adozona.hu
BH 2009.5.168
BH 2009.5.168
A vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésétől kell számítani a 2 éves eladási határidőt [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §, 91. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 38.017/13/A/285 hrsz.-ú társasházi lakásingatlan tulajdonjogát 2003. december 16-án 88 200 314 Ft vételárért megvásárolta. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy a felperes főtevékenysége ingatlanforgalmazás (TEÁOR 7012), és az ingatlant továbbértékesítési céllal vásárolta meg. A szerződés 3.8. pontjában az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartotta, a 7.2. pont szerint a szerződés az ingatlan használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedése...
BH 2009.5.168 A vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésétől kell számítani a 2 éves eladási határidőt [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §, 91. §].
A felperes a 38.017/13/A/285 hrsz.-ú társasházi lakásingatlan tulajdonjogát 2003. december 16-án 88 200 314 Ft vételárért megvásárolta. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy a felperes főtevékenysége ingatlanforgalmazás (TEÁOR 7012), és az ingatlant továbbértékesítési céllal vásárolta meg. A szerződés 3.8. pontjában az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartotta, a 7.2. pont szerint a szerződés az ingatlan használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedése napját követő naptári napon lép hatályba. Az adásvételi szerződést illetékkiszabás céljából 2003. december 18-án nyújtották be az illetékes földhivatalhoz.A Fővárosi Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2004. április 19. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 88 200 300 Ft illetékalap után 2%-os illetékkulcs alkalmazásával 1 764 006 Ft vagyonszerzési, és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A felperes a 2004. április 22-én kelt beadványában a fizetési meghagyás visszavonását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződés 7.2. pontja felfüggesztő feltételt tartalmaz, amely feltétel bekövetkezéséig az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. §-ának (3) és (6) bekezdése alapján illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Az elsőfokú hatóság a 2004. július 23. napján kelt határozatával a fizetési meghagyását visszavonta.
A Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztálya a 2005. november 5. napján kelt határozatával helybenhagyta a F. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Iroda Építésügyi Hatósági Csoportjának az ingatlanra megadott végleges használatbavételi engedélyét.
Az elsőfokú hatóság - miután megállapította, hogy az adásvételi szerződés 2005. november 24-én hatályossá vált, így az illeték kiszabása elől a jogi akadály elhárult - a 2006. március 10. napján kelt határozatával a felperes terhére vagyonszerzése alapján 88 200 300 Ft illetékalap után 2%-os illetékkulcs alkalmazásával 1 764 006 Ft vagyonszerzési és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki. Az elsőfokú hatóság a felperesnek 15 napos határidőt biztosított az ingatlan továbbértékesítésének igazolására az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény terhével, majd a határidő eredménytelen elteltét követően 2006. október 25. napján határozatával a felperes terhére 6 736 024 Ft illeték pótlólagos előírását rendelte el.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. március 12. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kedvezményezett mértékű illeték fizetéséhez szükséges törvényi feltétel: a megvásárolt ingatlan két éven belüli továbbértékesítésének igazolása nem az illeték-kötelezettség keletkezése napjától, hanem a (7) bekezdés szerint az adásvételi szerződés illetékkiszabás céljából való bejelentésének időpontjától számítódik. Emiatt közömbös, hogy az elsőfokú hatóság által elfogadott felfüggesztő feltétel miatt az adásvételi szerződés mikor lépett hatályba. A továbbértékesítés igazolásának határideje alatt: 2005. december 18-áig a felperes a továbbértékesítést nem igazolta, ezért annak jogkövetkezményéről az elsőfokú hatóság az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján jogszerűen rendelkezett.
A felperes keresetében elsődlegesen a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a másodfokú határozat megváltoztatását és az illeték összegének az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 3. §-ának (3) bekezdés a) pontjára, (6) bekezdésére, 23/A. §-ának (1), (7)-(8) bekezdéseire, 91. §-ának (1) bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Iny.tv.) 26. §-ának (1)-(2) bekezdéseire hivatkozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Itv. 3. §-ának (3) és (6) bekezdését, 23/A. §-át, 91. §-ának (1) bekezdését, ugyanis hatályos szerződés, illetve az ingatlan tulajdonjogának megszerzése hiányában illetékkiszabásra nem tehetett bejelentést, így a továbbértékesítési határidő kezdő időpontját az elsőfokú bíróság és az alperes jogsértő módon állapította meg.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni (Itv. 1. §), az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése [18. § (1) bekezdés].
Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését be kell jelenteni illetékkiszabásra.
Az Itv. rendelkezik illetékmentességről, és az illeték kedvezményekről is, meghatározva, hogy mely feltételek teljesültsége esetén mentes, vagy kedvezményezett a vagyonszerzés.
Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes vagyonszerzésének illeték kedvezményezettségét az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésére alapította. Eszerint ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
Az Itv. azonban e kedvezményt feltételek teljesítéséhez kötötte. Ha a meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja [Itv. 23/A. § (7) bekezdés].
E jogszabályhelyek alapján ahhoz, hogy felperes a vagyonszerzése után kedvezményezett, 2%-os mértékű illetéket fizethessen (az egyéb törvényi feltételek teljesítése mellett) az is szükséges, hogy az ingatlan továbbértékesítését a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül az illetékhivatalnak igazolja. Az előre kiszámíthatóság miatt konkrétan meghatározott a (7) bekezdésben az igazolásra megszabott határidő kezdő időpontja: a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentése.
Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy a bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel, az ingatlan tulajdonjogának megszerzését tartalmazó szerződés benyújtásával 30 napon belül kell teljesíteni.
Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdésében hivatkozott külön jogszabály az Iny.tv., amelynek 26. § (2) bekezdése szerint a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani, kivéve, ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése - ide nem értve a földhivatali engedélyt - vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani.
Azokra a szerződésekre, amelyek létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmaz szabályozást. A Ptk. 215. §-ának (1) és (3) bekezdései szerint, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Mivel a beleegyezéstől, illetve jóváhagyástól függő szerződés annak megadásával jön létre, az Iny.tv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a létre nem jött szerződést nem kell bejelenteni, csak a létrejött szerződést a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül.
A jelen per tárgyát képező szerződés nem e megjelölt hatósági engedélyre, illetve harmadik személy beleegyezésére várt, így érvényesen létrejött és az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése, valamint az Iny.tv. 26. §-ának (2) bekezdése szerint a felperest bejelentési kötelezettség terhelte, amelyet teljesített is.
Az Itv. és az Iny. tv. kifejezett és eltérő rendelkezése hiányában tehát illetékkiszabás céljából az érvényesen létrejött, de még hatályossá nem vált szerződést is be kell jelenteni a keltétől számított 30 napon belül. A felperes eltérő jogértelmezése téves. Így a továbbértékesítési kötelezettség kezdő időpontja az Itv. 26/A. §-ának (7) bekezdése alapján a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésének napja.
Mivel a szerződés bejelentésének az Itv. 91. §-ának (1) bekezdésében előírt kötelezettségét nem érintette a szerződés hatályossága, az elsőfokú bíróságnak nem kellett értékelnie azt, hogy az adásvételi szerződés hatályának beálltát - az eladó és a felperes által megjelölt - felfüggesztő feltétel a Ptk. 228. §-ában szabályozott bizonytalan jövőbeni eseménynek megfelelt-e.
Az ingatlanügyi hatóság eljárásának (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) az Iny.tv. 26. §-ának (1) bekezdése, az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerinti azonos meghatározása alapján az illetékezés szempontjából bejelentésnek minősül az érvényesen létrejött még hatályossá nem vált, tulajdonjog fenntartással megkötött szerződésnek, és e szerződéssel együtt a bejegyzési kérelemnek a benyújtása.
A vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésének az Itv. 3. §-ának (3), (5), (6) bekezdéseiben foglalt szabályozása a perbeli jogkérdés elbírálását nem befolyásolta, ugyanis az Iny.tv. 26. §-ának (7) bekezdése alapján az alperesnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésének teljesítettségét és nem az illetékkötelezettség keletkezésének időpontját kellett vizsgálnia.
A felperes a perben a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdésében előírt igazolási kötelezettségét határidőben teljesítette volna.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.194/2008.)