adozona.hu
BH+ 2009.11.510
BH+ 2009.11.510
A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontjára alapított fizetésképtelenség vizsgálatánál irányadó szempontok [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bek. b) pontja, 2/1999. PJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:
A bíróság a 2002. június 21. napján kelt és 2002. július 27. napján jogerőre emelkedett ítéletében kötelezte az adóst, hogy 15 nap alatt fizessen meg a hitelezőknek 750 000 ATS-nek megfelelő eurót, valamint 500 000 ATS-nek megfelelő Euró után 1998. augusztus 11-től évi 5%-os kamatot, továbbá 1 150 000 Ft perköltséget. Az adós a jogerős bírósági ítéletben foglalt fizetési kö...
BH+ 2009.11.510 A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontjára alapított fizetésképtelenség vizsgálatánál irányadó szempontok [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bek. b) pontja, 2/1999. PJE].
A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:A bíróság a 2002. június 21. napján kelt és 2002. július 27. napján jogerőre emelkedett ítéletében kötelezte az adóst, hogy 15 nap alatt fizessen meg a hitelezőknek 750 000 ATS-nek megfelelő eurót, valamint 500 000 ATS-nek megfelelő Euró után 1998. augusztus 11-től évi 5%-os kamatot, továbbá 1 150 000 Ft perköltséget. Az adós a jogerős bírósági ítéletben foglalt fizetési kötelezettségét lejáratkor nem teljesítette, s a hitelezők kérelmére a bíróság végrehajtási lapot állított ki, amelynek alapján megindult végrehajtási eljárásban N. G. önálló bírósági végrehajtó az adós tulajdonában álló f.-i 1401, 1402, 1404, 1406, 1407 hrsz.-ú ingatlanokat lefoglalta. A végrehajtási eljárás az elsőfokú bíróság határozata meghozatalának időpontjában is folyamatban volt, az ingatlanok árverési értékesítése addig az időpontig sikertelen volt.
A hitelezők 2005. május 13. napján nyújtottak be kérelmet az adós fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt. Az elsőfokú eljárás során csatolták N. G. önálló bírósági végrehajtó 2005. június 6-án kelt levelét, mely azt tanúsította, hogy a végrehajtónak a követelés behajtása érdekében az adós számlavezető pénzintézetéhez benyújtott azonnali beszedési megbízása sikertelen volt.
Az adós érdemi ellenkérelmében a hitelezők kérelmének elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy az 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. számú Polgári Jogegységi Határozata értelmében jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló lejárt pénzkövetelés alapján az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának csak akkor van helye, ha a hitelező az ilyen határozat birtokában a végrehajtást eredménytelenül kísérelte meg. A hitelezők maguk is hivatkoztak arra, hogy a jogerős bírósági határozat alapján vele szemben végrehajtási eljárást kezdeményeztek, s a végrehajtási eljárás során követelésük fejében a végrehajtó több ingatlant lefoglalt. A végrehajtási eljárás változatlanul folyamatban van, ezért az adós álláspontja szerint a hitelezők nem igazolták, hogy a jogerős bírósági határozat alapján a végrehajtás eredménytelen volt.
Az elsőfokú bíróság végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását főeljárásként elrendelte és kijelölte a felszámolót. Határozatát azzal indokolta, hogy a hitelezők csatolták a végrehajtó igazolását az azonnali beszedési megbízás sikertelenségéről. Ezzel igazolták az adós fizetésképtelensége megállapításának a Cstv. 27. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti feltételét, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. számú Polgári Jogegységi Határozatában foglalt értelmezésre is.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Az eljárásban kifejtett álláspontját megismételve azzal érvelt, hogy a hitelezők által megindított végrehajtási eljárás jelenleg is folyamatban van, ekként a hitelezők hitelt érdemlő módon a végrehajtási eljárás eredménytelenségét nem igazolták, s így nem állapítható meg a Cstv. 27. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt fizetésképtelenségi ok megvalósulása.
A hitelezők észrevételükben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérték.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az eljárást soron kívül megszüntette. Mellőzte az adós elsőfokú költségben való marasztalását. Kötelezte a hitelezőket, hogy fizessenek meg az adósnak 15 napon belül egyetemlegesen 37 000 Ft első- és másodfokú költséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a jelen eljárásra irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, az 1997. évi XXVII. törvénnyel, a 2000. évi CXXXVII. törvénnyel, valamint a 2004. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (többször módosított Cstv.) 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt. Idézte a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. számú Polgári Jogegységi Határozatában foglaltakat, melynek értelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz, vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást.
Az indokolásban kifejtettek szerint mindez azonban nem hozza a b) pont szerinti hitelezőt méltánytalanul hátrányos helyzetbe, mert az egységes bírói gyakorlat a végrehajtás eredménytelenségének vizsgálata körében megelégszik az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolásával. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint abban az esetben azonban, ha a hitelező a sikertelen azonnali beszedési megbízás után, de még az adós elleni felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt a bíróságtól végrehajtási lap kiállítását kéri, utóbb az adós felszámolásának elrendelését a Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján sikerrel csak akkor kérheti, ha nemcsak az azonnali megbízás sikertelenségét, de a végrehajtási lappal megindult végrehajtási eljárás eredménytelenségét is bizonyítja. A másodfokú bíróság megítélése szerint a megállapítás nem ellentétes a 2/1999. számú Polgári Jogegységi Határozatban foglaltakkal és nem hozza a hitelezőt hátrányos helyzetbe sem. A hitelező ugyanis maga jogosult eldönteni, hogy követelése behajtása érdekében az azonnali beszedési megbízás sikertelenségét követően vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be a nem fizető adósával szemben, vagy bírósági végrehajtási eljárás útján végrehajtási lap kiállításával kívánja a követelését érvényesíteni. Ha a végrehajtási lap kiállítását kéri, úgy számolnia kell azzal, hogy ebben az esetben nemcsak az inkasszó sikertelenségét, hanem a végrehajtási lappal megindult végrehajtási eljárás eredménytelenségét is igazolnia kell. A végrehajtási eljárás pedig akkor eredménytelen, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt és így az eljárás szünetel [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény - továbbiakban: Vht. - 52. § d) pontja], vagy a végrehatási eljárás során a hitelező teljes követelése nem térült meg. Miután a hitelezők (végrehajtást kérők) külföldiek, így az adós ellen a végrehajtási eljárás azonnal végrehajtási lap kiállításával indult meg. Ennek tanúsága szerint a hitelezők, mint végrehajtást kérők az adós tulajdonában álló ingatlanok lefoglalását és értékesítését kérték. N. G. önálló bírósági végrehajtó a hitelezők követelése fejében az adós tulajdonában álló ingatlanokat lefoglalta, azok értékesítése - bár több sikertelen árverés is volt - folyamatban van, így a jelenlegi adatok alapján a végrehajtási eljárás eredménytelensége nem állapítható meg még akkor sem, ha az adóssal szembeni végrehajtási eljárás elhúzódott. A végrehajtási eljárás eredménytelenségének igazolása hiányában pedig az adóssal szemben a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontjában írt fizetésképtelenségi ok nem valósult meg. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az eljárást a többször módosított Cstv. 27. § (4) bekezdése szerint soron kívül megszüntette.
A jogerős végzés ellen a hitelezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását, másodlagosan a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, míg harmadlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság utasítását kérték új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Felülvizsgálati kérelmüket arra alapították, hogy a másodfokú bíróság a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésének b) pontját, valamint a Vht. 52. § d) pontját tévesen értelmezte, s ezzel jogszabálysértést követett el.
Azzal érveltek, hogy jóhiszeműen és a jogszabályoknak megfelelően eljárva megkísérelték a jogerős ítéletben foglalt követelésüket bírósági végrehajtás útján érvényesíteni, majd ennek eredménytelenségét látva indították meg a felszámolási eljárást. Az elsőfokú bíróság felhívásának és a 2/1999. számú Polgári Jogegységi Határozatban foglaltaknak megfelelően sikertelen azonnali beszedési megbízással igazolták a végrehajtási eljárás eredménytelenségét. Emellett ingatlanárverési jegyzőkönyvek, hirdetmények becsatolásával valószínűsítették, hogy a végrehajtási eljárás folytatásától sem várható semmilyen eredmény. Nem helytálló a másodfokú bíróságnak az a jog értelmezése, mely szerint azonnali beszedési megbízáson kívül, egyéb módon, nevezetesen a végrehajtás szünetelésének igazolásával is alá kellett volna támasztaniuk a végrehajtási eljárás eredménytelenségét. Az említett jogegységi határozat az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolásán kívül nem kíván meg semmilyen egyéb bizonyítást a végrehajtási eljárás eredménytelenségének igazolása kapcsán.
Az adós a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a jogerős végzés hatályában való fenntartását és a hitelezők kötelezését kérte a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. Álláspontja szerint a jogerős végzés a helyesen megállapított tényállásból, a Cstv. és a Vht. másodfokú bíróság által felhívott jogszabályi rendelkezésein alapuló következtetést vont le, ezért az megalapozott és nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A jelen, 2005. május 13-án benyújtott kérelem alapján indult felszámolási eljárásban alkalmazandó 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdésének b) pontját, a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. számú Polgári Jogegységi Határozatában foglaltakra is figyelemmel, a másodfokú bíróság jogerős végzésében helytállóan alkalmazta. Az ügy elbírálása szempontjából annak a tényállási elemnek van jelentősége, hogy a felszámolás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a végrehajtási lappal megindult végrehajtási eljárás még folyamatban volt. A végrehajtási eljárás eredménytelensége ekként nem volt megállapítható, függetlenül attól, hogy az adóssal szembeni végrehajtási eljárás elhúzódott. Erre tekintettel helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a végrehajtási eljárás eredménytelenségének igazolása hiányában az adóssal szemben, a jelen eljárásban alkalmazandó, többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésének b) pontjában írt fizetésképtelenségi ok nem valósult meg. A jelen eljárás megindulásának időpontjára tekintettel jelen ügyben még nem alkalmazható a 2006. július 1. napjától módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésének b) pontja, amely jogerős bírósági határozatban megállapított követelés esetében a fizetésképtelenség megállapításához csak a jogerős határozatban foglalt teljesítési határidő elteltének igazolását kívánja meg és nem szabja feltételként a végrehajtás eredménytelenségének igazolását. (Legf.Bír. Gfv.XI.30.520/2008.)