adozona.hu
BH+ 2009.8.380
BH+ 2009.8.380
A lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a Díjtv. alkalmazásában vagylagos feltételek, ezért tárgyánál fogva díjmentes az eljárás akkor is, ha ezen szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek csak az egyike kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi takarékszövetkezet elsőfokú közigazgatási szervhez benyújtott kérelmében a H. M. és H. P. tulajdonát képező 216/1. helyrajzi számú ingatlanra a 2006. június 16-án megkötött kölcsönszerződés alapján 1 250 000 forint lakáscélú kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte.
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a 12.000 forint...
BH+ 2009.8.380 A lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a Díjtv. alkalmazásában vagylagos feltételek, ezért tárgyánál fogva díjmentes az eljárás akkor is, ha ezen szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek csak az egyike kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §]
A felperesi takarékszövetkezet elsőfokú közigazgatási szervhez benyújtott kérelmében a H. M. és H. P. tulajdonát képező 216/1. helyrajzi számú ingatlanra a 2006. június 16-án megkötött kölcsönszerződés alapján 1 250 000 forint lakáscélú kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte.Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a 12.000 forint igazgatási szolgáltatási díj befizetésére irányuló felhívásának a felperes a megadott határidőn belül nem tett eleget. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltétele az 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/A. § (2) bekezdésében előírt igazgatási szolgáltatási díj befizetése.
A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2006. augusztus 31-én meghozott határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában rögzítette az alperes, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás a Díjtv. 32/C. § (1) bekezdésének d) pontja alapján abban az esetben díjmentes, ha az eljárás tárgya lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog és ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése, vagy visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, és ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése. A Díjtv. előbbi rendelkezéséből következően megállapítható, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése szükséges feltétele annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a kérelmező részére a díjmentesség biztosítható legyen. Amennyiben a jogalkotó mindenféle lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzését díjmentessé kívánta volna tenni, úgy elegendő lett volna a Díjtv.-ben csupán arra kitérni, hogy a lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzése és törlése tárgyi díjmentességet élvez.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését.
A megyei bíróság ítéletével a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Díjtv. 32/C. § (1) bekezdés d) pontjából az alperesi álláspont nem vezethető le. A rendelkezés nyelvtani értelmezése arra enged következtetni, hogy mind a lakáscélú kölcsön, mint a visszatérítendő támogatás esetében az azt biztosító jelzálogjog bejegyzése és törlése tárgyánál fogva díjmentes eljárás. A "valamint" kötőszóból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy csak az esetben díjmentes az eljárás, ha a jelzálogjog bejegyzésével egyidejűleg azzal összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére is sor kerül.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Díjtv. 32/C. § (1) bekezdésének d) pontjába ütközően jogszabálysértő, mert e rendelkezés értelmében tárgyánál fogva díjmentes a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás. A jogszabály mondatszerkezeti és nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése szükséges feltétele annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a kérelmező részére a díjmentesség biztosítható legyen. Mivel a perbeli esetben a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom nem került ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre - ugyanis a Ptk. 114. §-ának (2) bekezdése értelmében a felperest csak jelzálogjog illeti meg az adós ingatlanán -, fennállt a felperes terhére a díjfizetési kötelezettség.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében tárgyánál fogva díjmentes a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Díjtv. felülvizsgált ügyben alkalmazott rendelkezésében konjunktív vagy diszjunktív feltételei vannak a díjmentességnek.
A Díjtv. idézett rendelkezése két szerződést biztosító mellékkötelezettség ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, törlése esetére ad díjmentességet; 1. jelzálogjog, valamint 2. a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjoggal összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, törlése iránti eljárásban.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett jogszabály-értelmezését. A Legfelsőbb Bíróság megyei bíróságéval egyező jogi álláspontja szerint az idézett törvényi tényállásban meghatározott feltételek vagylagosak, ezért bármelyik feltétel fennállása esetén alkalmazni kell a jogi norma diszpozíciójának mentességi szabályát.
Mivel tehát a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, illetve törlése nem konjunktív feltételei a tárgyi díjmentesség alkalmazásának, a tényállási elemek (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom) külön-külön fennállása is alapot ad a díjmentességre.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.III.37.139/2007.)