adozona.hu
BH 2009.6.195
BH 2009.6.195
Az alaptérkép elkészítésére vonatkozó előírások megsértése, az egyeztetés elmaradása, az alaptérkép kijavítása iránti kérelem elbírálásakor nem hagyható figyelmen kívül [1996. évi LXXVII. tv. 11. §, 26. §; 1952. évi III. tv. 3. §, 166. §, 177. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és társai 2005. július 7. napján a 2004. december 15-én forgalomba helyezett új, digitális térkép ingatlanaikra vonatkozó adatainak kiigazítását kérték, állítva hogy az eredeti terület nagysághoz képest az új digitális térképen mutatkozó 419 m2 eltérés (csökkenés) jelentős.
A Fővárosi Kerületek Földhivatala a területszámítási hiba kijavítása iránti kérelmet elutasította az 1996. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Fttv.) 11. §-ának (7) bekezdése alapján, mert megállapította, hogy a ...
A Fővárosi Kerületek Földhivatala a területszámítási hiba kijavítása iránti kérelmet elutasította az 1996. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Fttv.) 11. §-ának (7) bekezdése alapján, mert megállapította, hogy a helyszíni használat és az új felméréssel készült digitális térképi állapot a megengedett tűrésértéken belül megegyezik. Az adatok közt mutatkozó ellentmondást azzal magyarázta, hogy - az 1800-as évek végén készült 1:2880 méretarányú szelvény felújításán alapuló - az 1981-ben átadott sztereografikus térkép pontossága elmarad a jelenlegi térképétől. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a tényleges helyszíni birtoklás tűrés értéken belül egyezik a digitális térképi állapottal, a területek csökkenését a 2004. év előtti állapothoz képest a földrészletek 59511. hrsz. földrészlettel határos vonalának saját területük felé történő eltolódása okozza, a helyszíni állapot több évtizede alakult ki, az út nyomvonalának régi állapot szerinti visszavezetése az alapvető ellentmondások elkerülése érdekében nem lehetséges. Hivatkozott rá, hogy a térképi ábrázolás módosítására akkor kerülhet sor, ha az nem változtatja meg a természetbeni határvonalakat és a tényleges birtoklási viszonyokat.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatást és kiigazítási kérelmének elfogadását kérte, állítva, hogy a digitális térkép elkészítésekor a kötelező egyeztetés elmaradt, az új térkép sem a korábbi állapottal, sem a jogi állapottal nem egyezik. Hivatkozott arra, hogy a tulajdoni viszonyoktól eltérő használat jogszerűen nem eredményezheti a korábbi térképi állapot megváltoztatását.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a perben eljárt földmérő szakértő véleményében foglaltakkal szemben megállapította, hogy az új digitális térkép a természetes határvonalnak és a birtoklási viszonyoknak megfelelő állapotot tükrözi, amely állapot ellen hosszú időn át nem tiltakoztak a tulajdonosok. Utalt rá, hogy az új térkép elkészítésekor a tulajdonosok észrevételt nem tettek, a térképi ábrázolást elfogadták. Kiemelte, hogy a szakértői vélemény az alperesi határozat jogszerűségét nem vonta kétségbe.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. §-ának (5) bekezdését, 166. §-át, 177. §-ának (1) bekezdését, és a 206. §-ának (1) bekezdését, mert az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a hatóság az új felmérést megelőzően a kötelező birtokelhatárolást nem végezte el, a tulajdonosokkal történő egyeztetés elmaradt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogsértő az alábbiak szerint.
A felperes keresete folytán eljáró elsőfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a helyes-e a digitális alaptérkép felperesi ingatlanra vonatkozó adatainak feltüntetése és ez okból a kijavítási kérelem elutasítása, ha a digitális alaptérkép a korábbi térképi állapottól eltér, és egyeztetés nélkül a természetbeni állapotot rögzíti.
Az 1996. évi LXXVI. törvény (Fttv.) 11. §-ának (7) bekezdése alapján felmérési, térképezési és területszámítási hiba esetén az illetékes földhivatal az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.
A hiba kijavításának lehetőségét biztosítani kell, mert az alaptérkép állami adattartalma az Fttv. 10. §-ának (6) bekezdése alapján hiteles alapjául szolgál - többek között a területnagyságot, határvonalat érintően - bírósági, hatósági eljárásban.
Az Fttv. 11. §-ának (3) bekezdése a földrészlet tulajdonosa számára kötelezően előírja a földmérővel való együttműködést annak érdekében, hogy az (új) alaptérkép a földrészlet határvonalait a tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolja.
A Fttv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján az alaptérképek elkészítése során a földrészletek határvonalát elhatárolással kell megállapítani. A (2) bekezdés értelmében, ha a természetbeni állapot a korábbi térképi - a mérésre vagy térképezésre megadott határértéken túl - vagy a jogi állapottal nem egyezik meg, és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni.
A jogerős ítélet megsértette a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését. Az elsőfokú bíróság eljárása során a bizonyítékok köréből indokolatlanul és okszerűtlenül rekesztette ki a peres eljárás során beszerzett szakértői véleményt, annak ellenére, hogy az abban foglalt szakértői megállapítások a per eldöntése szempontjából relevánsak voltak az alábbiak szerint.
A perben kirendelt szakértő egyértelműen megállapította, hogy a helyszíni használat és a sztereografikus (azaz korábbi) térképi ábrázolás között eltérés van, mivel a J. utcai közlekedés biztosítása érdekében az 59491. (felperesi), 59492., 59493. hrsz. ingatlan tulajdonosai kénytelenek voltak az utcafronti kerítéseiket a saját ingatlanuk területére helyezni.
A felperesi ingatlan esetében tehát aggálytalan szakvélemény igazolja, hogy a jelenlegi természetbeni állapot és a korábbi térképi állapot nem azonos, így az alaptérkép elkészítése során a földmérő és a tulajdonos (felperes) közötti egyeztetés lefolytatására lett volna szükség az Fttv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján, amely egyeztetés eredménytelensége esetén van jogszerű lehetőség a természetbeni állapot térképezésére. Egyeztetés hiányában a korábbi térképi állapottól eltérő természetbeni állapot térképezése jogsértő.
A jogsértő eljárás eredményeként elkészített digitális alaptérképpel szembeni kifogás, annak kijavítása iránti kérelem elutasítása jogszerűen nem történhet meg anélkül, hogy az egyeztetést a hatóság ne pótolja, mivel csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészített alaptérkép adatait illeti meg törvényi védelem.
A szakértői megállapítás és a vonatkozó jogszabályi előírás figyelmen kívül hagyása miatt az elsőfokú bíróság jogsértően minősítette az alperesi határozatot megalapozottnak.
Megsértette az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését, 3. §-ának (5) bekezdését, 166. §-át és 177. §-ának (1) bekezdését azzal is, hogy a szakvéleményt a bizonyítékok köréből úgy mellőzte, hogy azt cáfoló szakvélemény nem állt rendelkezésre, az nem volt hiányos, ellentmondásos, és helyességéhez nyomós kétség sem fért, továbbá mellőzésének szakmai indokát sem adta, felülmérlegelését - kellő szakértelem hiányában - nem végezhette el.
Alapvetően téves és a Pp. 177. §-ának (1) bekezdésével ellentétes volt az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy a szakértő feladata a közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata. A szakértő a perben felmerült és annak megállapításához szakértelmet igénylő tény, körülmény, azaz szakkérdés, perbeli esetben térképészeti kérdések megválaszolására volt köteles, a határozatok jogszerűségének vizsgálata a szakértői vélemény értékelésével a bíróság feladata.
Az elsőfokú bíróság téves jogértelmezése és a bizonyítékok helytelen értékelése folytán nem észlelte a közigazgatási határozatok jogsértő voltát, és a felperes alapos keresetét jogsértően utasította el, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és az alperes határozatát, valamint a felperes vonatkozásában az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot a felperesi kijavítási kérelem körében új eljárásra kötelezte.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.071/2008.)