a felperes tagja volt létrehozta a felpereséhez hasonló, illetve azzal részben azonos nevű II. rendű alperest az 1997. évi XI. törvény rendelkezéseit is megsértette amellett, hogy a Tpvt. 2. és 8. §-ában írt jogsértéseket is megvalósította. A jogellenesség oka azonos a Fővárosi Ítélőtábla végzésében megállapítottakkal. A "MOZAIK" vezérszó és annak különféle variációiban történő alkalmazása a Tpvt. 2. és 6. §-ába is ütközik, miután ezen törvényi tényállások veszélyeztető jellegűek és a hátrány bekövetkezése, annak megvalósulása a tényállásnak nem feltétele. Mindezek alapján a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írt jogkövetkezményeket alkalmazta az alperesekkel szemben a domain névre is kiterjedően.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I-II. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben megismételték az elsőfokú eljárás során kifejtett ténybeli és jogi indokaikat.
Az alperesek fellebbezése túlnyomó részben alaptalan.
A Tpvt. 6. §-a értelmében tilos olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat szokták felismerni. A jellegbitorlás csak a versenytársak relációjában tilalmazott, ezért elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy mindkét alperes a felperes versenytársának minősül-e. Az I. rendű alperes nem mint természetes személy van jelen a piacon, hanem gazdasági tevékenységét a II. rendű alperes keretei között folytatja, így nem minősül a felperes versenytársának, ezért a Tpvt. 6. §-a az ő tevékenységére nem alkalmazható. Ugyanakkor a Tpvt. 2. §-a a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatásának általánosan megfogalmazott tényállása, olyan generálklauzula, amelynek nem előfeltétele a versenytársi viszony. A generálklauzula akkor alkalmazható, ha a tisztességtelennek minősülő magatartás külön nevesítetten a Tpvt.-ben nem fordul elő; azt a célt szolgálja, hogy a törvényben tételesen szabályozott tényállások kereteibe nem tartozó tisztességtelen magatartások elleni fellépés lehetőségét megteremtse. Mindebből következően az I. rendű alperessel szembeni igényt a Tpvt. 2. §-ában megfogalmazott generálklauzula, a II. rendű alperessel szemben pedig a Tpvt. 6. §-a alapján kellett elbírálni.
A védjegyek bejegyzéséről, lajstromozásáról, törléséről külön jogszabály, az 1997. évi XI. törvény (Vt.) tartalmaz rendelkezéseket. Ezek alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal dönti el, hogy fennállnak-e a védjegyoltalom megadásának feltételei és ugyancsak a Vt.</a> alapján dönt abban a kérdésben, hogy voltak-e a bejegyzésnek olyan abszolút vagy relatív gátló okai, ami miatt a védjegy törlése szükséges. Abban a kérdésben tehát, hogy a védjegy bejegyzése jogszerűen történt-e avagy sem, a Magyar Szabadalmi Hivatal jogosult dönteni, végső soron a határozattal szembeni jogorvoslat után - abban az eljárásban - a bíróság dönt. Mindaddig, amíg valakinek a javára védjegyoltalom áll fenn, a bejegyeztetéssel kapcsolatos eljárást nem lehet jogellenesnek tekinteni. A védjegy törlése ex tunc, azaz az oltalom keletkezésére visszaható hatályú. A Vt. 3. § (1) bekezdés c) pontja, illetve az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti törlési ok fennállta egyértelműen bizonyítja, hogy az érintett jogosult rosszhiszeműen járt el.
A perbeli esetben a "MOZAIK" szóvédjegy törlése megtörtént, jogerős bírósági határozat igazolja, hogy e védjegy megszerzése során az I. rendű alperes rosszhiszeműen (tisztességtelenül) járt el. Ugyanakkor arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre peradat, hogy ténylegesen az I. vagy a II. rendű alperes használta a védjegyet, ezért a Tpvt. 2. §-a és a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján a védjegy törlése miatt a "MOZAIK" szó használatától a jövőre vonatkozóan az alpereseket el kellett tiltani.
A fellebbezésben hivatkozottakkal szemben az I. rendű alperes azon állítását, amely szerint a "MOZAIK" szó, mint megjelölés nem a felperes, hanem - természetes személyként - a saját szellemi alkotása, amelynek használatára a társasággal polgári jogi jogviszonyt létesített, a jelen eljárás során sem bizonyította [Pp. 164. § (1) bekezdés]. Az I. rendű alperes még tagja volt a felperesnek, amikor oltalmat szerzett a szóvédjegyre, megalapította a II. rendű alperest, ezáltal eljárása kifejezetten azt célozta, hogy a felperes az általa használt, rá jellemző egyedi megjelölésre ne nyerhessen védjegyoltalmat, ő maga pedig lehetőséget kapjon arra, hogy saját üzleti céljaira a védjegyet kizárólagos jelleggel felhasználhassa. Az I. rendű alperes bizonyított magatartása kétségkívül tisztességtelen versenycselekményt valósított meg, és miután a Tpvt. 2. §-a ún. veszélyeztető törvényi tényállás - azaz eredmény, hátrány bekövetkezte a tényállás megvalósulásának nem feltétele -, ezért nincs jelentősége annak, hogy az I. rendű alperes a védjegyet ténylegesen használta-e avagy sem.
A másik két védjegy - a "MOZAIK" színes ábrás és a "MOZAIK Oktatási Stúdió" szóösszetétel - tekintetében nem áll rendelkezésre a törléssel kapcsolatban jogerős határozat, a szóvédjegy törlése tárgyában hozott döntés ezen két védjegyre nem terjed ki. A két védjegy vonatkozásában annak eldöntése, hogy az I. rendű alperes a védjegyoltalom megszerzése során rosszhiszeműen járt el vagy sem, a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik. Védjegyjogi jogkövetkezményként a védjegy törlése egyenértékű a tisztességtelen piaci magatartás megállapításával, ebben a kérdésben a párhuzamos - védjegyjogi és versenyjogi - igényérvényesítés nem lehetséges. Következésképpen jelen perben mindkét alperessel szembeni kereset tekintetében előkérdésnek minősül a védjegy esetleges jövőbeni használatától eltiltás tekintetében is, hogy a védjegy törlése iránti eljárásban milyen határozat születik. Mindaddig, amíg jogerős határozat e két védjegy törlése körében nem áll rendelkezésre, az eltiltásra irányuló kereseti kérelem sem bírálható el.
A domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mivel annak nevét és elérhetőségét (címét) egyaránt meghatározza. A domain név használata a Ptk. 77. § (4) bekezdése értelmében névhasználatnak minősül, ezáltal sértheti más személyek névviselési jogát, de a regisztráció tisztességtelen piaci magatartásként is minősülhet. A www.mozaik.eu. domain névben az I. rendű alperes magánszemélyként a felperesi gazdasági társaság vezérszavát regisztráltatta saját azonosítójaként. Ezt az eljárást akkor kezdeményezte, amikor már a Magyar Szabadalmi Hivatal a szóvédjegyet törölte és elsőfokú, nem jogerős határozatában a Fővárosi Bíróság a megváltoztatás iránti kérelmét elutasította. Az Európai Bizottság 874/2004/EK rendelet (2004. április 28.) 21. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében a bejegyzett domain nevet bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt (Ítélőtáblai Határozatok 2005/4/160. számú jogeset). Tekintettel a domain név regisztrációjának időpontjára, az akkor már folyamatban lévő védjegytörlési és az ezzel összefüggő bírósági eljárásra, valamint az abban meghozott határozatokra, megállapítható, hogy az I. rendű alperes magatartása spekulatív, visszaélésszerű volt [874/2004/EK rendelet (2004. április 28.) 21. cikk (3) bekezdés b) pont], ezzel a Tpvt. 2. §-a szerinti tisztességtelen versenycselekményt valósította meg.
Az előbbiekben kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az ügyben részítéletet hozott, a szóvédjegy tekintetében a jövőre szóló eltiltást illetően az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másik két védjegy tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak fel kell derítenie, hogy született-e már döntés a másik két védjegy törlése iránti eljárásban, amennyiben ezek még folyamatban vannak, úgy ebben a részében a per tárgyalását fel kell függesz­tenie.
A domain név regisztrálásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta [Pp. 253. § (2) bekezdés].
(Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.087/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.