adozona.hu
EH 2008.1904
EH 2008.1904
A köztisztviselő a 2005. február 1-je után szerzett felsőfokú iskolai végzettsége alapján az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha felsőfokú iskolai végzettsége szakirányú [Ktv. 26. § (2) bekezdés; 4/2006. (II. 15.) AB határozat].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesnél közszolgálati jogviszonyban álló ingatlan-nyilvántartási ügyintéző munkakörben dolgozó felperesek a keresetükben az alperest a I. besorolási osztályba való átsorolásukra, és ennek megfelelően elmaradt illetmény és késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni. Arra hivatkoztak, hogy 2005. évben valamennyien felsőfokú iskolai végzettséget szereztek, és miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Ktv. 26. § (2) bekezdésének a módosított rendelkezését, a korábbi kedvezőbb szabál...
EH 2008.1904 A köztisztviselő a 2005. február 1-je után szerzett felsőfokú iskolai végzettsége alapján az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha felsőfokú iskolai végzettsége szakirányú [Ktv. 26. § (2) bekezdés; 4/2006. (II. 15.) AB határozat].
Az alperesnél közszolgálati jogviszonyban álló ingatlan-nyilvántartási ügyintéző munkakörben dolgozó felperesek a keresetükben az alperest a I. besorolási osztályba való átsorolásukra, és ennek megfelelően elmaradt illetmény és késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni. Arra hivatkoztak, hogy 2005. évben valamennyien felsőfokú iskolai végzettséget szereztek, és miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Ktv. 26. § (2) bekezdésének a módosított rendelkezését, a korábbi kedvezőbb szabályok alapján őket I. besorolási osztályba való besorolás a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségük alapján is megilleti.A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül I-VII. rendű felpereseknek olyan besorolási okmányt adjon ki, amelyben valamennyi felperest a I. besorolási osztály vezető főtanácsos besorolási fokozatba sorolja, és fizesse meg részükre a megállapított összegű elmaradt illetménykülönbözetet, valamint 2006. július 8. napjától annak késedelmi kamatát.
Az ítélet indokolása szerint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 86. § (5) bekezdésével a Ktv. 23. §-át, a 86. § (6) bekezdésével pedig a Ktv. 26. § (2) bekezdését 2005. február 1. napjától módosította. A Ktv. 23. §-a szerint a köztisztviselőt a Ktv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 26. § (2) bekezdésében, és a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A 26. § (2) bekezdése szerint a köztisztviselő a I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.
A 4/2006. (II. 15.) AB határozat rendelkező részének 2. pontjában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kötv. 86. §-ának (1)-(2), illetve (4)-(11) bekezdései alkotmányellenesek, ezért azokat a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. A közzététel napja 2006. február 15-e volt. A munkaügyi bíróság az Alkotmánybíróság határozatának a rendelkező részét tekintette irányadónak, mert álláspontja szerint a jogalkalmazás szempontjából annak nincs jelentősége, hogy alkotmányellenesség megállapítására, a jogszabály megsemmisítésére milyen indok alapján került sor. Erre figyelemmel a felek közti jogvitában a Ktv. 23. §-ának és 26. § (2) bekezdésének a 2005. február 1. előtti rendelkezéseit tekintette hatályosnak és irányadónak, amelyek a I. besorolási osztályba soroláshoz nem kívánták meg a feladatkörre előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget. Ezért a felpereseket a I. besorolási osztályba való besorolás a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségük alapján is megilleti.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélkezése alapjául a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást elfogadta, a perbeli jogvita elbírálásához felhívott jogszabályokból levont jogkövetkeztetéssel egyetértett.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Továbbra is fenntartotta a perben elfoglalt azt az álláspontját, hogy az Alkotmánybíróság határozatának rendelkező részét az indokolásban foglaltakkal egységben kell értelmezni és alkalmazni, amelyből pedig nem következik, hogy az Alkotmánybíróság a Ktv. 23. § és 26. §-át megsemmisítette volna. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság határozata rendelkező részének figyelembevétele mellett sem illette volna meg a felpereseket a I. besorolási osztályba való átsorolás, mivel a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és az 3. számú mellékletének 46. pontja földügyi és térképészeti igazgatási feladatkörhöz megkívánt szakképesítési előírásokkal nem rendelkeztek.
A felperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték arra hivatkozva, hogy nem felel meg a Pp. 272. § (2) bekezdésében előírtaknak, másrészt alperes jogi képviseletének jogosultságát vitatták. Érdemben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
1. A felperesek a felülvizsgálati kérelem elutasítását tévesen, megalapozatlanul kérték. Az alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő - tartalma szerint a felperesek keresetét elutasító - új határozat hozatalát kérte. Ennek indokát is kifejtette, a 4/2006. (II. 15.) AB határozat rendelkező része és indokolása egységes értelmezése alapján irányadó hatályos jog [Ktv. 23. § és 26. § (2) bekezdés] megsértésére hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem tehát a Pp. 272. § (2) bekezdésében szabályozott követelményeknek megfelelt.
2. A per adatai szerint a VII. rendű felperes 2005. június 19-én, az I-VI. rendű felperesek pedig 2005. június 25-én szereztek főiskolai végzettséget a D. Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán, illetve a Ny. Főiskolán. Végzettségük - általuk sem vitatottan - a feladatkörükhöz képest nem szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül. A felsőfokú iskolai végzettségük megszerzése idején a Ktv. 26. § (2) bekezdése akként rendelkezett, hogy a köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. A 4/2006. (II. 15.) AB határozat 2. pontja alkotmányellenesnek minősítette, és a határozat közzétételének napjával megsemmisítette a Kötv. több különböző törvény módosításáról szóló rendelkezését, köztük a 86. § (6) bekezdését, amely 2005. február 1-jétől a Ktv. 26. § (2) bekezdését az előzőekben idézettek szerint állapította meg. Az Alkotmánybíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy a Kötv. törvény egyes, így az idézett §-át is kizárólag formai okokból tekintette alkotmányellenesnek, amely részleges közjogi érvénytelenség megállapítását eredményezte, és a határozat rendelkező részében felsorolt törvényi rendelkezések megsemmisítése nem érintette a megsemmisített törvénnyel módosított (megváltoztatott) törvények érvényességét (indokolás IV/3. pontja). Eszerint tehát az Alkotmánybíróság bár a Kötv. 86. § (6) bekezdését megsemmisítette, a megsemmisített jogszabály folytán 2005. február 1-jétől módosított Ktv. 26. § (2) bekezdése változatlan szöveggel hatályban maradt, miután annak érdemi alkotmányossági vizsgálatára erre irányuló indítvány hiányában nem került sor.
Minderre figyelemmel a jogerős ítélet az alkalmazandó hatályos jogot tévesen állapította meg. A felperesek keresetének elbírálására a Ktv. 26. § (2) bekezdésének 2005. február 1-jétől hatályos rendelkezése irányadó, amely szerint a köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú végzettséget szerzett. Mivel a felperesek végzettsége általuk sem vitatottan ennek a feltételnek nem felel meg, a I. besorolási osztályba való besorolásra nem jogosultak. Ennek következtében a felülvizsgálati kérelemben kifejtett további alperesi érvelés vizsgálata szükségtelenné vált.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.436/2007.)