adozona.hu
BH 2009.5.155
BH 2009.5.155
A hitelezői választmány szabályszerű megalakulásának nem előfeltétele, hogy a felszámoló a törvényben írt határidőn belül a hitelezőket a választmány megalakítása céljából összehívja. A felszámolónak ez a kötelezettsége törvényi biztosítéka annak, hogy a hitelezők élhessenek a hitelezői választmány megalakítására vonatkozó jogosultságukkal [1991. évi XLIX. tv. 39. § (1) bek., 5. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 2005. január 19-i kezdő időponttal elrendelte az adós felszámolását. A kijelölt felszámoló a V. Műszaki-Gazdasági Szolgáltató Kft. A felszámolási eljárásban 22 hitelező jelentett be határidőben hitelezői igényt összesen 434 430 278 Ft összegben, határidőn túl pedig további 5 igénybejelentés érkezett 2 575 672 Ft összegben. 2005 májusában a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy tudomása szerint az adós vagyona a felszámolási költségek kiegyenlítésére sem nyújt f...
BH 2009.5.155 A hitelezői választmány szabályszerű megalakulásának nem előfeltétele, hogy a felszámoló a törvényben írt határidőn belül a hitelezőket a választmány megalakítása céljából összehívja. A felszámolónak ez a kötelezettsége törvényi biztosítéka annak, hogy a hitelezők élhessenek a hitelezői választmány megalakítására vonatkozó jogosultságukkal [1991. évi XLIX. tv. 39. § (1) bek., 5. §].
Az elsőfokú bíróság 2005. január 19-i kezdő időponttal elrendelte az adós felszámolását. A kijelölt felszámoló a V. Műszaki-Gazdasági Szolgáltató Kft. A felszámolási eljárásban 22 hitelező jelentett be határidőben hitelezői igényt összesen 434 430 278 Ft összegben, határidőn túl pedig további 5 igénybejelentés érkezett 2 575 672 Ft összegben. 2005 májusában a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy tudomása szerint az adós vagyona a felszámolási költségek kiegyenlítésére sem nyújt fedezetet, ezért valószínűsíthetően egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet nyújt be a bírósághoz. Ezt követően 2005. május 24-én 273 620 005 Ft összköveteléssel rendelkező hitelező hitelezői választmányt alakított. A választmány elnökévé Ny. I.-t választották, aki az Á. M. Kft. hitelező ügyvezetője. A választmány megalakítását 2005. június 2-án jelentették be az elsőfokú bíróságnak és a választmány megalakulásáról tájékoztatták a felszámolót is.A felszámoló 2005. július 7-re összehívta a hitelezőket annak érdekében, hogy tájékoztatást adjon a felszámolás menetéről. A tájékoztatón részt vevő, összesen 145 104 015 Ft követeléssel rendelkező 8 hitelező újabb választmányt alakított. A választmány megalakítását 2005. július 14-én bejelentették az elsőfokú bíróságnak.
A hitelezői kifogás alapján eljáró ítélőtábla a 2006. június 15-én kelt végzésében - az elsőfokú bíróság végzését felülbírálva - kötelezte a felszámolót, hogy a 2005. május 24-én megalakult választmányt tekintse hitelezői választmánynak. A jogerős végzéssel szemben U. Gy. hitelező (továbbiakban hitelező) részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság a hivatalból elutasította.
A hitelező 2007. február 27-én a 2005. július 7-én megalakult választmány elnökeként kérte a felszámolót, hogy a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 39. §-ának (3) bekezdése értelmében küldjön részére elszámolást és jelentést a felszámolási költségek alakulásáról. A felszámoló a megkeresés teljesítését megtagadta, figyelemmel az ítélőtábla jogerős végzésére, amely szerint a korábban, 2005. május 24-én megalakult választmányt kell hitelezői választmánynak tekinteni, s így U. Gy. nem minősül a választmány elnökének, vele szemben elszámolási és jelentési kötelezettsége nem áll fenn.
A felszámoló intézkedésével szemben U. Gy., a hitelező kifogást terjesztett elő, és a 2005. július 7-én létrejött választmányt kérte hitelezői választmánynak tekinteni. Álláspontja szerint a Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése a hitelezői választmány megalakítását a felszámoló által összehívott hitelezői tájékoztatóhoz köti, a választmány csak a tájékoztatón, vagy azt követően alakulhat meg szabályszerűen.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felszámolót a Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján csupán az a kötelezettség terheli, hogy a hitelezőket a választmány megalakítása céljából a törvényben meghatározott időn belül összehívja, de ezen túlmenően a hitelezői választmány megalakításában nem működik közre. A Cstv. 39. §-ának (2) bekezdésére tekintettel a választmány megalakításának a felszámoló Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedése nem feltétele, ugyanis a hitelezők bármikor dönthetnek úgy, hogy a választmány megalakítása céljából összegyűlnek és a választmányt megalakítják. A hitelező kifogása azért alaptalan, mert a Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében több választmány esetében azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását, ez pedig a 2005. május 24-én megalakult választmány, s nem a 2005. július 7-én létrejött választmány.
A hitelező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló. Idézte a Cstv. 5. §-ának (2) és (3) bekezdését és kiemelte, hogy a választmány megalakításában a felszámolónak nincs aktív szerepe. A Cstv. 39. §-ának (1) bekezdésében rögzített kötelezettségének csupán az a rendeltetése, hogy lehetőséget biztosítson a hitelezők számára a választmány megalakítására, de a választmány megalakításáról, képviseletének és működési rendjének megállapításáról kizárólagosan a hitelezők dönthetnek. A felszámoló Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedése tehát a hitelezői választmány megalakításának nem előfeltétele. Amennyiben a felszámoló a 90 napos határidőben a hitelezőket nem hívja össze, ez a választmány megalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlását nem zárja ki. A hitelezőknek ebben az esetben nem kell a felszámoló intézkedésére várakozniuk, hanem a választmányt - az erre vonatkozó, a Cstv. 5. §-ának (3) bekezdésében rögzített feltételek fennállása esetén - szabadon megalakíthatják.
A jelen ügyben a másodfokú bíróság megítélése szerint az egyszerűsített felszámolás iránti kérelemről való tájékoztatást követően a hitelezők alappal vélhették úgy, hogy a választmány megalakítása céljából történő összehívásukra nem kerül sor, s jogszerűen rendelkezhettek a választmány megalakításáról. Az ítélőtábla határozata szerint a 2005. május 24-ei választmány megalakítására törvényesen került sor, és megalakulását e választmány jelentette be elsőként a bíróságnak. Így jelen esetben a 2005. május 24-én létrejött választmányt kell hitelezői választmánynak tekinteni.
A jogerős határozat ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, valamint a felszámoló arra történő utasítását kérte, hogy a 2005. július 7-én létrejött választmányt tekintse hitelezői választmánynak.
A hitelező a kérelmében az általa eddig előadottakat fenntartotta, és kiemelte: az eljárt bíróságok végzései sértik a Cstv. 5. és 39. §-ait. A két jogszabályhely összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hitelezői választmány szabályszerű megalakítását a Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése és a Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése a hitelezői tájékoztatóhoz köti, s a választmány csak a tájékoztatón, vagy azt követően alakulhat meg szabályosan, így téves az ítélőtáblának az a megállapítása, hogy a felszámoló Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedése a választmány megalakításának nem előfeltétele.
A hitelező álláspontja szerint a Cstv. 39. §-ának (2) bekezdése kizárólag a Cstv. 63/A. § szerinti egyszerűsített felszámolás esetében teszi lehetővé a felszámolónak a hitelezők összehívásának mellőzését, egyéb felszámolásoknál a felszámolónak törvényi kötelezettsége a hitelezők összehívása. A jelen esetben ennek a lehetősége nem merült fel, a felszámoló tájékoztatása nem utalt a Cstv. 63/A. §-a szerinti egyszerűsített felszámolásra, és csak a valószínűsítés szintjén említette az egyszerűsített felszámolást, továbbá nem jelentette be, hogy a hitelezők összehívását mellőzi. A hitelező szerint önmagában az a körülmény, hogy a 2005. május 24-én megalakult választmány tagjai sérelmesnek tartották, miszerint a felszámoló felvetette az egyszerűsített felszámolás lehetőségét, és a 90. napot követően tartotta meg a tájékoztatót, nem teszi a májusi hitelezői választmány megalakulását törvényessé.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
A jogerős végzés helytállóan értelmezte a Cstv. 5. és 39. §-ainak a jelen eljárásbeli jogvita elbírálásához szükséges rendelkezéseit, az abban foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság maradéktalanul egyetért.
Téves a hitelezőnek az a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogértelmezése, hogy a hitelezői választmány szabályszerű megalakítását a Cstv. 39. §-ának (1) és 5. §-ának (3) bekezdése a hitelezői tájékoztatóhoz köti és a választmány csak a tájékoztatón, vagy azt követően alakulhat meg szabályosan. A jogerős végzés helytállóan foglalt állást akként, hogy a felszámoló részéről a Cstv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése - azaz a hitelezői választmány megalakítása céljából a nyilvántartásba vett hitelezők összehívása a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napon belül - nem feltétele a hitelezői választmány szabályszerű megalakításának. A felszámolónak ez a kötelezettsége csak törvényi biztosítéka annak, hogy a hitelezők élhessenek a hitelezői választmány megalakítására vonatkozó jogosultságukkal.
Figyelemmel a Cstv. 5. § (3) bekezdésének utolsó mondatában foglalt arra a rendelkezésére, hogy a hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat, a felülvizsgálati kérelemmel élő hitelezőt semmilyen valós sérelem nem érheti abból eredően, hogy a bíróság jogerős végzésével a korábban jogszerűen megalakult hitelezői választmányt ismerte el a jelen eljárásban hitelezői választmányként. A választmányhoz való csatlakozással mindazokat a jogokat élvezheti, amelyet a Cstv. a hitelezők képviseletére jogosult hitelezői választmánynak biztosít, ekként hozzájuthat a felszámolási költségek alakulásáról a hitelezői választmánynak félévenként megküldendő elszámoláshoz és jelentéshez is.
A kifejtett indokok miatt a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv. XI. 30.029/2008.)