SuperBanner/7502 (970x90) 990px felett

ÍH 2009.41

FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége nem azonos a félnek az eljárás irataiba való betekintési jogával. Az eljárás felszámoló előtt zajló szakasza része a felszámolási eljárásnak. Arra a - Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a felek Pp. által szabályozott iratbetekintési joga megfelelően alkalmazandó [Cstv. 5. § (1) bek. a) pont; Pp. 3. § (6) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság 6. sorszámú végzésével a kifogást elutasította; végzését az alábbiakkal indokolta:
A hitelező a 2006. augusztus 14-én érkezett beadványában terjesztett elő kifogást a felszámoló mulasztására hivatkozással. Előadta: több alkalommal kért a felszámolótól tájékoztatást a b) kategóriába sorolt hitelezői igényekről. Első ízben a III. számú közbenső mérlegre tett észrevételében kért a felszámolótól tájékoztatást arról, hogy milyen eszközökre és milyen dokumentumok alapján, mely ...

ÍH 2009.41 FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége nem azonos a félnek az eljárás irataiba való betekintési jogával. Az eljárás felszámoló előtt zajló szakasza része a felszámolási eljárásnak. Arra a - Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a felek Pp.</a> által szabályozott iratbetekintési joga megfelelően alkalmazandó [Cstv. 5. § (1) bek. a) pont; Pp. 3. § (6) bek.].
Az elsőfokú bíróság 6. sorszámú végzésével a kifogást elutasította; végzését az alábbiakkal indokolta:
A hitelező a 2006. augusztus 14-én érkezett beadványában terjesztett elő kifogást a felszámoló mulasztására hivatkozással. Előadta: több alkalommal kért a felszámolótól tájékoztatást a b) kategóriába sorolt hitelezői igényekről. Első ízben a III. számú közbenső mérlegre tett észrevételében kért a felszámolótól tájékoztatást arról, hogy milyen eszközökre és milyen dokumentumok alapján, mely hitelezők rendelkeznek b) kategóriába sorolt igénnyel, történt-e már kifizetés ezekre az igényekre, továbbá milyen összegű bevételek és kiadások várhatók. Mivel a felszámolótól nem kapott konkrét információkat az általa feltett kérdésekre, 2006. június 22-én kelt levelében ismételten tájékoztatást kért a felszámolótól a b) kategóriába sorolt hitelezőkre, besorolásuk jogszerűségére és a vagyon értékesítésére vonatkozóan. A felszámoló úgy nyilatkozott, nem köteles az adós cég vagyonáról írásos információt adni, ugyanakkor lehetőséget biztosított a hitelező részére az iratokba történő betekintésre, azonban a 2006. augusztus 9-én megtörtént iratbetekintés során a felszámolóbiztos konkrét dokumentumokat nem mutatott meg a hitelezőnek, csupán arról tájékoztatta, hogy a b) kategóriába sorolt hitelezői igény ingó vagyonra vonatkozik, azonban a besorolás jogosságát nem igazolta, s a hitelező nevét sem hozta a kifogást benyújtó hitelező tudomására. Ezt követően a hitelező kifogást nyújtott be és azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a felszámolót a hitelező által szükségesnek tartott dokumentumok megtekintésének biztosítására. A felszámoló a kifogásra tett észrevételében a Cstv. 5. § (1) bekezdésére hivatkozva azt állította, hogy nem áll fenn tájékoztatási kötelezettsége, mivel a hitelezői választmányt folyamatosan tájékoztatja, illetve a felszámoló által készített közbenső mérlegből - a többi hitelezővel együtt - a kifogást előterjesztő hitelező is tudomást szerezhetett a felszámolási eljárás állásáról és az adós vagyoni helyzetéről. A felszámoló véleménye szerint egyik hitelezőt sem illeti meg más hitelező igényének besorolására vonatkozó iratok, levelezés megtekintése, mivel ezek a dokumentumok üzleti és banktitoknak minősülhetnek. Álláspontja szerint a hitelező a kifogás előterjesztése során elmulasztotta a Cstv. 51. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt, egyébként pedig az alaptalan kifogás elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a kifogást alaptalannak találta. Rögzítette: a hitelező kifogásában az őt ért sérelmet abban jelölte meg, hogy a felszámolóbiztos 2006. augusztus 9. napján nem tájékoztatta a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt követelésekről, nem igazolta a besorolás jogszerűségét, nem adott tájékoztatást a vagyon értékesítésével kapcsolatos konkrét kérdéseire és nem tette lehetővé a kielégítési sorrendben b) pontba sorolt hitelezői igényekkel összefüggő iratok megtekintését. A felszámolót terhelő tájékoztatási kötelezettséget a Cstv. 5. § (1) bekezdése tartalmazza, amely szerint a felszámoló köteles a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül tájékoztatni az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről. A Cstv. nem határoz meg a felszámolót terhelő olyan tartalmú kötelezettséget, hogy az egyes hitelezők részére külön-külön tájékoztatást nyújtson, közöljön bizonyos információkat és iratbetekintést biztosítson más hitelező igényével kapcsolatos iratokba. A Cstv. 50. § (5) bekezdése szabályozza az egyes hitelezők tájékoztatását az adós vagyoni helyzetéről: a felszámolónak közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot kell a hitelezőknek küldenie, akik erre 15 napon belül észrevételt tehetnek.
Az elsőfokú bíróság felhívta a hitelező figyelmét a Cstv. 54. §-ában írtakra, mely szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni; e kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Az elsőfokú bíróság a tájékoztatási kötelezettség körében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 1997. évfolyamában 412. és a 2000. évfolyamában 460. szám alatt közzétett eseti döntésekre is, melyekből az a következtetés vonható le, hogy a felszámoló az egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről.
A fentiek alapján az elsőfokú bíróság a kifogást a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzését a hitelező támadta meg fellebbezéssel, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte azzal az iránymutatással, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze a felszámolót a "jogszabályi előírásoknak megfelelő" eljárásra.
Fellebbezésében előadta, hogy a III. számú közbenső mérlegre tett észrevételében kért a felszámolótól tájékoztatást a b) kategóriában nyilvántartott hitelezői igényekről, azonban arra konkrét választ nem kapott. A felszámoló az előzetesen egyeztetett időpontban megtartott iratbetekintés során sem engedett betekintést az erre vonatkozó iratokba, szóbeli tájékoztatása pedig arra korlátozódott, hogy a b) kategóriás hitelezői igény ingó vagyonnal kapcsolatos.
Úgy vélte, hogy a kifogás elutasítása jogszabálysértő. A felszámoló 2006. június 15-én kelt tájékoztatása szerint a hitelezői igényekkel kapcsolatban perek, fellebbezések voltak folyamatban, melyek jogerős befejezése után a b) kategóriába sorolt hitelezői igények véglegessé váltak. Arra hivatkozott, hogy azért kért tájékoztatást a b) kategóriába sorolt hitelezői igényekről, mert ezek kihatással vannak saját hitelezői igénye megtérülésére. Úgy vélte, az elsőfokú bíróság szűken értelmezte a felszámoló tájékoztatási kötelezettségét, hiszen a hitelezői érdekek védelme és az eset körülményei lehetővé teszik, hogy ne csak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezői kör kapjon tájékoztatást. Véleményének alátámasztására csatolta a Szegedi Ítélőtábla Fpkf. I. 30.466/2004/3. számú végzését.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében - tartalmilag - az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását és a hitelező eljárási költségben marasztalását kérte.
Előadta: az elsőfokú eljárás során a felszámoló nyilatkozott, hogy b) kategóriában kizárólag végrehajtási joggal biztosított hitelezőt és a MOK-ba bejegyzett jelzálogos hitelezőt tart nyilván, akik részére kifizetés nem történt. A felszámoló az engedményes hitelező jogelődjének (APEH) az eddigi közbenső mérlegeket megküldte, amelyekből a fentiek megállapíthatók voltak, azonban a kifogást előterjesztő hitelező 8 napon túl nyújtott be kifogást úgy, hogy előzőleg jogelődje tájékoztatásban részesült. Arra hivatkozott, hogy a Szegedi Ítélőtábla mellékelt határozata a felszámoló által megkötött peren kívüli egyezség vonatkozásában biztosított lehetőséget a hitelezőnek iratbetekintésre, megállapítva, hogy a felszámoló által kötött szerződések tárgya és ellenértéke érinti a hitelezőket, a rájuk vonatkozó megtérülést, ezért a tájékoztatási jog a hitelezőt megilleti. Jelen esetben azonban a felszámoló nem kötött szerződést, a kifogást előterjesztő hitelező kizárólag más hitelező (pénzintézet) igényének okiratait kívánja megtekinteni, melyeket - álláspontja szerint - a pénzintézet hozzájárulása nélkül a felszámoló harmadik személy részére nem mutathat meg. Arra hivatkozott, hogy a hitelezőt, akinek a Cstv. 5. § (1) bekezdése szerint 10% feletti hitelezői igénye van, tájékoztatta, eleget tett a Cstv. 5. § (1) bekezdésében írtaknak.
A fellebbezés alapos.
Az adós felszámolásának 2003. április 2-i kezdő időpontjára tekintettel az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (többször módosított Cstv.) szabályait kellett alkalmazni.
A felszámoló hitelező által kétségbe nem vont nyilatkozataiból az volt megállapítható, hogy az adósnál hitelezői választmány működik. A többször módosított Cstv. 5. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján a felszámoló a hitelezői választmányt, ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről. E jogszabályi rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a hitelezői követelések legalább 10%-ával rendelkező hitelező kérésére akkor adható e § alapján az adós pénzügyi és vagyoni helyzetére vonatkozó tájékoztatás, ha hitelezői választmány nem működik. Az idézett jogszabályhely alapján az is egyértelmű, hogy e tájékoztatás nem azonos tartalmú a hitelezők közbenső mérlegben történő tájékoztatásával, célja annak biztosítása, hogy a hitelezői választmány, illetve az erre jogosult hitelezők az adós naprakész vagyoni és pénzügyi helyzetére vonatkozóan reális információval rendelkezzenek, noha az is magától értetődő, hogy e tájékoztatás nem lehet olyan teljes körű és részletes mint maga a közbenső mérleg. Az ügy összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján dönthető el az, hogy e jogszabályi rendelkezés alapján milyen terjedelmű, részletességű és milyen adatokra vonatkozó tájékoztatás kérhető, s e jog a felszámolói munka számottevő akadályozása nélkül miként gyakorolható.
Adott ügyben - mivel az adósnál hitelezői választmány működik - a hitelezőt nem illeti meg az 5. § (1) bekezdés a) pontjában írt tájékoztatás joga, tájékoztatására a közbenső mérleg szolgál [többször módosított Cstv. 50. §, 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés].
A felszámoló többször módosított Cstv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a hitelezői választmányt, illetve bizonyos hitelezőket megillető tájékoztatási kötelezettsége nem azonos a félnek az eljárás irataiba való betekintési jogával.
A hitelező kifogásában nem az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás, hanem az iratbetekintés megtagadását sérelmezte. A kifogásban előterjesztett, majd az 5. sorszámú beadványában ismételten előadott kérelmében nem tájékoztatás nyújtására, hanem az 57. § (1) bekezdés b) pontja szerint besorolt igényekkel összefüggő iratok megtekintésének biztosítására kérte a felszámolót kötelezni.
A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság által a tájékoztatási kötelezettség körében kifejtetteket, s azzal a megállapítással is egyetértett, hogy a többször módosított Cstv. a felszámolási eljárás irataiba való betekintési jogot nem szabályozza. Abból azonban, hogy a felek [6. § (3) bekezdés] iratbetekintési jogát a Cstv. nem szabályozza, nem vonható le az a következtetés, hogy ilyen jog a feleket nem illeti meg; a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Pp.</a> rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók. A felszámolási eljárás sajátossága, hogy az eljárás 46-54. §-okban szabályozott része (a felszámoló eljárása) nem közvetlenül a bíróság előtt zajlik, az eljárás e szakaszában a felszámoló önállóan - a rá vonatkozó gondossági és felelősségi szabályokra figyelemmel - végzi a törvény által előírt feladatát. Mivel az eljárás felszámoló előtt zajló szakasza része a felszámolási eljárásnak - a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a felek iratbetekintésére vonatkozó eljárási szabályok sem lehetnek eltérők az eljárás egyéb szakaszaiban érvényesülő rendelkezésektől. Ebből pedig az következik, hogy a felszámoló eljárása (46-54. §) alatt is - megfelelően - érvényre kell jutniuk a Pp.</a> erre vonatkozó rendelkezéseinek. A Pp.</a> a törvény alapvető elvei között [3. § (6) bekezdés] rendelkezik úgy, hogy a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra - törvényben előírt határidőn belül - nyilatkozhassanak. A Pp. 119. § (1) bekezdése szerint pedig a felek, valamint azok képviselői a per iratait - az e §-ban írt kivételekkel - a per bármely szakaszában, külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek.
Ugyanakkor a bíróság köteles biztosítani, hogy a felek jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, s köteles megakadályozni minden, a jóhiszemű joggyakorlással ellentétes magatartást [Pp. 8. § (2) bekezdés]. Az iratok megtekintésének joga nem gyakorolható a felszámolói munka túlzott zavarásával, az eljárást hátráltató, akadályozó módon, s nem róhat indokolatlan (például másolási) költséget az adósra.
Az üzleti, illetve a külön törvényben meghatározott, a Pp. 119. § (1) bekezdésben nem említett titkot tartalmazó irat esetén a Pp. 119. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azaz a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíróság által megállapított rendben, a felszámolóval előzetesen egyeztetett időpontban, az iratok őrzési, tárolási helyén gyakorolható az iratbetekintési (másolatkészítési) jog.
Adott esetben a hitelező kérelme - melyben a kielégítési rangsorban őt megelőző, az 57. § (1) bekezdés b) pontja szerint nyilvántartásba vett hitelezők besorolásával kapcsolatos okiratok megtekintésének engedélyezését kérte - a többször módosított Cstv. eltérő rendelkezése hiányában, figyelemmel a Pp.</a> ismertetett szabályaira, jogszerűen nem tagadható meg, ha a hitelező írásbeli titoktartási nyilatkozatot tett; különös tekintettel arra, hogy ezen iratok megtekintéséhez a hitelezőnek méltányolható jogi érdeke fűződik, mivel a követelések nagysága befolyással lehet igényének kielégítésére.
A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében a rendelkező részben írtak szerint változtatta meg.
(Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf. 43.698/2007/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
ContentBanner/7504 (600x120) (a magasság eltérhet néha) 990px felett

Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!

start
max
prémium kredit
Adózóna
365 napos előfizetés
Különszámok A különszámok
digitálisan is elérhetők!
A különszámok
digitálisan is elérhetők!
HVG Adó 2025
HVG TB 2025
HVG Munkajog 2024
Éves garantált kreditpontok
(minimum 16+16+2)

Éves garantált kreditpontok (minimum 16+16+2)

    Az Adózóna Prémium Kredit vagy Extra csomagok megrendelésével egy tetszőleges személy garantált minimum 16+16+2 kreditpont megszerzésére jogosult a System Media Kft-nél.

X
Az előfizetési időszakban megrendezett Adózóna webináriumok

Az előfizetési időszakban megrendezett Adózóna webináriumok

    Az Adózóna Extra csomag tartalmazza az Adózóna által szervezett valamennyi webináriumot, amely az előfizetés időszakában kerül meghirdetésre.

    Példaként 2023 rendezvényei:

    • Nemzetközi adózás és munkajog – fókuszban a külföldi kiküldetések
    • EPR-kötelezettség: új előírások gyártókra, forgalmazókra és logisztikai szolgáltatókra
    • Visszaélés-bejelentési szabályok és gyakorlati teendők
    • EPR-kötelezettség: közeledik az első bevallás
    • Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők
X
Ár (nettó + 27% Áfa)
* Az előfizetés éves díja egyösszegben fizetendő!
3 500 Ft + áfa / hó*
éves díj 41 990 Ft + áfa* (bruttó: 53 327 Ft)
4 333 Ft + áfa / hó*
éves díj 51 990 Ft + áfa* (bruttó: 66 027 Ft)
5 583 Ft + áfa / hó*
éves díj 66 990 Ft + áfa* (bruttó: 85 077 Ft)
Megrendelem Részletek

A START előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk

  • » 365 napos adozona.hu hozzáférés:
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
X
Megrendelem Részletek

A MAX előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk

  • » 2025-ös HVG Adó-különszám
  • » 2025-ös HVG Tb-különszám
  • » 365 napos adozona.hu hozzáférés:
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
X
Megrendelem Részletek

A PRÉMIUM KREDIT előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk

  • » 2025-ös HVG Adó-különszám
  • » 2025-ös HVG Tb-különszám
  • » 2024-es HVG Munkajog-különszám
  • » Garantált 16+16+2 kreditpont a 2024-es kreditpontszerzési évre
  • » 365 napos adozona.hu hozzáférés:
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
X
14 napig ingyen Kipróbálom Kipróbálom
Kipróbálom
Ha most rendeli meg és fizeti be Adózóna megrendelése díját, öné lehet a Tippek könyvviteli zárlathoz című kiadványunk egyike!
Az ajánlat a 2024. szeptember 3-ától 30-áig megrendelt és október 7-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik.Részletek »

Kreditpont: Ha ön az Adózóna Prémium Kredit vagy Adózóna Extra csomagok valamelyikére fizet elő, akkor egy tetszőleges személy 16+16+2 kreditpont megszerzésére jogosult. Részletek »

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

Körbevezetjük a megújult Adózónán!

Kattintson a gombra, és megmutatjuk, hol találja az oldal főbb funkcióit.

MégseTovább
Jogszabályok és jogi segédletek

Ide kattintva könnyedén kereshet a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok, NAV-, illetve APEH-tájékoztatók, egyéb hivatalos szabályozási dokumentumok között! Könnyen elérheti innen a legfontosabb jogszabályokat is.

MégseTovább
Kalkulátorok A-tól Z-ig

Kalkulátorainkat megújítottuk, de a számítások továbbra is megbízhatóak, szakértőink ellenőrizték. Előfizetőink saját eredményeiket elmenthetik, könnyedén kinyomtathatják.

MégseTovább
Segítség a gyakorlatban!

Tekintse át, mások milyen kérdésekre keresik a választ, és mit tanácsoltak szakértőink. Előfizetőként Ön is kérdéseket tehet fel, amelyre rövid időn belül személyre szabott válasz születik.

MégseTovább
Határidők és szakmai események tára

Folyamatosan frissülő naptár szolgáltatásunk segít utánanézni a befizetési, bevallási, adatszolgáltatási határidőknek, megtalálja a részleteket, tájékoztatást kap konferenciákról, oktatásokról. Előfizetőink e-mailben is kérhetnek emlékeztetőt.

MégseTovább
Aktuálisabb témáink

Kategóriáink mintegy rovatként gyűjtik magukba szakmai cikkeinket, egyéb tartalmainkat. A jobb szélső linkre kattintva megtalálja további kategóriáink listáját is.

MégseTovább
Mi történt, amióta legutóbb nálunk járt...

Rendszeres látogatóként ezekre az ikonokra kattintva megtalálja a legutóbbi itt járta óta keletkezett cikkeinket, a közelgő eseményeket, vagy előfizetőnkként az Önnek szóló személyes üzenetek listáját.

MégseTovább
Legyen partnerünk!

Ha regisztrál nálunk és igénybe veszi előfizetőknek biztosított szolgáltatásainkat, számos hasznos funkcióval segítjük szakmai munkáját a mindennapokban. Ide kattintva tájékozódhat, miért érdemes előfizetővé válni!

Tovább