adozona.hu
BH+ 2009.12.561
BH+ 2009.12.561
A rendes felmondás indokaként megjelölt átszervezés megvalósult, ha az esetenként főzési feladatot is ellátó konyhalány helyett a munkáltató szakács munkakörben alkalmazott új munkavállalót [Mt. 89. § (2)-(3) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes határozatlan időre szóló konyhalány munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette, az intézkedését átszervezéssel indokolta.
A felperes a keresetében a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását kérte, és az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzésével elmaradt munkabér, késedelmi kamat és tíz havi átlagkeresetének megfelelő átalánytérítés iránti igényt terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a munkahelyén az alperes alkotó...
A felperes a keresetében a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását kérte, és az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzésével elmaradt munkabér, késedelmi kamat és tíz havi átlagkeresetének megfelelő átalánytérítés iránti igényt terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a munkahelyén az alperes alkotóházának konyhájában nem történt átszervezés, ezért a felmondás indoka nem felel meg a valóságnak.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes rendes felmondása jogellenes, és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 229 177 forint elmaradt munkabért és késedelmi kamatát, továbbá 277 332 forint átalánytérítést.
Az ítéleti tényállás szerint a rendes felmondást megelőző időben az alkotóház konyhájában kétműszakos munkarendben (reggel 1/2 8-tól 16 óráig, illetve 1/2 12-től 20 óráig) egy szakács képesítésű munkavállaló és három konyhalány dolgozott. Egy-egy műszakban a munkavállalók kettesével voltak beosztva, ezért az egy műszakba beosztott két konyhalány közül az egyik főzött, a másik besegített. Az alperes hirdetés útján 2006. augusztus 1-jétől a felperes helyett szakács szakképesítő személyt alkalmazott. Mivel a felperes ténylegesen főzési feladatokat is ellátott, a munkaügyi bíróság arra következtetett, hogy a felperes és az újonnan alkalmazott személy munkaköre azonos, ezért az alperesnél nem átszervezés, hanem minőségi csere történt, vagyis a felmondás indoka nem valós.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet indokolása szerint a bírói gyakorlat a munkaköri feladatok átcsoportosítását, új feladatokkal történő bővítését tekinti átszervezésnek. Az elsőfokú bíróság bár a munkaköri leírásokat nem szerezte be, bizonyítási eljárás alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes ténylegesen szakács feladatokat is ellátott. Az új munkavállaló belépésével sem a korábbi kétműszakos munkarendben, sem az elvégzendő munka jellegében nem történt változás, ezért osztotta az elsőfokú bíróságnak a tényállásból levont azt a jogkövetkeztetését, hogy az alperes azáltal, hogy szakács feladatokat is ellátó konyhalány felperes helyett szakács végzettségű személyt alkalmazott, nem átszervezést, hanem minőségi cserét hajtott végre.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Állította, hogy az intézkedése az Mt. 89. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak mindenben megfelel, a bíróságok a minőségi csere és az átszervezés fogalmát tévesen értelmezték. A konyhalány munkakörű felperessel szemben legfeljebb egy nagyobb gyakorlattal rendelkező, ugyancsak konyhalány felvétele jelenthetett volna minőségi cserét, mellyel szemben magasabb szakképesítésű személy alkalmazására került sor, amelyre egyébként az alperest az 5/1997. (III. 5.) IKM rendelet is kötelezte. Eszerint meleg és hidegkonyhai ételek készítéséhez szakács képesítésű munkavállaló foglalkoztatása kötelező. Az átszervezés megvalósult, azt a perben bizonyította, mivel a munkafolyamat és a munkakör is változott.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Mt. 89. § (2) bekezdése szerint vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A perbeli esetben az alperes a felmondást a működésével összefüggő okkal [Mt. 89. § (3) bekezdés], vagyis átszervezéssel indokolta. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkaköri feladatok átcsoportosítása, új feladatokkal történő bővítése is átszervezésnek minősül. A per adataiból azonban mindkét bíróság tévesen vonta le azt a következtetést, hogy az alkotóház konyháján nem történt szervezeti változás. Az a tény, hogy az alperes egy konyhalány munkakört megszüntetett és helyette egy szakács munkakört hozott létre, a kis létszámmal üzemelő konyha esetében önmagában a szervezet átalakításának, átszervezésének minősül. Ezen túlmenően az alperesnél továbbra is konyhalányként foglalkoztatott K. F.-né tanúvallomása szerint amióta két szakácsnő van, a korábbihoz képest mindenért a szakácsnők felelnek, ők dolgoznak elöl, és csak ők főznek. A konyhalányoknak kell mosogatni, zöldséget pucolni, esetenként a sütemények készítésébe besegítenek, helyben savanyúságot készítenek. Az a tény, hogy a felperes mint konyhalány a műszakbeosztás függvényében esetenként főzött, a konyhalány és a szakács munkakört nem teszi azonossá, ezért a felperes által betöltött konyhalány munkakörben minőségi cseréről nem beszélhetünk.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perben az alperes a felmondás indokának valóságát és okszerűségét bizonyította, ezért a másodfokú bíróság ezzel ellentétes ítéletét a Pp. 275. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.156/2008.)