adozona.hu
BH+ 2009.6.271
BH+ 2009.6.271
A francia közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány felülhitelesítése, "Apostille"-al ellátása hiányában sincs akadálya a cégjegyzésre jogosult cégjegyzékbe való bejegyzésének [2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 9. § (1) bek., 32. § (1) bek., az 1982. évi 3. tvr.-rel kihirdetett a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság közötti jogsegélyegyezmény 16 cikke, 17. cikk (1) és (2) bek., az 1973. évi 11. tvr.-rel kihirdetett Hágai Egyezmény 3. és 4. cikke].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2007. június 22-én a cég - egyéb változások mellett - R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzését kérte. A cégbíróság felhívására, az említett igazgatósági tag francia nyelvű közjegyzői záradékkal ellátott aláírási címpéldányának diplomáciai, illetve konzuli felülhitelesítéssel ellátott példányának becsatolásától elzárkózott.
A cégbíróság végzésével az R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzése iránti kérelmet elutasította, az azzal egyidejűleg bejelentett többi a...
A cégbíróság végzésével az R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzése iránti kérelmet elutasította, az azzal egyidejűleg bejelentett többi adatváltozást bejegyezni rendelte.
Az elutasításról szóló rendelkezését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (5) bekezdésére utalással, a hiánypótlási kötelezettség elmulasztásával indokolta. Kifejtette, hogy az 1973. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, 1961. október 5. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: Hágai Egyezmény) 3., illetve 4. cikkében előírtak alapján a cég által becsatolt aláírási címpéldány sem megfelelő hitelesítő záradékkal, sem az arra illetékes hatóság tanúsítványával (Apostille) nem rendelkezik. Hiteles aláírási címpéldány hiányában ezért a bejelentett igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzésére nincs mód.
A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásra a Pp.</a> szabályai az irányadók. A Ctv. 1. számú mellékletének I/7/c. pontja szerint a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a cég képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozatát. A Ctv. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hiteles cégaláírási nyilatkozat a közjegyzői aláírás- hitelesítéssel ellátott címpéldány, olyan magánokirat, amelyet közjegyző előtt kell aláírni. A Pp. 198. § b) pontja értelmében a külföldön kiállított magánokiratokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak hitelesítenie kell ahhoz, hogy a Pp. 196., illetve 197. §-ában foglaltak alapján teljes bizonyító erejű okiratokká váljanak.
Rámutatott azonban a másodfokú bíróság arra, hogy a felülhitelesítés mellőzhető, ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Ilyen nemzetközi szerződés a Hágai Egyezmény, amelynek 3. cikke értelmében felülhitelesítésre nem volt szükség. A 4. cikk alapján azonban szükséges és elegendő lett volna a vitatott cégaláírási nyilatkozat tanúsítvánnyal (Apostille) ellátása. Ez igazolta volna a párizsi közjegyző aláírásának, pecsétjének, illetve bélyegző lenyomatának valódiságát.
A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a fellebbező fél által a fellebbezésben hivatkozott és az 1982. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között Budapesten az 1980. évi július 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló szerződés 26. cikke nem volt alkalmazandó. Ez ugyanis a két állam egyikében végrehajtható hiteles okiratok végrehajthatóságáról rendelkezik abban az esetben, ha azok megfelelnek a hitelesség feltételeinek abban az államban, amelyben készültek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az említett jogsegély egyezmény egyik szerződő állam területén kiállított és a másik szerződő állam területén felhasználásra kerülő közokiratok alakszerűségének követelményét azonban nem érinti.
Helytállónak tartotta ezért az elsőfokú eljárás során elrendelt hiánypótlást, és a hiánypótlás elmulasztása miatt hozott, a változás bejegyzése iránti kérelem részbeni elutasításáról szóló rendelkezést.
A cég a jogerős végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását, és R. W. S. igazgatósági tag képviseleti joga bejegyzésének elrendelését. Állította, hogy a támadott határozat a Francia Köztársasággal kötött jogsegélyegyezmény 16., 17. és 26. cikkét sérti. A 16. cikk ugyanis kimondja, hogy az egyik állam területén, a saját jogszabályai szerint kiállított hiteles okiratok a másik állam területén ugyanazzal a bizonyító erővel rendelkeznek, mint a másik állam területén kiállított megfelelő okiratok. A 17. cikk (1) bekezdése értelmében pedig, a hivatalos záradékkal ellátott magánokiratokat a másik állam területén való bemutatásakor nem szükséges felülhitelesítéssel, tanúsítvánnyal, vagy bármely más, ezekkel egyenértékű alakisággal ellátni. A cég hangsúlyozta azt is, hogy a Hágai Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdése szerint a külföldi okiratokon, az egyezményt aláíró, részes államok a hatóság tanúsítványát sem követelhetik meg, ha két vagy több szerződő állam közötti megállapodás ezt az alakiságot sem kívánja meg.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
Helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél arra, hogy a Hágai Egyezmény 3. cikk második bekezdése, illetve a Francia Köztársasággal kötött jogsegélyegyezmény 16. cikke, valamint 17. cikk (1) bekezdése értelmében a francia közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány felülhitelesítése, illetve "Apostille"-al való ellátása nem volt szükséges.
A Francia Köztársasággal kötött jogsegélyegyezmény 17. cikk második bekezdése kimondja, hogy a felhasználandó okiratokat úgy kell megszerkeszteni, hogy azok hitelessége kitűnjék. El kell látni a kiadásra jogosult hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a becsatolt aláírási címpéldány az idézett előírásoknak megfelelt. Az okiraton szereplő hitelesítési záradékot jegyző személye, szárazbélyegzője alapján beazonosítható. Az aláírási címpéldány hitelességének hiányára hivatkozással alaptalanul utasították el ezért az eljárt bíróságok, a bejelentett igazgatósági tag képviseleti jogának cégjegyzékbe való bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság emiatt a Pp. 275. § (4) bekezdésében írtak alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a cégbíróságot felhívta a bejegyzés elrendelésére. (Legf.Bír. Gfv.X.30.350/2008.)