adozona.hu
BH+ 2009.9.425
BH+ 2009.9.425
Az illetékkedvezményhez szükséges feltételeket a kedvezményben részesülni kívánó félnek kell igazolnia [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 21733 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát 2003. január 17. napján 3 700 000 Ft vételárért megszerezte, az adásvételi szerződésben rögzítetten kérve az illetékhivatalt a tulajdonszerzési illeték mértékének annak figyelembevételével való megállapítására, hogy mint ingatlanforgalmazó gazdálkodó szervezet az ingatlant továbbértékesítés céljából vásárolta meg.
A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2003. augusztus 19. napján kelt fizetési meghagyásával a felperest 10%...
BH+ 2009.9.425 Az illetékkedvezményhez szükséges feltételeket a kedvezményben részesülni kívánó félnek kell igazolnia [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §]
A felperes a 21733 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát 2003. január 17. napján 3 700 000 Ft vételárért megszerezte, az adásvételi szerződésben rögzítetten kérve az illetékhivatalt a tulajdonszerzési illeték mértékének annak figyelembevételével való megállapítására, hogy mint ingatlanforgalmazó gazdálkodó szervezet az ingatlant továbbértékesítés céljából vásárolta meg.A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2003. augusztus 19. napján kelt fizetési meghagyásával a felperest 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 370 000 Ft vagyonszerzési, és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte, majd a 2003. október 21. napján kelt határozatával a fizetési meghagyásban megállapított illetékből 296 000 Ft illeték törlését rendelte el, és a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. §-ának (1) bekezdése alapján 2%-os illetékkulcs alkalmazásával 74 000 Ft vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte. E határozat indokolása szerint a továbbeladás céljából vásárolt ingatlant a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésétől számított két éven belül a felperesnek értékesítenie kell, amelynek megtörténtét legkésőbb a határidő elteltét követő 15 nap alatt, a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal igazolnia is kell. Ellenkező esetben a kedvezményes és az egyébként fizetendő illeték különbözetének kétszerese pótlólag előírásra kerül.
Az elsőfokú hatóság a 2006. augusztus 31. napján kelt határozatával a felperes terhére az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdése alkalmazásával 592 000 Ft illeték pótelőírását rendelte el, mert felperes az ingatlan továbbértékesítését határidőben, 2005. január 21-éig nem igazolta.
A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2006. november 9. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy ügyvezetője a továbbértékesítést igazoló okiratokat személyesen vitte be az elsőfokú hatósághoz. Sérelmezte, hogy a földhivatal által megküldött, a továbbértékesítés tényét igazoló határozatot az illetékhivatal nem vette figyelembe, illetve, hogy ha a határozat birtokában és ismeretében további adatokra, okiratokra volt /lett volna/ szüksége, a megfelelő adatok, iratok igazolására nem hívta fel.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 23/A. §-ának (1) és (7) bekezdése alapján megállapította, hogy az igazolási kötelezettség teljesítése olyan ügyféli aktivitást igénylő magatartás, amely a feltételes illetékkedvezmény véglegessé válásához szükséges. A hatóság eljárása során ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. §-ának (2) bekezdés b) pontját, 50. §-ának (3) bekezdését nem sértette meg. A felperes pedig semmilyen bizonyítási indítványt nem terjesztett elő az igazolás személyes benyújtására vonatkozóan.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme teljesítését, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Itv. 23/A. §-ának (1) és (7) bekezdéseit, a Ket. 3. §-ának (1) bekezdését, 5. §-ának (1) bekezdését, 36. §-ának (2) bekezdését, 50. §-ának (3) bekezdését. A felperes lényegében fenntartotta és megismételte a kereseti kérelmében foglaltakat.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdése szerint az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
Az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdése értelmében ha az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
E jogszabályhelyek alapján ahhoz, hogy felperes a vagyonszerzése után kedvezményezett, 2%-os mértékű illetéket fizethessen (az egyéb törvényi feltételek teljesítése mellett) az is szükséges, hogy az ingatlan továbbértékesítését az illetékhivatalnak igazolja. Konkrétan az is meghatározott a (7) bekezdésben, hogy az igazolás milyen tartalmú okirattal teljesíthető: a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel. A felperes a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy az igazolási kötelezettségének eleget tett, így az iratoknak az ügyvezető általi személyes benyújtására vonatkozó előadása bizonyítatlan állítás maradt.
Illetékügyben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt, és a Ket.-et megelőzően, elsődlegesen a speciális jogszabály, az Itv. alkalmazandó. Az Itv.-nek a perbeli vagyonszerzésre hatályos 23/A. §-ának (7) bekezdése alapján az illetékkedvezményt igénybe venni kívánó ügyfél (jelen ügyben a felperes) kötelezettsége volt az előírt feltételek - közöttük az ingatlan továbbértékesítése igazolásának - teljesítése. A felperes által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt Ket. jogszabályhelyeit a hatóság nem sértette meg, mert az Itv.-ben nem volt kötelezve olyan eljárásra, amely a felperes igazolási kötelezettségét pótolta vagy helyettesítette volna.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.I.39.035/2008.)