adozona.hu
BH+ 2009.6.278
BH+ 2009.6.278
A szerződéses állományú katona határozott időre szóló szolgálati viszonya felmentéssel megszüntethető [2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 56. §, 59. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a keresetükben a szolgálati viszonyuk felmentéssel való megszüntetése jogellenességének megállapítását, az eredeti beosztásba történő visszahelyezés mellőzésével elmaradt illetmény, külön juttatás, ruházati költségtérítés, hat havi átlagkeresetnek megfelelő átalánytérítés, és mindezek késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Arra hivatkoztak, hogy nem adtak okot a szerződésben kikötött öt évre szóló szolgálati viszonyuk megszüntetésére, és ezen túlmenően az al...
BH+ 2009.6.278 A szerződéses állományú katona határozott időre szóló szolgálati viszonya felmentéssel megszüntethető [2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 56. §, 59. §].
A felperesek a keresetükben a szolgálati viszonyuk felmentéssel való megszüntetése jogellenességének megállapítását, az eredeti beosztásba történő visszahelyezés mellőzésével elmaradt illetmény, külön juttatás, ruházati költségtérítés, hat havi átlagkeresetnek megfelelő átalánytérítés, és mindezek késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Arra hivatkoztak, hogy nem adtak okot a szerződésben kikötött öt évre szóló szolgálati viszonyuk megszüntetésére, és ezen túlmenően az alperes a felmentés során a más beosztás felajánlására vonatkozó kötelezettségének sem tett eleget.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperesek 2003. február 7-én öt évre szóló szerződéses szolgálati viszonyt létesítettek az MH. Z. M. V. T. katonai szervezettel, ahol gépjárművezetői beosztásban teljesítettek szolgálatot. Az alperes a felpereseket a külföldi szolgálatra, Irakba vezényelte. A vezénylés ideje alatt 2004. július 23-án a zászlóalj parancsnoka a személyügyi tiszt jelenlétében a felperesekkel személyi beszélgetést folytatott, melynek során tájékoztatta őket, hogy a haderőreform keretén belüli szervezeti változás következtében beosztásuk megszűnik. Valamennyi felperes úgy nyilatkozott, hogy családi körülményei miatt más helyőrségben nem tud beosztást vállalni. A felpereseket a személyügyi csoportfőnök helyettese 2004. október 1-jei hatállyal a Magyar Honvédség rendelkezési állományába áthelyezte, és egyidejűleg pénzügyi és személyügyi ellátásra az MH. B. Sz. J. L. ezred állományába vezényelte. 2005. január 6-án az alperes parancsnoka a felperesekkel ismételten személyi beszélgetést folytatott, amelynek során a felperesek tájékoztatást kaptak arról, hogy a vezénylésük véget ért, és miután az eredeti beosztásuk megszűnt, és az előző személyügyi beszélgetés során úgy nyilatkoztak, hogy családi okból más helyőrségben nem tudnak szolgálatot teljesíteni, felmentésükre kerül sor. Ezt követően a felperesek a felmentésről szóló parancsot kézhez kapták, amelyben az alperes a szerződéses szolgálati viszonyukat a Hjt. 56. § c) és 59. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással a 2005. február 1-jén kezdődő felmentési idővel 2005. július 31-ei hatállyal megszüntette, és a felpereseket a felmentési idő teljes tartamára felmentette a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
A munkaügyi bíróság kiemelte, hogy a felperesek nem vitatták, miszerint a haderőreform következtében a szolgálati beosztásuk megszűnt, és a Hjt. 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba kerültek. A per adatai alapján a munkaügyi bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az alperes a felmentés időpontjában hatályos Hjt. 59. § (3) bekezdését nem sértette meg, mert a felperesek más helységben való beosztásukhoz nem járultak hozzá, a korábbi szolgálati beosztásuk pedig nem vitásan megszűnt.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével megállapított tényállásból érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutott.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben jogszabálysértés miatt az ítéletek hatályon kívül helyezését, és az alperesnek a költségekben való marasztalását kérték. Elsődlegesen azt sérelmezték, hogy az eljárt bíróságok nem tulajdonítottak jelentőséget a határozott időre szóló szerződésnek, melynek a határozott idő lejárta előtti megszüntetése önmagában jogszabálysértő. Másodlagosan vitatták, hogy esetükben a felmentés jogalapjaként a Hjt. 59. § (1) bekezdésére történő hivatkozás megfelelő, mivel a személyi beszélgetés nem mentesítette az alperest a megfelelő más, akár átképzés után betölthető beosztás, illetve más helységben lévő beosztás felajánlásának kötelezettsége alól. A Hjt. 51. § (1) és (4) bekezdése egyértelműen tartalmazza, hogy a más beosztásba való áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, és a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerint a felmentés csak akkor lett volna alkalmazható, ha a Hjt. 51. § szerinti kinevezést, beosztásba, illetve állományba helyezést alapos indok nélkül utasították volna vissza. Mivel az alperes részükre konkrétan semmiféle más beosztást, átirányítást vagy más helységben lévő beosztást nem ajánlott fel, a bíróságok a felmentés jogellenességének kimondását jogszabálysértéssel mellőzték.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hjt. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak (a továbbiakban együtt: állomány) szolgálati viszonyára terjed ki. A Hjt. 3. § (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony az állam és az állomány tagja között létrejött sajátos közszolgálati jogviszony. A Hjt. 56. §-a a szolgálati viszony megszűnésének esetei között a felmentést [Hjt. 56. § c) pont] és a szerződésben megállapított határozott idő leteltét [Hjt. 56. § j) pont] egyaránt felsorolja. A Hjt. 59. §-a az állomány tagja szolgálati viszonyának felmentéséről rendelkezik, és nem tesz különbséget a hivatásos állomány tagja [Hjt. 2. § (14) bekezdés], vagy a szerződéses állomány tagja [Hjt. 2. § (15) bekezdés] között. A Hjt.-nek tehát nincs olyan rendelkezése, amely a határozott időre létesített szerződéses szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetését kizárná. Erre figyelemmel az ilyen jogviszonyban állt felperesek ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelése nem helytálló.
A perbeli esetben a szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetése jogszerűségéről kellett dönteni, amelynek elbírálása során a felperesek álláspontjával szemben a bíróságok helyesen tekintették a Hjt. 59. § (1) bekezdésében foglalt szabályozást irányadónak. A felperesek által hivatkozott Hjt. 51. § (1) és (4) bekezdése ugyanis a szolgálati viszony módosítása körében a beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés szabályait tartalmazza. A perbeli jogvita tárgya azonban nem beosztásból felmentés, hanem a szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetése volt.
A Hjt. 59. § (1) bekezdésének c) pontja akként rendelkezik, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt. A felperesek nem tették vitássá, hogy a külföldi szolgálatra vezénylésük ideje alatt a korábbi szolgálati helyük és beosztásuk megszűnt. Az így kialakult helyzetre figyelemmel az alperes csak más helységben lévő beosztást tudott volna a felperesek részére felajánlani, ezzel kapcsolatban pedig a felperesek saját perbeli nyilatkozataik szerint is a 2004. július 23-án lezajlott személyi beszélgetés során kijelentették, hogy családi körülményeik alakulása miatt más helyőrségben beosztást nem tudnak vállalni. 2005. január 6-án újabb személyi beszélgetésre került sor, amelynek keretében a felperesek a munkajogi helyzetüket, és az alperes várható intézkedését illetően teljes körű tájékoztatást kaptak. A felperesek ennek során az érdekképviseleti szerv képviselőjének jelenlétét nem igényelték, észrevételt nem tettek, kérdésük nem volt, és a jegyzőkönyvet azzal a tartalommal, hogy családi okból más helyőrségbe nem tudnak szolgálatot teljesíteni, helybenhagyólag aláírták. Erre figyelemmel az alperes mentesült a Hjt. 59. § (3) bekezdése szerinti felajánlási kötelezettség alól, miután a megszűnt szolgálati helyhez képest bármely további helyőrségben való felajánlás más helységben lévő beosztásnak minősül.
A kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogszabálysértést nem tárt fel, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.782/2007.)