ÍH 2009.138

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS ILLETÉKÉNEK VISELÉSE - ELJÁRÁSI ILLETÉK MÉRSÉKLÉSE CÉGTÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN Kifejezett jogszabályi tilalom hiányában a törvényességi felügyeleti eljárásban is mód van az eljárási illeték mérséklésére, ha a kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményt az első intézkedés bevárása nélkül, önként megszünteti [Ctv. 72. § (2) bek., 80. § (3) bek., Pp. 77. §, 1990. évi XCIII. tv.(Itv.) 58. § (1) bek. c) pontja és (5) bek., 65. § (1), (3) és

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 2008. november 4. napján kelt Cgt.13-08/000803/3. számú végzésével az eljárást megszüntette. Kötelezte a kérelmezettet, hogy külön felhívásra fizessen meg a magyar államnak 50 000 Ft perköltséget.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmező arra hivatkozással kezdeményezett a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást, hogy az ügyvezető jogviszonya lejárt, és a társaság nem gondoskodott az ügyvezető kijelöléséről. A bírósági felhívást követően a tár...

ÍH 2009.138 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS ILLETÉKÉNEK VISELÉSE - ELJÁRÁSI ILLETÉK MÉRSÉKLÉSE CÉGTÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN
Kifejezett jogszabályi tilalom hiányában a törvényességi felügyeleti eljárásban is mód van az eljárási illeték mérséklésére, ha a kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményt az első intézkedés bevárása nélkül, önként megszünteti [Ctv. 72. § (2) bek., 80. § (3) bek., Pp. 77. §, 1990. évi XCIII. tv.(Itv.) 58. § (1) bek. c) pontja és (5) bek., 65. § (1), (3) és (4) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2008. november 4. napján kelt Cgt.13-08/000803/3. számú végzésével az eljárást megszüntette. Kötelezte a kérelmezettet, hogy külön felhívásra fizessen meg a magyar államnak 50 000 Ft perköltséget.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmező arra hivatkozással kezdeményezett a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást, hogy az ügyvezető jogviszonya lejárt, és a társaság nem gondoskodott az ügyvezető kijelöléséről. A bírósági felhívást követően a társaság a törvényes állapotot helyreállította, ezért az eljárás folytatása feltételeinek hiányában a bíróság az eljárást megszüntette. A perköltségről a Pp. 78. §-a alapján rendelkezett.
A végzés ellen a kérelmezett nyújtott be fellebbezést, melyben annak illeték viselésére vonatkozó rendelkezésének a megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság mentesítse a társaságot az illeték megfizetése alól.
Arra hivatkozott, hogy az Itv. (az1990. évi XCIII. tv.) 65. § (3) bekezdése alapján a céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik, ezért a perköltséget utólag a megszüntető végzésben már nem lehet megállapítani.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzése előtt nem hozott olyan végzést, amelyben jogszerűen kötelezhette volna a céget a kérelmező személyes illetékmentessége folytán le nem rótt és az állam által előlegezett illeték megfizetésére, így legkorábban erről csak az eljárást megszüntető végzésben rendelkezhetett. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 72. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 77. §-a szerint a bíróság a perköltség viselése felől főszabályként az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt.
A Ctv. 77. § (2) bekezdése kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha a kérelme alaptalan volt. A törvényességi felügyeleti eljárásra a cég okot adott - ezt nem is vitatta -, az eljárás hatálya alatt szüntette meg a kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, amely végül a Ctv. 80. § (3) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését eredményezte. Olyan ok azonban, mely az illeték megfizetése alóli mentességet vagy kedvezményt jelentett volna számára, nem merült fel, ezért a cégbíróság a jogszabályoknak megfelelően kötelezte a kérelmezettet az eljárás megszüntetésével egyidejűleg az állam által előlegezett 50 000 Ft felügyeleti illeték viselésére.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a kérelmező észrevételét fenntartotta.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátai között vizsgálta felül [Ctv. 72. § (2), Pp. 259. § és 253. § (3) bek.].
A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
Az Itv. 65. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a cég viseli, ha a törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni.
A (3) bekezdés értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik; végül a (4) bekezdés szerint egyéb esetekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.
A Ctv. 80. § (3) bekezdése szerint a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
A fenti rendelkezések egybevetéséből következik, hogy az Itv. cégbírósági felügyeleti illetékre vonatkozó 2007. szeptember 1. napjától hatályos rendelkezései nem nevesítik azt - a jelen ügyben is megvalósult tényállást -, amikor az eljárás során, annak eredményeként a törvénysértő működés helyreállítása miatt az eljárás megszüntetésére kerül sor.
Az Itv. 58. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a felperes a keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;
A c) pont szerint szintén 10% az illeték, ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti.
Az (5) bekezdés értelmében, az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hivatkozott (5) bekezdés megfogalmazásából nem következik, hogy nemperes eljárásban kizárt az 58. § (1) bekezdés a) pontjában írtakon túl az (1) bekezdésben írt egyéb esetekben a 10%-os mérsékelt illeték alkalmazása. Tény, hogy nemperes eljárásokba az egyéb pontok nehezen illeszthetők be, illetve jellegénél fogva pl. a b) pont szerinti szünetelés alkalmazhatósága kizárt. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az (5) bekezdés egyfajta kiemelés, pontosítás annak érdekében, hogy értelmezhető, illetve alkalmazható legyen nemperes eljárásban is az a) pontban szereplő "első tárgyalás" megfogalmazás.
Az is tény, hogy az Itv. 58. §-ának 1993. augusztus 20-tól hatályos fentebb idézett megszövegezése óta a cégtörvényességi eljárás szabályozása jelentős fejlődésen ment át. Speciális, egyre részletesebb szabályai alapján a másodfokú bíróság lehetségesnek tekinti az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontjának megvalósulását a törvényességi felügyeleti eljárásokban is a peres eljárásokhoz hasonlóan, annak a jogpolitikai célkitűzésnek az elősegítése érdekében, hogy a cégtörvényességi eljárás is a lehető legrövidebb időn belül, az érdemi határozathozatalt megelőzően szűnjék meg, és ebben a kérelmezett - a mérsékelt illetékfizetésre is tekintettel - érdekeltté váljon.
Kifejezett jogszabályi tilalom hiányában ezért - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - alkalmazható a cégtörvényességi eljárásban az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontja, az illeték 10%-ra történő mérséklése abban az esetben, ha a kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményt az első intézkedés bevárása nélkül önként megszünteti.
A fentiekkel azonos tartalmú döntést hozott a Fővárosi Ítélőtábla az IH 2008/169. szám alatt közzétett határozatában kimondva, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, mert a cég törvényes működése helyreállt, az eljárási illeték összege 5000 Ft; irányadónak tekintve az e körben kifejtett szakirodalmi álláspontot (Cégjogi kalauz 2009. HVG-ORAC Kft.).
A másodfokú bíróság utal arra, hogy a kérelmezett társaság fellebbezésében a felügyeleti illetékre vonatkozó rendelkezés mellőzését kérte, azonban az ebben a kérdésben kialakult egységes bírói gyakorlat szerint az ilyen tartalmú kérelem magában foglalja az illeték mérséklése iránti kérelmet is, ezért a fellebbezési kérelem alapján lehetőség volt az illeték mérséklésére is.
Rámutat a másodfokú bíróság, hogy egyetért a kérelmező észrevételében kifejtettekkel, mely szerint a Pp. 77. § szerint a bíróság a perköltség viselése felől főszabályként az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt, így az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelően határozott a felügyeleti illeték tárgyában a törvényességi eljárást megszüntető határozatában.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezését részben, a rendelkező rész szerint változtatta meg a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 43.407/2009/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.