adozona.hu
BH+ 2009.7.324
BH+ 2009.7.324
A munkáltató fenntartójának létszámcsökkentést elrendelő határozata csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkáltatói döntésnek nem minősíthető [Mt. 94/A. § (1) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető intézkedése jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével alperes felmentését hatályon kívül helyezte és kötelezte a munkáltatót, hogy felperes közalkalmazotti jogviszonyát mentálhigiénés munkatárs munkakörben tizenöt napon belül állítsa helyre.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint felperes a jogelőd B. M. Szociális Otth...
A munkaügyi bíróság ítéletével alperes felmentését hatályon kívül helyezte és kötelezte a munkáltatót, hogy felperes közalkalmazotti jogviszonyát mentálhigiénés munkatárs munkakörben tizenöt napon belül állítsa helyre.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint felperes a jogelőd B. M. Szociális Otthonnál szociális munkás munkakört töltött be, majd 2005. szeptember 1. napjával megbízták az igazgató szakmai helyettese munkakör ellátásával. B. Megye Képviselő-Testülete határozatával felperes munkáltatóját integrálta a B. Megyei Idősek és Szenvedélybetegek Otthona intézménybe. A képviselő-testület az integráció időpontjától 2007. július 1. napja határidő megjelöléssel 30 fő létszámleépítést rendelt el.
2007. július 2-án az alperes igazgatója írásban tájékoztatta a felperest a jogutódlásról, majd ugyanezen a napon visszavonták a felperes igazgató szakmai helyettese munkakör ellátására szóló megbízását, mentálhigiénés munkatárs munkakörbe helyezték, melyről szóló átsorolását az alperes átadta részére. Fenti napon kelt iratában az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel 2007. október 2. napjára megszüntette. Indokolásában átszervezésre, és a fenntartó 30 fő létszámleépítést elrendelő határozatára hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fenntartói döntést jelen esetben munkáltatói elhatározásként kell kezelni. A munkáltató a közalkalmazottak 10%-ának közalkalmazotti jogviszonyát kívánta egyszeri döntésével megszüntetni, ezért az csoportos létszámcsökkentésnek minősül, így annak megfelelően kellett a jogszabály rendelkezéseit alkalmazni. A munkáltatói rendes felmondás az Mt. 94/F. § (1) bekezdése folytán jogellenes, ezért a bíróság a Kjt. 34. § (1) bekezdés alkalmazásával rendelkezett felperes közalkalmazotti jogviszonyának helyreállításáról.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Megyei Bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint nem vitásan a fenntartó határozatában egy integrációt követő struktúraváltást, illetőleg 30 fő létszámcsökkentést rendelt el. A fenntartói intézkedés csak a kezdő időpontot jelölte meg 2007. július 1. napjával, de arra vonatkozóan nem tartalmazott rendelkezést, hogy azt milyen határidőn belül kell a munkáltatónak megvalósítania. A bíróság kifejtette, hogy a fenntartó döntése nem azonosítható a munkáltató intézkedésével, az alperes pedig olyan döntést nem hozott, hogy 30 napon belül 30 fő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére kerülne sor. Ténylegesen a 2007. július 1. napját követő 30 napos időszakon belül négy közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére került sor.
Felperes érvelésével szemben a másodfokú bíróság megállapította, hogy alperesnek az eljárása, miszerint a vezetői tisztség visszavonására és a jogviszony megszüntetésére több okirat egyidejű átadásával került sor, nem tekintendő jogellenes joggyakorlásnak olyan körülmények mellett, hogy az intézkedés-sorozatnak valós és okszerű alapja volt a fenntartó határozata. A munkáltató által alkalmazott technikai lebonyolítás nem eredményezett jogellenességet, és nem bizonyított a munkáltató részéről rendeltetésellenes joggyakorlás.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatására, alperesnek elmaradt illetmény és kamatai, valamint hat havi átlagkeresetének megfizetésére irányult.
Felperes álláspontja szerint az alperes a felmentésben 30 fő létszámcsökkentésre hivatkozott, mellyel azt saját, és nem a fenntartó döntésévé tette. A peres eljárás megindításáig fel sem merült, hogy a 30 fős leépítés időben elhúzva valósul meg, alperes kizárólag felperes és más munkatársai által megindított perek ismeretében hivatkozott arra, hogy nem csoportos létszámleépítés valósul meg, és 30 napon belül nem kerül sor olyan létszámú közalkalmazott felmentésére, amely alapján annak jogszabályi rendelkezéseit kell alkalmazni. A felperes szerint az alperes ezen magatartása a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségét korlátozta, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a munkáltató megsértette.
Felperes érvelése szerint az alperes a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sértette meg azzal is, ahogy vele szemben 2007. július 2-án a munkáltatói intézkedések egymásra épülő láncszerű sorozatát hozta meg. Ezen intézkedések során az alperes a vezetői megbízását, és az ezzel járó vezetői pótlékot megvonta, így lehetőség volt felperest minél kisebb anyagi kötelezettségvállalás mellett eltávolítani. Ezzel az intézkedésével az alperes a felperes anyagi juttatásaihoz kapcsolódó jogos érdekét csorbította, megsértve ezzel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében maga sem vitatta, hogy a fenntartó által eldöntött 30 fő létszámcsökkentés végrehajtására az integráció megvalósítását követő 30 napon belül nem került sor.
Helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy csoportos létszámcsökkentés abban az esetben valósul meg, amennyiben a munkáltató - működésével összefüggő okból - 30 napos időszakon belül az Mt. 94/A. § (1) bekezdésében megjelölt számú munkavállaló jogviszonyát szünteti meg. Jelen esetben azonban a 2007. július 1-jét követő 30 napos időszakon belül négy közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére került sor. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy alperes a megindított jogvita miatt nem mondta fel további - 30 főt elérő - létszám közalkalmazotti jogviszonyát, így felperes ezen hivatkozása nem bizonyított.
Alaptalan az a felülvizsgálati érvelés, hogy rendeltetésellenes joggyakorlás volt a négy munkaviszonyra vonatkozó, egymásra épülő intézkedés egyidejű átadása. Az integrációról való tájékoztatást követően a munkáltató intézkedésének valós és okszerű indoka volt - ilyen vezetői szint hiányában - a vezetői megbízás visszavonása, ennek megfelelően a felperes kinevezésének módosítása, melyet az alperes fenntartójának döntése alapján a felmentés átadása követett. Alperes intézkedéseinek sorozata szükségszerű volt, önmagában rendeltetésellenes joggyakorlást nem eredményezett.
A felperes az eljárás során korábban nem hivatkozott arra, hogy vezetői megbízása visszavonásának célja anyagi juttatásaihoz kapcsolódó jogos érdekeinek csorbítása volt, így ezen felülvizsgálati érvelése nem volt figyelembe vehető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.410/2008.)