adozona.hu
ÍH 2009.140
ÍH 2009.140
CSTV. 27. § (2) BEK. A) PONTJA SZERINTI FIZETÉSKÉPTELENSÉG - FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA - SZÁMLA KÉZBESÍTÉSE Ha a felek megállapodása szerint a teljesítés a számla kézhezvételét követő 5. munkanapon esedékes, akkor a fizetésképtelenségi kérelem nem alapítható ezt megelőző vélelmezett kézbesítésre [Cstv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, (3) és (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az E. Építőipari Kft. hitelező által az O. Vendéglátóipari Kft. adós gazdálkodó szervezet ellen 2008. május 26-án kezdeményezett felszámolási eljárást a 9. sorszámú végzésével megszüntette.
A végzés indokolása szerint a hitelező kérelmében előadta: a P. Kft. volt a fővállalkozója az adós Budapest, V. tér 6. szám alatti étterme építési munkálatainál, s a P. Kft. alvállalkozója volt a 2007. október 30-án kelt szerződés alapján a hitelező. Ugyanezen a napon egy hármas megáll...
ÍH 2009.140 CSTV. 27. § (2) BEK. A) PONTJA SZERINTI FIZETÉSKÉPTELENSÉG - FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA - SZÁMLA KÉZBESÍTÉSE
Ha a felek megállapodása szerint a teljesítés a számla kézhezvételét követő 5. munkanapon esedékes, akkor a fizetésképtelenségi kérelem nem alapítható ezt megelőző vélelmezett kézbesítésre [Cstv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, (3) és (6) bek.].
Az elsőfokú bíróság az E. Építőipari Kft. hitelező által az O. Vendéglátóipari Kft. adós gazdálkodó szervezet ellen 2008. május 26-án kezdeményezett felszámolási eljárást a 9. sorszámú végzésével megszüntette.
A végzés indokolása szerint a hitelező kérelmében előadta: a P. Kft. volt a fővállalkozója az adós Budapest, V. tér 6. szám alatti étterme építési munkálatainál, s a P. Kft. alvállalkozója volt a 2007. október 30-án kelt szerződés alapján a hitelező. Ugyanezen a napon egy hármas megállapodás ("Engedményezési szerződés") jött létre, amely szerint az alvállalkozó hitelező jogosult közvetlenül a megrendelő felé benyújtani a számlát a fizetési ütemtervnek megfelelő szakaszolással. Bár a felek ezt engedményezési szerződésnek nevezték, azonban nem erről volt szó, hanem az adós megrendelő azt vállalta, hogy az alvállalkozói szerződés alapján végzett munka után járó díjat közvetlenül megfizeti a hitelezőnek, ha a számlát felé nyújtja be. A hitelező szerint tartalmában ez készfizető kezességi megállapodásnak tekinthető. A teljesítést a fővállalkozó visszaigazolta, s ennek alapján a hitelező kibocsátotta az adóssal szemben a 12 332 827 forint összegű számlát, melyre vonatkozóan ugyan nem kapta vissza a tértivevényt, de a Magyar Posta becsatolt tájékoztatása szerint azt 2008. április 1-jén kézbesítették. Az alvállalkozói szerződés szerint a fővállalkozó a számlák kézhezvételétől számított öt munkanapon belül vállalta azok kifizetését, s ugyanilyen feltételek mellett vállalta az Engedményezési szerződésben a megrendelő is a számlák kiegyenlítését. Miután a kiegyenlítés nem történt meg, a hitelező 2008. április 23-án felszólította a fizetésre, amelyet az adós április 24-én átvett. Ezt követően közölte az adós, hogy a számlát nem kapta meg, ha megkapta volna, azt visszaküldte volna, valamint, hogy nem áll jogviszonyban a hitelezővel és nincs a számla mögött teljesítés.
A bíróság felhívására az adós közölte, hogy a hitelezővel nem állt jogviszonyban, hiszen fővállalkozóként a P. Kft.-vel állapodott meg, és számára fizette meg a vállalkozói díj 90%-át - ugyanis a fővállalkozó nem végezte el a tervezett munkálatokat teljes egészében, kb. csak 79%-át. Az adós a kibocsátott számlák alapján folyamatosan fizetett a fővállalkozó részére, s ezt igazolta is. Nem vitatta, hogy aláírattak vele egy Engedményezési szerződést, de ez álláspontja szerint ellentétes a fővállalkozási szerződésben foglaltakkal, másrészt jogszabályba ütköző. Hivatkozott a BH 2007/407 számú eseti döntésre. Utalt arra is, hogy amennyiben az engedményezési szerződés érvényes lenne, akkor sem keletkezett a fővállalkozónak olyan követelése a megrendelő adóssal szemben, amit nem egyenlített ki, azaz engedményezhető lenne, mert a hitelező által benyújtott számla alapjaként megjelölt munkálatok ellenértékét az adós a fővállalkozónak megfizette. Miután a fővállalkozóval elszámolt, s nincs vele szemben tartozása, így a fővállalkozónak nincs olyan követelése, amelyet az hitelező alvállalkozó részére engedményezhetne, s amely alapján a fizetésképtelenség megállapítható. Előadta azt is, hogy a hitelező számláját csak 2008. augusztus 7-én vette kézhez és csatolta a számlát tartalmazó borítékot, s az esetleges számlakibocsátással kapcsolatos kifogását pedig a fizetési felszólítást követően 2008. április 25-én közölte a hitelezővel. Csatolta a hitelező által 2008. március 31-én postára adott számlát tartalmazó levél eredeti borítékát, amelyből megállapítható, hogy 2008. április 17-én egyszer "nem kereste" jelzéssel visszaküldték az iratot, majd található rajta egy 2008. május 6-i bélyegzővel ellátott ismételt "nem kereste" jelzés, továbbá egy 2008. augusztus 7-i pecséttel ellátott kézbesítési előjegyzés, valamint több zárópecsétjegy azzal a felirattal, hogy "sérülten érkezett". Ebből megállapítható, hogy 2008. augusztus 7-ig a Magyar Posta birtokában volt a levél, és az nem került kézbesítésre, ellentétben azzal a tájékoztatással, amit a Magyar Posta a hitelező számára közölt.
Az elsőfokú bíróság a végzésének jogi indokolásában az 1991. évi XLIX. törvény 2007. július 7-ét követően hatályos Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontját idézve megállapította, a teljesítési időt az adós csak a számára bizonyítottan kézbesített számlából ismerheti meg, és ettől kezdődően áll fenn számára az a 15 napos lehetőség, hogy a követelést vitassa. Rögzítette: a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy azok a formai feltételek teljesültek-e, amelyek lehetővé teszik egy hitelező adóssal szembeni eljárás kezdeményezését, a felek közötti jogviszony fennállása, illetve annak hiánya csak az ezt követő lépés lehet, mert az már a kérdés érdemi vizsgálatához tartozik. Miután a fizetési felszólítást meg kell előznie az adóssal szembeni követelést tartalmazó számla átvételének, és ez bizonyíthatóan nem történt meg, ezért az írásbeli felszólítás sem történhetett meg szabályosan (volt ugyan felszólítás, de annak nincs joghatálya, mert az azt megelőző feltételek hiányoztak). Ebből következően az elsőfokú bíróság a Cstv. 25. § (1) bekezdése f) pontjára hivatkozással a Pp. 157. § a) pontja alapján az eljárást megszüntette.
E végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérte.
A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő. Álláspontja szerint ugyanis a követelés esedékessé válásához valóban szükséges a számla szabályszerű kiállítása és megküldése, ám az nem közömbös, hogy az átvétel mely oknál fogva hiúsult meg. A számla átadásáig a Ptk. 302. § c) pontja szerint a kötelezett késedelme kizárt, mivel a számla a szerződés teljesítése során szerződésből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítésének is előfeltételéül szolgál. Az elsőfokú bíróság láthatólag szintén ezen az állásponton volt, a végzés indokolásából az is következik, hogy a számla átvétele nélkül az adós nem eshetett késedelembe. Eszerint a számla gyakorlatilag a tartozás lejártát közlő szerződéses nyilatkozatnak is tekinthető, ennélfogva a postai úton való megküldésre a Ptk. 214. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó, melynek értelmében távollévők között a szerződéses nyilatkozat a másik félhez való megérkezéssel hatályosul. Jelen esetben a számla megérkezett adóshoz, a "nem kereste" jelzés azt jelenti, hogy a küldemény kézbesítésének megkísérléséről, illetve a postai szolgáltatónál való átvétel lehetőségéről szóló értesítést szabályszerűen elhelyezték az adós postaládájában, ám a jogszabály szerinti tíz napos határidőben adós nem vette át a levelet. Hivatkozott e körben a BH 2008/172 számon közzétett döntésre, mely szerint a "nem kereste" jelzés egyet jelent azzal, hogy a nyilatkozat a kötelezetthez megérkezett, tehát hatályossá vált, függetlenül attól, hogy a kötelezettnek esetleg nincs is tudomása annak létéről. A kötelezettet terheli a felelősség a tekintetben, hogy gondoskodjék a postai szolgáltatónál számára megőrzött levelek átvételéről. Ha a felek a szerződésben a teljesítési határidőt a számla átadásához kötötték, akkor az adós nem mentesülhet kötelezettsége alól, ha az átadás vitathatatlanul az ő érdekkörében felmerült okból maradt el. Az elsőfokú bíróság érvelése ezért csak akkor volna helytálló, ha a kézbesítés a címzés elégtelensége vagy akár az adós elköltözése okán vált volna sikertelenné.
Fentiekből következik, hogy polgári jogi értelemben a hitelező követelése akkor vált esedékessé, amikor a számla megérkezése napjától számított teljesítési határidő eltelt. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely szerint "csődjogilag" másképp kellene kezelni a szerződésen alapuló tartozások lejártát. Ha tehát polgári jogi szempontból a lejárat napja és a teljesítési határidő egyértelmű, akkor a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásánál is ezt a határnapot és határidőt kell alapul venni. Jelen esetben viszont a bíróság nem vizsgálta, hogy a számla mikor érkezett meg adóshoz, a teljesítési határidő innentől számítva mikor járt le, s ehhez képest a törvény szerinti tizenöt nap eltelte után kapta-e meg adós a felszólító levelet. Mindezek hiányában viszont a döntés megalapozatlan.
A hitelező a fellebbezésének 3. sorszámú kiegészítésében a Pp. 207. § a) pontjára hivatkozva kérte a Magyar Posta Zrt. megkeresését az RL 2122 000618685 8 ragszámú, a hitelező által 2008. március 31-én postára adott küldeményre vonatkozó okiratok megküldése iránt.
Az adós a fellebbezésre tett észrevételében - tartalmilag - az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
Előadta: kifogásait már 2008. április 25. napján kelt levelében közölte a hitelezővel, és álláspontját később sem vonta vissza [BH 2003/469]. Az adós nem fizetésképtelen, illetve fizetésképtelensége nem állapítható meg a hatályos Cstv. 27. §-a szerint sem. Az adós felszámolási kérelme egyébként is alaptalan. Az adós a hitelezővel soha nem állt és jelenleg sem áll szerződéses jogviszonyban. Az adós fizetési kötelezettségét pontosan teljesítette a fővállalkozó felé, az építési szerződés szerinti fizetési ütemtervnek megfelelően. A fővállalkozó és a hitelező által kötött engedményezési szerződés jogszabályba ütköző, illetve lehetetlen szolgáltatásra irányul, ezért semmis. Ha az engedményezési szerződés érvényes lenne, akkor sem keletkezett a fővállalkozónak hatályos, az adós által kiegyenlítetlen, engedményezhető követelése, mivel az adós által benyújtott számla alapjaként megjelölt munkálatok ellenértékét a fővállalkozónak az adós már megfizette.
Az adós a hitelező fellebbezés kiegészítésére a 6. sorszámú észrevételében előadta: álláspontja szerint az adós fizetésképtelenségének megállapítása tárgyában nincs "kiemelkedő jelentősége" annak, hogy a Magyar Posta Zrt. miért nem kézbesítette az adós számára 2008. augusztus 7. napjáig a hitelező 2008. március 31. napján feladott számláját. A hitelező követelését az adós kellő időben vitatva, a hitelező esetleges számlakibocsátásával kapcsolatos kifogását már 2008. április 25. napján kelt levelében közölte a hitelezővel, és álláspontját később sem vonta vissza. A fizetésképtelenség megállapításnak elkerüléséhez pedig nem szükséges, hogy a hitelező újabb intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerősítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját [BH 2003/469].
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - a másodfokú eljárás iratai alapján - az alábbiakkal egészíti ki:
A Magyar Posta Zrt. - a másodfokú bíróság megkeresésére - a következő tájékoztatást adta: "A címhely szerint illetékes Budapest 4. posta arról adott tájékoztatást, hogy a kérdéses azonosítószámú küldeményt 2008. április 1-jén kísérelték meg fenti címen kézbesíteni. Mivel a kézbesítő a helyszínen jogosult átvevőt nem talált, ezért a küldeményt letétbe helyezte a postán. A küldemény nem hivatalos, hanem belföldi tértivevényes küldemény volt, ezért csupán egyetlen alkalommal kell megkísérelni annak kézbesítését. Az őrzési idő lejártát követően - 2008. április 17-én - "nem kereste" jelzéssel küldték vissza azt a feladó részére.
Mivel a küldeményt a feladó részére nem sikerült visszakézbesíteni, ezért 2008. május 7-én a Magyar Posta Zrt. Országos Logisztikai Központjához (későbbiekben: OLK), megőrzésre irányították, ahonnan a címzett 2008. augusztus 7-én ismételt kézbesítésre kikérte. A kézbesítésre 2008. augusztus 11-én került sor. Az átvevő személye utóbb már nem beazonosítható, ezért címhely-ellenőrzésre került sor, mely során a címzetti cég képviselője elismerte, hogy a küldeményt megkapták.
A kézbesítő postahely által rendelkezésre bocsátott "Kézbesítő lista" alapján megállapítható, hogy a küldeményt nem tértivevényesként kézbesítették. Az OLK megőrzésből már sérülten érkezett a kézbesítő postahelyre, a tértivevény vélhetően már korábban leeshetett róla."
Csatolta: a "Kézbesítő lista" és az adósi nyilatkozat fénymásolt példányát.
A fellebbezés - figyelemmel a kiegészített tényállásra is - nem alapos.
A jelen eljárásban - figyelemmel a felszámolás iránti kérelem bíróságra érkezésének 2008. május 26-i napjára - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, a 2006. évi LXXVIII. törvénnyel is módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. A törvényhely (3) bekezdése szerint amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján az eljárást soron kívül megszünteti.
A Cstv. 24. § (1) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. A Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg.
Az adott ügyben a hitelező - a kérelmében előadottak szerint - azért kérte az adós felszámolását, mert az adós a hitelezőnek az "Engedményezési szerződés" és az "Alvállalkozói vállalkozási szerződés" alapján kibocsátott áfa nélkül 12 332 827 forint tartozását az esedékességet követő 15 nap elteltével sem egyenlítette ki és nem is vitatta, és az ezt követő fizetési felszólításra sem teljesítette. A kérelméhez csatolta az adóshoz címzett, 2008. április 23-án kelt fizetési felszólítását; a postai tértivevényt, amely szerint az adós azt 2008. április 4-én átvette; az adós hitelezőhöz írt 2008. áprilisi válaszlevelét; a hitelező által az adós nevére kiállított AM7L-A 026584. sorszámú 2008. március 27-i keltű, 2008. április 2-i esedékességű, 12 332 827 forint értékű számlát; a postai tudakozványt, amely szerint a hitelező 2007. március 30-án ajánlott tértivevényes postára adott küldeménye az adóshoz 2007. április 1-jén megérkezett; a feladást igazoló feladóvevényt; a hitelezői teljesítés visszaigazolását tartalmazó felmérési naplót és a fővállalkozó által aláírt költségösszesítőt, a P. Kft. és a hitelező közötti, 2007. október 30-án kelt "Alvállalkozói vállalkozási szerződés"-t; a szerződés mellékletét képező a P. Kft., mint engedményező, a hitelező, mint engedményes és az adós, mint kötelezett által 2007. október 30-án aláírt "Engedményezési szerződés"-t. Az adós a felszámolási kérelemre tett nyilatkozatában - egyebek mellett - arra hivatkozott, hogy a hitelező számláját, a felszámolási eljárás megindítása - 2008. május 26. - után, 2008. augusztus 7. napján vette kézhez, s a hitelező esetleges számlakibocsátásával kapcsolatos kifogását pedig a hitelezővel - annak 2008. április 24-i fizetési felszólítására - már 2008. április 25. napján kelt levelében közölte. Nyilatkozatához többek között csatolta azt a borítékot - eredeti példányban - amelyből megállapítható, hogy a hitelező 2008. március 31-én tértivevénnyel postára adott RL 2122 000618685 8 ragszámú küldeményét a Magyar Posta 2008. április 17-én és 2008. május 6-án "Nem kereste", valamint "OLK megőrzés" megjelöléssel látta el, majd az adós 2007. augusztus 7-ei kérelmére annak kézbesítését előjegyezte.
A másodfokú bíróság megkereste a Magyar Postát annak tisztázása érdekében, hogy a hitelező a 2008. március 31-én - a felek által egyaránt elismerten a hitelező számláját tartalmazó - ajánlott tértivevénnyel postára adott küldeménye milyen módon és mikor került kézbesítésre. A Magyar Posta a tényállás-kiegészítésben hivatalos közlése és csatolt okiratai szerint, a hitelező számlát tartalmazó küldeményét az adós 2008. augusztus 11-én vette kézhez. A hitelező által csatolt "Alvállalkozói Vállalkozási Szerződés" II/B/2. pontja azt tartalmazza: "A számlák bruttó összegét Fővállalkozó a számlák kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles az Alvállalkozó … bankszámlájára átutalni. … A szerződés érvényességének feltételeként, Fővállalkozó kötelezi magát, hogy Alvállalkozóval Engedményezési szerződést köt a Megrendelő az O. Kft. továbbiakban: Megrendelő jóváhagyásával." Az adós, mint kötelezett által is aláírt "Engedményezési szerződés" 2. pontja pedig azt tartalmazza: "Engedményező nyilatkozik, hogy a Kötelezett a vállalkozási díjat (továbbiakban: vállalkozói díj) a pénzügyi ütemtervben rögzítve, hat részben fizeti meg számára. Az Engedményező és az Engedményes közötti szerződés alvállalkozói díja (továbbiakban: alvállalkozói díj) a 2. pontban leírtak szerint válik esedékesé. Engedményező nyilatkozik, hogy Alvállalkozó jogosult a 2. pontban leírtak szerint a fizetési ütemtervnek meg felelő szakaszolással, közvetlen számlát benyújtani a Kötelezettnek. Kötelezett a benyújtott számla ellenértékét (továbbiakban alvállalkozó díjat) köteles az alvállalkozói szerződés II./B 2. pontjában leírtak betartásával az Alvállalkozó … bankszámlájára átutalni."
A felek közötti szerződések fent idézett rendelkezései értelmében a számlatartozás esedékessége (lejárata) a számla kézhezvételét követő 5. munkanap, az adott ügyben - tekintettel a számla adós általi, 2008. augusztus 11-i átvételére - 2008. augusztus 18-a volt. Megalapozatlanul hivatkozott a hitelező a fellebbezésében arra, hogy a hitelező számlát tartalmazó küldeményének "Nem kereste" jelzése a BH 2008.172 számú eseti döntése értelmében azt jelenti, hogy a küldemény adóshoz megérkezett, tehát hatályossá vált, ezért a teljesítési határidőt az átvétel napjának az adós érdekkörében felmerült meghiúsulásától kell számítani. Az adott ügyben ugyanis a hitelező postára adott küldeménye - a posta által igazoltan - 2008. augusztus 11-én került kézbesítésre, ezért a számlatartozás esedékességének meghatározásakor e napot kell figyelembe venni. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a felszámolás elrendelésének feltétele, hogy a hitelező az adóst a tartozás esedékességét követő 15 nap elteltével szólítsa fel a tartozás megfizetésére. A Cstv. 24. § (1) bekezdése szerint az esedékesség napját a hitelezői kérelemben meg kell jelölni, és csatolni kell a bizonyítására szükséges iratokat. Mivel a hitelezői számla esedékessége - a csatolt szerződések szerint - a számla átvételét követő 5. munkanap, azaz 2008. augusztus 18-a, az adós tartozása sem a fizetési felszólítás átvételének napján, sem a felszámolási eljárás megindításakor nem volt esedékes. Nem igazolta ennek következtében a hitelező azt sem, hogy az adóst a lejárt tartozásának megfizetésére felszólította. Ezért helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a Cstv. 25. § f) pontjára is figyelemmel az eljárást a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében megfelelően irányadó Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, érdemben helytálló végzését - a tényállás és az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf. 43.125/2009/9.)