adozona.hu
BH 2009.5.156
BH 2009.5.156
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet képviseletében a felszámoló által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a felszámoló az eredeti állapot helyreállítására nem kötelezhető [Ptk. 219. § (2) bek., 237. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes keresetet terjesztett elő a Cs. Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet "f. a." I. r. alperes mint eladó és B. F. törvényes képviselő által képviselt B. Sz. III. r. alperes, mint vevő között 2001. január 17-én a 0501/6, valamint ugyanezen a napon, ugyanezen felek között a 0504/4 helyrajzi számú erdő ingatlan adásvétele tárgyában létrejött szerződés semmisségének megállapítása iránt. Kérte az I. és II. r. alpereseket ...
A II. r. alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte, arra hivatkozással, hogy a perbeli ingatlanoknak soha nem volt a tulajdonosa. A felperes által támadott szerződések megkötése során, mint az I. r. alperes felszámolója járt el. A szerződésekben félként nem szerepelt, ezért az eredeti állapot helyreállítására sem kötelezhető.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét a II. r. alperessel szemben elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. r. alperesnek bruttó 300 000 Ft ügyvédi munkadíjból és 2840 Ft útiköltségből álló perköltséget. Megállapította, hogy a perrel felmerült eljárási illetéket az állam viseli. Elutasító döntését azzal indokolta, hogy a Cs. Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet I. r. alperes 1995. március 24. napjától felszámolási eljárás hatálya alatt állt, felszámolója a II. r. alperes. A II. r. alperes a Ptk. 219. § (1) bekezdése szerint képviselőként kötötte meg a perbeli adásvételi szerződéseket, nem pedig a saját nevében. Ebből következően a szerződésekből fakadóan a II. r. alperest nem illetik jogok és kötelezettségek sem terhelik. Nincs lehetőség a kereseti kérelem - eredeti állapot helyreállítása - teljesítésére. Ehhez eszközzel nem rendelkezik, ez érdekeltségi körét meghaladja. Erre a kereseti kérelem szerint a II. r. alperes nem kötelezhető.
Nem találta alaposnak a II. r. alperesnek a per megszüntetésére irányuló kérelmét sem. Rámutatott: annak eldöntése, hogy a II. r. alperessel szemben a felperes keresete előterjeszthető-e, ítéletben kell dönteni. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította és a felperest a II. r. alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes az Illetéktörvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a perrel felmerült eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán másodfokon eljárt megyei bíróság a 11. sorszámú ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperesnek a marasztalásra irányuló - fellebbezésben előterjesztett - kereseti kérelmét elutasította és kötelezte a felperest a II. r. alperes részére bruttó 150 000 Ft másodfokú perköltség megfizetésére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét indokaira tekintettel hagyta helyben a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján, utalással a Pp. 254. § (3) bekezdésében foglaltakra. A fellebbezéssel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az előző perekben hozott jogerős döntések alapján megállapítást nyert, miszerint a perbeli adásvétel tárgyát képező ingatlanok nem tartoztak a részarány földalapba és jogerős döntés született arra nézve is, hogy e mezőgazdasági ingatlanokra kötött szerződések érvényesek. Alaptalannak találta a másodfokú bíróság a felperes módosított keresetét is, amelyet a másodfokú eljárásban a II. r. alperes marasztalására irányulóan terjesztett elő. Utalt arra, hogy miután a II. r. alperes az I. r. alperes termelőszövetkezet felszámolójaként és képviselőjeként járt el, az eredeti állapot helyreállítására nem kötelezhető.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő, hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.
A jogerős ítélet jogszabálysértéseként arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a semmisség érdemi vizsgálata nélkül hoztak elutasító döntést, ezért az megalapozatlan és egyben jogszabálysértő is, nem vizsgálták a földalap iratait és a vonatkozó szerződéseket.
Jogszabálysértőnek állította a jogerős ítéletnek azt a jogi következtetését is, hogy a II. r. alperes az adásvételi szerződések megkötésekor az I. r. alperes képviselőjeként járt el. Álláspontja szerint a II. r. alperes idegen vagyon (nem felszámolói vagyon) tekintetében a Ptk. 221. § (1) és (2) bekezdése szerint álképviselőként járt el. Az álképviselettel kapcsolatban hivatkozott az EBH 2004/1146. számú és BH 2005/21. jogesetekre.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a perben részletes szakmai anyaggal bizonyította: az adásvételi szerződés tárgyai nem tartoznak felszámolói vagyonba, hanem jogerős határozattal elkülönített részarány földalapba tartoznak. Ennek alapján az eljárt bíróságoknak az adásvételi szerződések semmisségét meg kellett volna állapítania.
A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek megfizetésére kötelezését kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A per anyagából egyértelműen megállapítható, hogy a II. r. alperes, mint a felszámolás alatt álló Cs. Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet I. r. alperes törvényes képviselője, e minőségében a perbeli szerződéseket a szövetkezet képviseletében kötötte meg. A Ptk. 219. § (2) bekezdése szerint a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. Helytálló a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy az I. r. alperes szövetkezet elleni felszámolási eljárásra alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett. A jelen esetben az álképviseletről nincs szó, mert az csak akkor lenne megállapítható, ha a képviselt és a képviselő viszonyában állna fenn olyan hiányosság, amelynek következtében a képviselőként eljáró személy nem jogosult a képviselt nevében történő eljárásra.
A felszámoló, törvényes képviseleti jogosultságára tekintettel a felszámolás alá került társaság képviseletében járt el. A jogerős ítélet ezért helyesen állapította meg, hogy a II. r. alperes, mint a szerződések megkötésekor az I. r. alperes törvényes képviselője, a támadott szerződésekből eredően jogokat nem szerzett, kötelezettségek nem hárultak rá, ezért a szerződések érvénytelenségének esetleges megállapítására tekintettel sem lehet kötelezni az eredeti állapot helyreállítására. Ezért a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet helytállóan utasította el.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. XI. 30.101/2008.)