adozona.hu
EH 2008.1913
EH 2008.1913
Az elbirtoklás visszterhes vagyonszerzési illetékköteles szerzésmód [1990. évi XCIII. tv. 18. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság a 2006. január 2. napján jogerős ítéletével megállapította, hogy felperes az ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét elbirtoklás címén megszerezte, ezért megkereste az illetékes földhivatalt, hogy a tulajdonváltozást az ingatlan-nyilvántartásban vezesse át. A körzeti földhivatal határozatával a felperes tulajdonjogát az ingatlan 2/8 tulajdoni hányadára elbirtoklás jogcímen bejegyezte.
A megyei illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. augusztus 21. napján kelt fiz...
EH 2008.1913 Az elbirtoklás visszterhes vagyonszerzési illetékköteles szerzésmód [1990. évi XCIII. tv. 18. §].
A városi bíróság a 2006. január 2. napján jogerős ítéletével megállapította, hogy felperes az ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét elbirtoklás címén megszerezte, ezért megkereste az illetékes földhivatalt, hogy a tulajdonváltozást az ingatlan-nyilvántartásban vezesse át. A körzeti földhivatal határozatával a felperes tulajdonjogát az ingatlan 2/8 tulajdoni hányadára elbirtoklás jogcímen bejegyezte.A megyei illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. augusztus 21. napján kelt fizetési meghagyásával az ingatlan 2/8 forgalmi értékét 5 250 000 Ft-ban állapította meg, amelyből a lakásrész forgalmi értéke 5 000 000 Ft, a garázsrész forgalmi értéke 250 000 Ft, és a felperes terhére 285 000 Ft vagyonszerzési és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. március 29. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. §-ának (1) bekezdése alapján.
A felperes keresetében elsődlegesen az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperes határozatának megváltoztatását és az ingatlan forgalmi értékének az Itv. 70. §-ának (1) bekezdésében, és a városi bíróság ítéletében foglaltak alapján 2 900 000 Ft-ban való megállapítását, továbbá az illeték mértékének e forgalmi értéken alapuló meghatározását kérte. Álláspontja szerint az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzés, amelyből következően vagyonátruházás nem valósult meg, és ellenszolgáltatás teljesítése sem történt. Vagyonátruházás és ellenszolgáltatás hiányában pedig visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásának nincs helye. A felperes vitatta az illetékhatóság által megállapította forgalmi értéket is.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az első- és másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolásában megállapította, hogy az elbirtoklás, mint eredeti szerzésmód nem tartozik az Itv. hatálya alá, ezért a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezett, a terhére kizárólag ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték állapítható meg. Az elsőfokú bíróság a felperes másodlagos kereseti kérelmét nem bírálta el.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 18. §-ának (1) bekezdését, 26. §-át és 26/A. §-át, 27. §-ának (1) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. §-ának (1) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121. §-ának (1) bekezdés c) pontját, 215. §-át. Az alperes lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A felperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
A vagyonszerzési illetékre vonatkozó rendelkezéseket az Itv. második része tartalmazza, amely illeték körébe a II. fejezetben szabályozott öröklési és ajándékozási, és a III. fejezetben meghatározott visszterhes vagyonátruházási illeték tartozik.
Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az Itv. e jogszabályhelyéhez fűzött törvényi indokolása szerint: "Ingatlannak, valamint a javaslatban meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak ellenérték fejében történő megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ugyancsak a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya az öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső minden egyéb vagyonszerzés, így az öröklési szerződéssel vagy az elbirtoklás alapján történő szerzés is (18. §)."
Illetékköteles vagyonszerzés tehát az ingatlan visszterhes megszerzése, továbbá - az öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső - más módon történő megszerzése. A "más módon történő megszerzés" körét a törvényszöveg sem tételes, sem példálózó felsorolással nem határozza meg, mert e körbe tartozik - az öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső - minden egyéb vagyonszerzés, így az elbirtoklás is.
A vagyonszerzés utáni illetékfizetési kötelezettségről az Itv. és nem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik, továbbá az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése nem tesz különbséget az ingatlan más módon szerzése körében a tekintetben, hogy eredeti avagy származékos a vagyonszerzés. A Ptk. 121. § - 124. §-aiban szabályozott elbirtoklással történő vagyonszerzés tehát az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján illetékköteles. Az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor a felperes elbirtoklással való vagyonszerzését az Itv. hatálya alá nem tartozó szerzésnek minősítette.
A Pp. 213. §-ának (1) bekezdése alapján az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Az elsőfokú bíróság az Itv. 18. § (1) bekezdésének téves értelmezése folytán felperesnek az ingatlanrész forgalmi értékét vitató kereseti kérelmét nem bírálta el. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban el nem bírált kereseti kérelemről nem dönthet, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.338/2007.)