adozona.hu
BH+ 2010.1.39
BH+ 2010.1.39
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás akkor is megállapítható, ha a feladatkörök, anyagi, illetve nem anyagi erőforrások átadása részlegesen valósul meg [Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a II. r. alperes iskola és nevelési tanácsadó munkajogi jogelődjénél, az alsófokú oktatási intézmények gondnokságánál jogellenesen került sor a felperesek közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére. A felpereseknek a II. r. alperessel mint munkajogi jogutóddal fennálló közalkalmazotti jogviszonya a jogellenes megszüntetést megállapító ítéleti rendelkezés jogerőre emelkedésével szűnik meg. A II. r. alperest elmaradt illetmény, felmentési ...
A megállapított tényállás szerint I. r. alperes önkormányzat közgyűlése határozatával döntött arról, hogy az alsófokú oktatási intézmények gondnokságát 2007. június 30-ával jogutód nélkül megszünteti. E döntésre alapítottan az I. r. felperesnek a gondnokságnál fennálló intézményvezetői megbízással, míg a II. r. felperes gondnokságvezető-helyettesi megbízással ellátott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcímén megszűntnek tekintette.
A közgyűlési határozat a közoktatási intézmények 2007. július 1-jei hatályú átfogó átszervezéséről is rendelkezett, többek között létrehozva a II. r. alperest, amelynek intézmény-egysége hat iskola és két óvoda, továbbá ellátja a rész- jogkörű költségvetési szervként működő nevelési tanácsadó pénzügyi, gazdasági feladatait is.
A II. r. alperes jogelőd intézményeinél gazdálkodó szerv nem volt, az ilyen feladatokat egy-egy gazdasági ügyintéző látta el az intézményeknél a gondnokságnak történő elszámolással. Az átszervezést követően a II. r. alperes átvette a korábbi gondnokság által ellátott feladatokat.
2007. június 29-én a gondnokság állományából három fő a II. r. alpereshez betagozódott egyik általános iskolához került áthelyezéssel. A gondokságtól a II. r. alpereshez 3 895 594 forint értékű eszköz, a nevelési tanácsadóhoz 14 958 880 forint értékű ingatlan és 637 345 forint értékű ingóság került átadásra.
Az előbbi tényekből levont jogkövetkeztetés szerint a felperesek közalkalmazotti jogviszonyában munkajogi jogutódlás következett be (Mt. 85/A. §) azzal, hogy az anyagi erőforrások döntő része a gondnokságtól a II. r. alpereshez került, amely ellátja a gondnokság által ellátott feladatokat is. A közgyűlési határozat a vagyoni jogok vonatkozásában államháztartási költségvetési szempontból jelölte meg a gondnokság jogutódaként az I. r. alperest mint fenntartót. A munkajogi jogvitában azonban az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkajogi jogutódlás szabályait kell alkalmazni. Következésképp a felperesek közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg jogutód nélküli megszűnés jogcímén, az erről szóló fenntartói értesítés jogellenes jogviszony megszüntetés, mely jogkövetkezményeként a Kjt. 34. § rendelkezéseit kellett alkalmazni.
A munkaügyi bíróság ítéletével szemben az alperesek fellebbezést, a felperesek csatlakozó fellebbezést nyújtottak be.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a II. r. alperessel szemben a kereseteket elutasította, és megállapította, hogy mindkét felperes vonatkozásában az ítéletben megjelölt elmaradt illetmény, 13. havi illetmény és azok kamatai, valamint a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése jogcímén megítélt összegek megfizetésére az I. r. alperes köteles. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A megyei bíróság megállapította, hogy a gondnokság állományából az átszervezést követően is továbbfoglalkoztatott öt dolgozó közül három a II. r. alperes személyi állományába került. Az átszervezést követően a II. r. alperesnél 1 gazdasági vezetőt, 2 könyvelőt, 2 pénztárost, 3,5 gazdasági ügyintézőt foglalkoztatnak kialakítva egy gazdasági irodát és átvéve a gondnokság korábbi feladatait. A gondnokság anyagi erőforrásából az ingóságok döntő hányada a II. r. alpereshez, az ingatlan a nevelési tanácsadó hasznosításába került. Az alapító okiratban megjelölt szakfeladatokból kilenc teljes egészében azonos a gondnokság és a II. r. alperes esetében.
A fenti tények alapján egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával a megyei bíróság, hogy az I. r. alperes (mint fenntartó) aktusa révén az Mt. 85/A. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogutódlás valósult meg a gondnokság, illetve az átszervezéssel létrejött öt új intézmény tekintetében. A jogvita mikénti elbírálása szempontjából nincs jelentősége, hogy a jogutódlásra az új intézményeknél - a feladatköröket, a humán anyagi erőforrásokat is tekintve - milyen módon és arányban került sor.
Arra tekintettel, hogy az I. r. alperes mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogellenesen állapította meg a felperesek közalkalmazotti jogviszonya megszűnését a munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcímén, az anyagi igények tárgyában is ő tartozik kizárólagosan helytállni az Áht. 90. § (3) bekezdésére tekintettel.
A jogerős ítélettel szemben az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, és a Pp. 157. § alapján - figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára is - a per megszüntetését, másodlagosan a felperesek keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontján alapuló közgyűlési határozat alapján minden intézkedés nélkül, a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a felperesek közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. Az önkormányzati határozat hatálya ugyanis nemcsak a vagyoni jogokra, hanem a munkajogi kötelmekre is kiterjed. A munkaügyi bíróságnak a Pp. 324. § (2) bekezdés b) pontja és 23. § (1) bekezdés i) pontja alapján nincs hatásköre ezen határozat felülvizsgálatára. Ezért a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, ennek hiányában pedig a pert megszüntetni. Az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vagyoni jogok és kötelezettségek vonatkozásában jogutód az alapító önkormányzat. Az alapító szabadon mérlegelve hozhatott döntést az egyes vagyontárgyak további használatáról, a feladatok ellátása mikéntjéről [Ötv. 81. § (1) bekezdés]. A perbeli esetben a közgyűlési határozat alapján a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód az alapító szerv, mely tény a jogutód nélküli megszűnésnek az Áht.-ben írt jogkövetkezménye. A munkajogi jogutódlás fennállásának lehetőségét pedig valamennyi közalkalmazott vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni, így fel kellett volna tárni, hogy a felperesek által ellátott munkaköri feladatokat az intézmény megszüntetése miként érintette.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A nem vitatott tényállás szerint az I. r. alperes közgyűlése 2007. június 30-ával megszüntette a felperesek munkáltatóját, az alsófokú oktatási intézmények gondnokságát, és 2007. július 1-jével létrehozta a II. r. alperest. A II. r. alperes intézmény-egységeként új gazdasági egységet hozott létre jelentős személyi állománnyal (többek között a gondnokságtól átvett három fővel), a gondnokságtól a szükséges eszközállományt is átvéve. Az alapító okiratokban megjelölt szakfeladatokból kilenc teljes egészében azonos a gondnokság és a II. r. alperes esetében.
Ezen tények alapján a bíróságok jogszerűen állapították meg, hogy a Kjt. 38. § (1) bekezdés alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás feltételei az adott esetben megvalósultak az átszervezést követően létrejött költségvetési szervek részére a további működtetés céljából történő eszközállomány és feladatellátás átadásával.
Helyes a jogerős ítéleti álláspont, miszerint a jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jogutódlásra az új intézményeknél a feladatkörök és a humán-, illetve anyagi erőforrások milyen arányban történő átadásával került sor. Az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkajogi jogutódlás ugyanis akkor is megállapítható, ha a feladatkörök, az erőforrások átruházása részlegesen valósul meg.
A munkajogi jogutódlás megállapítását nem érintette az, hogy az önkormányzat mint fenntartó az újonnan létrehozott költségvetési szerveknek a korábbi gondnokság által ellátott gazdálkodási feladatait részben nem önálló költségvetési szerv keretében látja el.
Alaptalan tehát a felülvizsgálati kérelemnek azon érvelése, mely a munkajogi jogutódlást megalapozó tények figyelmen kívül hagyásával a közgyűlési határozat rendelkezése alapján a gondnokság mint költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése folytán a közalkalmazotti jogviszony jogutód nélküli megszűnésére hivatkozik.
Téves a felülvizsgálati kérelem érvelése a bíróság hatáskörének hiánya tekintetében is. A bíróságok az önkormányzati határozatnak a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát érintő intézkedését értékelték, és ennek következményeit orvosolták, amikor megállapították, hogy a munkáltatói jogutódlásra tekintettel a felperesek közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem volt megállapítható, következésképp a Kjt. 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálva a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.710/2008.)