adozona.hu
ÍH 2009.76
ÍH 2009.76
ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉNEK FELTÉTELEI - BÍRÓSÁGI VIZSGÁLAT TERJEDELME ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉNÉL - AZ ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG A JOGOKON ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG FOGALMI KÖRÉBE TARTOZIK I. Az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzésénél a cégbíróság a zálogjog alapításának érvényességét nem vizsgálhatja (Ctv. 61/A. §). II. Az üzletrész nem a vagyont terhelő zálogjog, hanem a jogokon alapított zálogjog fogalmi körébe tartozik, ezért közjegyzői okiratba foglalást nem igényel [Ctv. 121-
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 01-09-879739 cégjegyzékszámú, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által nyilvántartott Hotel Mirage Szállodaipari Kft.-nek tagja az M-H. Szállodaipari és Fejlesztő Zrt. zálogkötelezett. A zálogkötelezett 350 000 000 Ft. biztosítására a CIB Bank Zrt. zálogjogosulttal a fenti kft.-ben lévő üzletrészre üzletrészt terhelő zálogszerződést kötött.
2008. április 10-én kelt változásbejegyzési kérelemmel a zálogkötelezett tag kérte az elsőfokú bíróságtól az üzletrészét terhelő zálogjognak a H. Szál...
ÍH 2009.76 ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉNEK FELTÉTELEI - BÍRÓSÁGI VIZSGÁLAT TERJEDELME ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉNÉL - AZ ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG A JOGOKON ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG FOGALMI KÖRÉBE TARTOZIK
I. Az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzésénél a cégbíróság a zálogjog alapításának érvényességét nem vizsgálhatja (Ctv. 61/A. §).
II. Az üzletrész nem a vagyont terhelő zálogjog, hanem a jogokon alapított zálogjog fogalmi körébe tartozik, ezért közjegyzői okiratba foglalást nem igényel [Ctv. 121-127. §, Ptk. 266. § (1) bek., 267. § (1) bek.].
A 01-09-879739 cégjegyzékszámú, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által nyilvántartott Hotel Mirage Szállodaipari Kft.-nek tagja az M-H. Szállodaipari és Fejlesztő Zrt. zálogkötelezett. A zálogkötelezett 350 000 000 Ft. biztosítására a CIB Bank Zrt. zálogjogosulttal a fenti kft.-ben lévő üzletrészre üzletrészt terhelő zálogszerződést kötött.
2008. április 10-én kelt változásbejegyzési kérelemmel a zálogkötelezett tag kérte az elsőfokú bíróságtól az üzletrészét terhelő zálogjognak a H. Szállodaipari Kft. cégjegyzékében történő feltüntetését. Kérelméhez - egyebek közt - csatolta teljes bizonyító erejű magánokirati formában a zálogszerződés kivonatát, mely kivonat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú melléklete II. 1. ea) pontjában írt tartalmi elemeket magában foglalta.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. Arra hivatkozással, hogy üzletrészen zálogjog alapítása érvényesen csak közjegyzői okiratban történhet, elrendelte a zálogjog bejegyzéséhez közjegyzői okirat benyújtását.
Miután a kérelmező eltérő jogi álláspontját fejtette ki, és a hiánypótlási felhívás teljesítésére nem volt hajlandó, az elsőfokú bíróság 15. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Határozata indokolása szerint az üzletrész elzálogosítása a Ptk. 266. § (1) bekezdése szerinti vagyont terhelő zálogjog fogalmi körébe tartozik, és az ilyen zálogjog alapítása érvényesen kizárólag közjegyzői okiratba foglalással történhet. A cégbíróság álláspontja szerint meg kell győződnie arról, hogy érvényesen létrejött az a zálogjog, amelynek a közhiteles cégnyilvántartásban való feltüntetését kérik, továbbá a Ptk. 266. § (1) bekezdésére figyelemmel az üzletrészt terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés kivonatát is csak közjegyző készítheti.
A végzés ellen a kérelmező jogi képviselője útján fellebbezést terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a változásbejegyzés elrendelését, másodlagosan pedig az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására utasítását kérte.
A kérelmező a fellebbezését anyagi jogi és eljárásjogi érvekkel is alátámasztotta. Hivatkozott arra, hogy az üzletrész vagyoni értékű jogosultságok együttese, de elzálogosítása nem vonható a vagyont terhelő zálogjog körébe, és így a Ptk. 266. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői okiratba foglalási kötelezettség sem áll fenn. Az üzletrészen történő zálogjog alapítására a Ptk. 267. § (1) bekezdésének rendelkezései irányadóak, e szabályok pedig közjegyzői okiratba foglalást nem követelnek meg, azonban a szerződésen kívül szükség van - ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja - a zálogjognak e nyilvántartásban történő feltüntetésére.
A fellebbezésében eljárásjogi szempontból hivatkozott a Ctv. 61/A. § (1)-(2) bekezdésében és a Ctv. 2. számú mellékletének II. 1. ea) pontjában foglaltakra, mely előírásoknak - álláspontja szerint - a változásbejegyzési kérelem megfelelt, az elsőfokú bíróság pedig túlterjeszkedett a fenti jogszabályokban meghatározott hatáskörén, ugyanis a zálogszerződés érvényességét jogszerűen eljárva nem vizsgálhatta volna.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Ctv. 61/A. § (1) bekezdése teszi lehetővé az üzletrészt terhelő zálogjog cégnyilvántartásban történő feltüntetését, amelyre - speciális változásbejegyzési kérelemként - nem a társaság, hanem annak tagja (a zálogkötelezett üzletrész-tulajdonos) vagy a (rendszerint kívülálló) zálogjogosult kérelmére kerül sor, és ezek a személyek jogosultak az üzletrészre már bejegyzett zálogjog törlését is kérni. Kérelmükhöz a Ctv. 2. számú mellékletének II. 1. e) pontjában meghatározott mellékleteket kell benyújtaniuk.
A zálogjog alapításával kapcsolatos változásbejegyzési kérelem esetében a II. 1. ea) pont értelmében a zálogszerződés egy eredeti példánya, vagy - az üzleti titok védelmére tekintettel - annak legalább a szerződő felek nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a zálog tárgyának meghatározását, a zálogjog kikötését, a szerződés megkötésének helyét és időpontját, valamint a felek aláírását tartalmazó kivonata csatolandó, ha pedig a kérelmet nem a zálogkötelezett tag terjeszti elő, hanem a zálogjogosult, akkor a zálogkötelezett kft.-tag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejegyzési engedélye is szükséges.
A Ctv. 61/A. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság a zálogszerződést csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak és tagjának zálogszerződésben (kivonatban) feltüntetett adatai egyeznek-e a cégjegyzék adataival, elkerülendő, hogy esetlegesen olyan kft. üzletrészére jegyezzék be a zálogjogot, amelynek a zálogkötelezett nem tagja, vagy már nem tagja.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a változásbejegyzési kérelem és mellékletei megfelelnek a Ctv. hivatkozott előírásainak, az elsőfokú bíróság pedig jogszabálysértően járt el, amikor a Ctv. 61/A. § (2) bekezdésében írtak ellenére, hatáskörét túllépve a zálogszerződés érvényességét kívánta vizsgálni, s azzal szemben olyan elvárásokat támasztott, amelyeknek jogszabályi alapja nincsen.
A Ctv. 61/A. § (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzésével kapcsolatos eljárásban a cégbíróság a zálogszerződést {illetve a Ctv. 2. sz. melléklet II. 1. ea) pontja szerinti kivonatát} kizárólag az érintettek (a társaság, melyben lévő üzletrész elzálogosítására került sor, és a társaságban szereplő zálogkötelezett üzletrész-tulajdonos) adatainak egyeztetése szempontjából, azonosításuk érdekében vizsgálhatja. Nem terjedhet ki ez a vizsgálat a zálogszerződés érvényességének kérdésére, ezt a Ctv. 61/A. § (2) bekezdésének kógens rendelkezése nem teszi lehetővé. A cégbíróságnak ugyanis a fenti formai, adategyeztető vizsgálat eredményétől függően mielőbb foganatosítania kell az egyéb gazdasági szerződést biztosító mellékkötelezettségként szereplő zálogjog bejegyzését, amely zálogjog a Ptk. 267. § (1) bekezdése értelmében csak a bejegyzéssel jön létre, így a zálogjog bejegyzése alapozza meg az azzal biztosított szerződési érdek kielégülését is.
A Fővárosi Ítélőtábla teljes mértékben osztja a fellebbezésben felsorolt anyagi jogi megállapításokat is.
Az üzletrész vagyoni értékű jogok (és a hozzá tapadó kötelezettségek) foglalata, nem tekinthető dolognak, testi tárgynak, és nem azonosítható tulajdonosa teljes vagyonával sem, ugyanis az üzletrésztulajdon a tag teljes magánvagyonának csak egyik eleme számos más, különféle jogi természetű vagyontárgy között. Zálogjog létesíthető - egyebek közt - minden átruházható jogon (ilyen például az értékpapír, vagy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 121-127. §-ai értelmében a kft. üzletrész) és átruházható követeléseken is. Zálogjog alapítható jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más jogalany vagyonának egészén, vagy annak önálló gazdasági egységként működő részén is, az azt alkotó dolgok, jogok és követelések meghatározása nélkül (a csődjogi szakirodalom ezt nevezi "lebegő" zálogjognak). Erre az utóbbi zálogjogi konstrukcióra érvényesül a Ptk. 266. § (1) bekezdése alapján a közjegyzői okiratba foglalás kényszere, tekintve, hogy a zálogkötelezett teljes elzálogosított vagyona, vagy annak önállóan működtethető része (például egy gyáregység vagy termelőüzem) a zálogkötelezett birtokában marad, azzal tovább gazdálkodik, kívülállók felé nincs jele az elzálogosítás tényének. Hitelezővédelmi érdeket szolgál ezért a közokiratba foglalás és a zálogjogi nyilvántartásba vétel kötelezettsége.
A zálogkötelezett vagyonába tartozó, átruházható, forgalomképes, értékesíthető és elzálogosítható vagyoni értékű jogot (jogok és kötelezettségek foglalatát) jelentő üzletrész a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem a tag vagyonának önállóan működtethető része, hanem csupán a tag teljes vagyonának - szerencsés esetben hasznot hajtó - eleme, amely azonban nem éri el az "önállóan működtethető vagyonrész" szervezettségét. Önmagában - a kft.-hez viszonyítva, amelyben a tagi részesedést megtestesíti - elkülönült működtetési lehetőséget abban a társaságban sem hordoz, amelyben az adott üzletrész szerepel. Erre figyelemmel a jogalkalmazói gyakorlat és a jogirodalom is a Ptk. 267. § fogalmi körébe vonja az üzletrész elzálogosítását, így az elsőfokú bíróság anyagi jogi megfontolások alapján is helytelenül járt el, amikor a Ctv. 61/A. § (2) bekezdésének tilalmát megsértve a zálogszerződés (kivonata) érvényessége körében vizsgálódott, és a hivatkozott jogszabály adategyeztetési körén túlterjeszkedett, illetve közokiratba foglalást követelt meg.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44.505/2008/2.).