adozona.hu
ÍH 2009.37
ÍH 2009.37
IDEIGLENES VAGYONFELÜGYELŐ KIRENDELÉSÉNEK FELTÉTELEI - IDEIGLENES VAGYONFELÜGYELŐ KIRENDELÉSE MELLŐZÉSÉNEK KÉRÉSE MÁSODFOKON Amennyiben az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének feltételei fennálltak, nem kérheti a hitelező a másodfokú eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének mellőzését arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság már jogerősen elrendelte a felszámolást (Cstv. 24/A. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező felszámolási kérelmében arra hivatkozással kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését, hogy az adós a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlítette ki és nem is vitatta a 36 304 462 Ft és járulékai erejéig fennálló hitelezői követelést, továbbá az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem fizette meg a tartozását.
A hitelező felszámolási kérelmének benyújtását követően ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérte ar...
A hitelező felszámolási kérelmében arra hivatkozással kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését, hogy az adós a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlítette ki és nem is vitatta a 36 304 462 Ft és járulékai erejéig fennálló hitelezői követelést, továbbá az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem fizette meg a tartozását.
A hitelező felszámolási kérelmének benyújtását követően ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérte arra hivatkozással, hogy követelésének későbbi kiegyenlítése veszélyben van. Ezen kérelmét azzal indokolta, hogy az adóssal K81N01430600 és K81N01440600 szerződésszámokon kötött hitelszerződés biztosítékául az 5119/Kjö/353/2006. okiratszámú közjegyzői okiratban az adós vagyonára egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötöttek a mindenkori teljes tenyészállat-állománynak minősülő ingó dolgokra, kikötve, hogy a zálogjog kiterjed a mindenkori teljes növedék-, hízó- és egyéb állatállományra és a tárgyi eszközökre, amelyeken a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerzett rendelkezési jogot.
Az elsőfokú bíróság megvizsgálta a hitelező kérelmében foglaltakat és megállapította, hogy ezen törvényi feltételeknek a kérelem megfelel, ez alapján ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki.
Az elsőfokú határozattal szemben adós gazdálkodó szervezet nyújtott be fellebbezést, melyben annak tartalma alapján a támadott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Fellebbezésben adós arról nyilatkozott, hogy "az adós számviteli nyilvántartásában 2007 novemberében, 2008 márciusában és 2008 júniusában egyetlen darab állat sem volt nyilvántartva, a valóságban sem rendelkezett adós állatállománnyal."
Sérelmezi, hogy a bíróság a hitelező által benyújtott okirat tartalmát nem vizsgálta, továbbá a közjegyzői okiratból az sem derül ki - illetve a bíróság határozatából sem -, hogy mely egyetemleges kötelezettséget biztosító mellékötelezettségről van szó. Álláspontja szerint a hivatkozott K81N01430600 és a K81N01440600 számú hitelszerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, hogy a hitel visszafizetéséért bárki is egyetemlegesen lenne kötelezett. "Igaz ugyan, hogy a szerződés 23. pontja opcionálisan tartalmazza "modul" elemként zárójelben ennek a lehetőségét, azonban a szerződésben vállalt kötelezettségért az adósnak a hivatkozott K81N01420600 számú - melyet a közjegyző 5117/Kjö/353/2006. ügyszám alatt közjegyzői okiratban foglalt - "Egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogszerződés - meghatározott ingóságot terhelő jelzálogjog alapítására" elnevezésű okirat tartalma szerint nem egyetemleges kötelezettséget foglal magában". Az egyetemleges kötelezettség esetében ugyanis minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. [Ptk. 337. § (1) bekezdés] Eszerint az adós a jelzálogszerződésben meghatározott vagyonával felelős más személy tartozásáért. Jelen esetben az, hogy "a követelés későbbi kielégítése veszélybe van", nem az adós vagyonára vonatkozik, így biztosítási intézkedés elrendelésének helye nincs. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése az adós tulajdonában vagy egyébként rendelkezés alatt álló vagyonára vonatkozhat csak, és mivel jelen jogvitában a közokiratban foglalt szerződés tartalmát tekintve nélkülözi a biztosítéki tárgyat, amelyre a szerződés vonatkozik, a biztosítási intézkedés nem rendelhető el. Mivel állatállománnyal az adós nem is rendelkezett, ezért annak csökkenésére a hitelező biztosítási intézkedés elrendelés vonatkozásában nem hivatkozhat.
Adós hivatkozik továbbá arra, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése az adós rendelkezési jogának súlyos korlátozását jelenti különösen akkor, ha az eljárás ezen szakaszában még a fizetésképtelenség megállapítása és felszámolás elrendelésére sem került sor.
Adós sérelmezi továbbá, hogy az első fokon eljáró bíróság határozata meghozatala során a tények körültekintő vizsgálatát elmulasztotta, és e körben nem élt azzal a törvény adta lehetőségével, hogy az adóst a határozat meghozatala előtt meghallgassa.
Az adós fellebbezésére hitelező észrevételt tett, melyben - annak tartalma alapján - a támadott végzés hatályon kívül helyezését és egyidejűleg az általa előlegezett 300 000 Ft visszautalását kérte. Kérelme indokául előadta, hogy az elsőfokú bíróság 2008. november 7. napján az adós felszámolását elrendelte, melyre tekintettel a vagyonfelügyelő kirendelésére vonatkozó kérelme okafogyottá vált.
A fellebbezés nem alapos.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. § alapján eljárva a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta az alábbi indokokra hivatkozással:
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a tényállást és ez alapján a jogszabályoknak megfelelően döntött abban a kérdésben, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelhető.
A bíróságnak e tárgykörben azt kellett vizsgálnia, hogy a Cstv. 24/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak a hitelező kérelme megfelel-e.
A Cstv. 24/A. § (2) bekezdése értelmében a hitelezőnek valószínűsítenie kellett, hogy a követelése későbbi kielégítése veszélyben van; követelése nagyságát és annak lejáratát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta; illetve a 300 000 Ft-os ideiglenes vagyonfelügyelői díjat előlegezte.
Az adós fellebbezésében megkérdőjelezte azt a hitelező által hivatkozott körülményt, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben lenne, arra hivatkozással, hogy az adósnak állatállománya nem volt, így annak csökkenésére sem lehet eredményesen hivatkozni.
A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte Dr. B. L. hatósági állatorvos 2008. március 15-i dátummal elkészített - 4. sorszám alatt csatolt - szakvéleményét, melyből kiderül, hogy az adós telephelyein fellelhető összesített állatállomány a 2007. novemberi 7374 db-ról 2008. márciusig 5625 db-ra csökkent.
A hitelező kérelmében hivatkozott a kijelölt végelszámoló (P.-A. Kft.) jelentése is, mely szerint a 2008. június 23-i dátummal megindult végelszámolási eljárást követően az állatállomány létszáma már csak 4227 db volt, amelyről azonban a tényállás alátámasztására okiratot nem csatolt.
A másodfokú bíróság megvizsgálta az elsőfokú bíróság által jelen eljárásban kirendelt ideiglenes vagyonfelügyelő 12. sorszámon - 2008. szeptember 3. napján kelt - jelentését, melyből megállapítható, hogy az adós j.-i telephelyén mindösszesen 44 db szopós borjú található, amelyről az adós ügyvezetője azt állította, hogy azok nem az adós, hanem a bérlő tulajdonát képezik. Ezen adat összehasonlítva a Dr. B. L. hatósági állatorvos 2008. március 15-i dátummal elkészített - 4. sorszám alatt csatolt - szakvéleményével - mely szerint a j.-i telepen 1110 állat található, ebből 529 db tehén - egyértelműen alátámasztotta a hitelező ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése iránti kérelmét.
A másodfokú bíróság megvizsgálta az adós fellebbezésében foglalt azon kifogását is, hogy a felek között K81N01420600J2 számú meghatározott ingóságokat terhelő jelzálogjog alapítására vonatkozó egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogszerződés és az ez alapján a közjegyző által 2006. április 10. napján 5119/Kjö/353/2006. számon kiállított "keretbiztosítéki ingó zálogjog" szerződésről készített tanúsítvány - annak tartalmai szerint - nélkülözik-e a biztosítéki tárgyat, amelyre a szerződés vonatkozik.
A csatolt 5119/Kjö/353/2006. számú közjegyzői okiratból egyértelműen kiderül, hogy a felek közötti hitelszerződésekre alapított zálogjogi fedezet magában foglalja az adós mindenkori teljes tenyészállat- állományát, a mindenkori teljes növedék-, hízó, és egyéb állatállományát, illetve a tárgyi eszközként fellelhető műszaki berendezéseket, azokra is kiterjedően, amelyekre a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot az adós gazdálkodó szervezet.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a hitelező teljes bizonyító erejű magánokirattal és közokirattal is bizonyította azon tényt, hogy az adós állatállománya a hitelező követelésének biztosítékául szolgál.
A közjegyzői közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valódiságát a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 195. § (1) bekezdése alapján, amelyet a közjegyző a felek között létrejött teljes bizonyító erejű magánokirat alapján állított ki, amely az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot elfogadta, azt magára nézve kötelezőnek ismerte el a Pp. 196. § (1) bekezdése alapján.
Az adós az állatállomány nem létezésére vonatkozóan semmilyen bizonyítékot nem csatolt, így a közokirat valódisága, illetve a teljes bizonyító erejű magánokirat hamísítatlansága nem kérdőjelezhető meg.
A hitelező észrevételében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének mellőzését kérte, arra hivatkozással, hogy a bíróság idő közben az adós felszámolását elrendelte, így az ezen biztosítási intézkedés okafogyottá vált. Kérte továbbá az általa előlegezett 300 000 Ft visszatérítését is.
A Cstv. 24/A. § (10) bekezdése értelmében az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.
A Cstv. 24/A. § (11) bekezdése alapján az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésében a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel.
A Cstv. 24. § (10) bekezdése alapján jelen eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a törvény erejénél fogva (ex lege) megszűnt, a kirendelést követően azonnal megkezdte működését, ezért a kirendelésére vonatkozó kérelmet visszavonni már nem lehet.
A másodfokon eljáró bíróság nem rendelkezhet a hitelező által előlegezett 300 000 Ft ideiglenes vagyonfelügyelői díjról, mivel a Cstv. 24/A. § (11) bekezdése értelmében ezt a felszámolás elrendelésekor, az arról szóló végzésében az elsőfokú bíróság állapítja meg.
A hitelező az első fokon eljáró bíróságtól kérheti a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről szóló 23. sorszámú végzés kiegészítését.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf. II. 30.316/2008/2.)