adozona.hu
BH+ 2009.5.218
BH+ 2009.5.218
A készpénzfizetési számla közokirat. A közokiratot az ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni, ellenbizonyításnak azonban a közokirattal szemben is helye van [2000. évi C. tv., Pp. 195. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 2003 márciusában kérte az S. F. F., mint családi gazdaság nyilvántartásba vételét a Földművelésügyi Hivatalnál. Ezen időponttól kezdődően ő a családgazda, a kisebbik fia a tagja, harmadik személyekkel szemben azonban az alperes, mint magánszemély áll, és őt terheli az adófizetési kötelezettség is. A felperes összesen öt kamion dinnyét adott át értékesítésre az alperes részére, gondoskodva a konténerek beszerzéséről is. A felperes a ÁTGÉV Szövetkezetnek 338 640 forintot, B. I.-nénak...
BH+ 2009.5.218 A készpénzfizetési számla közokirat. A közokiratot az ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni, ellenbizonyításnak azonban a közokirattal szemben is helye van [2000. évi C. tv., Pp. 195. §].
Az alperes 2003 márciusában kérte az S. F. F., mint családi gazdaság nyilvántartásba vételét a Földművelésügyi Hivatalnál. Ezen időponttól kezdődően ő a családgazda, a kisebbik fia a tagja, harmadik személyekkel szemben azonban az alperes, mint magánszemély áll, és őt terheli az adófizetési kötelezettség is. A felperes összesen öt kamion dinnyét adott át értékesítésre az alperes részére, gondoskodva a konténerek beszerzéséről is. A felperes a ÁTGÉV Szövetkezetnek 338 640 forintot, B. I.-nénak 630 000 forintot fizetett a konténerekért, akik a számlát a S. F. F., mint vevő részére állították ki. A szövetkezettől vásárolt konténereket a szövetkezet K. F. b.-i lakosnál tárolta, aki azokat 120 000 forint tárolási díj megfizetését követően adta ki a felperesnek.Az alperes a felperes bankszámlájára 2006. augusztus 25-én 4933 eurót, augusztus 30-án 1000 eurót utalt közlemény nélkül. A felperes 2006 augusztusában 5 db készpénzfizetési számlát állított ki az alperes részére, amelyekre ráírta, hogy "fizetve", és a számlákat utólag küldte meg az alperes részére. Az alperes 2006. október 26-án 3816 eurót, majd november 6-án 4050 eurót utalt a felperes bankszámlájára. Az alperes négy alkalommal összesen 13 799 eurót - forintra átszámítva 4 059 025 forintot - utalt át a felperesnek.
A felperes keresetében 3 750 220 forint vételár és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a teljes vételárat megfizette, amit bizonyítanak a készpénzfizetési számlák is.
A bíróság jogerős ítéletével 3 750 220 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alkalmasak voltak a készpénzfizetési számlák, mint közokiratok tartalmának megdöntésére. A jogerős ítélet értelmében a felperes részéről a közokiratokkal szembeni ellenbizonyítás sikerre vezetett, ezért a bíróság az alperest a még fennálló vételárhátralék megfizetésére kötelezte. A bíróság számításai szerint az alperesnek a felperes felé összesen 7 809 245 forint vételár tartozása keletkezett, amelyből négy alkalommal történt átutalással összesen 13 799 eurót, forintra átszámolva 4 059 025 forintot teljesített, így a bíróság a különbözet, 3 750 220 forint megfizetésére kötelezte a Ptk. 365. § (1) bekezdés alapján a felperes javára.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, szerinte semmivel nem valószínűsítette az általa kiállított készpénzfizetési számlákkal szemben azon állítását, miszerint ő a pénzt nem kapta meg, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan, és jogszabálysértő, továbbá sérti a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. Érvelése értelmében a felperes nem bizonyította, hogy ő állította ki az export számlákat, és adta át ezeket a szállításkor a kamionvezetőknek. Előadta, hogy valamennyi szállításnál jelen volt, és az exportszállításhoz szükséges dokumentumokat a szállításkor bélyegezte le és írta alá a kitöltést követően, s adta át azt a gépkocsivezetőknek. Vitatta annak tényként történt megállapítását, hogy minden szállításnál Cs.-én történt a mérlegelés. Arra hivatkozott, hogy tekintettel a szolgáltatás-ellenszolgáltatás teljesülésére nem volt azonnali kényszer a készpénzfizetési számla, vagy más elismervény felperes általi átadása, hiszen magát a terményt átadta szállításra. Szerinte a készpénzfizetés megtörténtét nem cáfolja a felperes részére Euróban történt átutalások ténye, mivel ezen összegek átutalása a felperessel történt megállapodás szerint egy dinnyeszortírozó gép elkészítése miatt történt. Arra hivatkozott, hogy az Euró összegek átutalásán sem a szállítmányokra, sem a számlákra történő hivatkozás nincs, mivel azok nem a dinnye vételáraként kerültek a felperes részére átutalásra, azok nem a dinnyeszállításhoz kapcsolódtak. Sérelmezte, hogy a bíróság a már elrendelt szakértői bizonyítást utóbb mellőzte. Érvelése értelmében a készpénzfizetési számlák valós gazdasági eseményt tükröztek, mind a kiállítás alapjául szolgáló áruszállítás, mind az ellenérték megfizetése vonatkozásában, így jogszabálysértően került sor a marasztalására. Kifogásolta az e-mail-ek tartalmának terhére történt értékelését, mivel szerinte azok tartalma a készpénzfizetési számlákkal nincs összefüggésben, azok elektronikus aláírással nincsenek ellátva, és nem ő volt a küldő személy.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott.
A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, és a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes az általa kiállított készpénzfizetési számlákkal szemben bizonyította, hogy az alperes a fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget.
A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a 2006. október 26-án és a 2006. november 6-án történt banki átutalásokon szerepelt a külföldi vevő részére kiállított számlák sorszáma, a szállítást végző kamionok forgalmi rendszáma, és a kiszállított dinnye mennyisége is.
Jogszabálysértés nélkül mellőzte a bíróság szakértői bizonyítás lefolytatását is.
A felperes a 2.P.20.351/2007/18. sorszámú jegyzőkönyvbe rögzítetten kijelentette, hogy "egyéb bizonyítási indítványom nincs", és csak "szükség szerint" tartotta fenn a szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát. Az alperes szakértő kirendelését nem kérte, a 2.P.20.351/2007/13. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata szerint nem volt bizonyítási indítványa. A 2007. július 25-én tartott tárgyaláson az alperes elismerte, hogy a felperes az 5 db készpénzfizetési számlát később küldte meg, és a vételár könyvelésére is csak abban az időpontban került sor, amikor a számlák rendelkezésre álltak. A bírói gyakorlat értelmében a bíróság a bizonyítást elrendelő saját határozatához nincs kötve, a már elrendelt bizonyítás lefolytatását mellőzheti. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve a szükséges mértékben megindokolta, hogy miért mellőzte a szakértői bizonyítást.
A Pp. 3. § (5) bekezdése értelmében a bíróság a polgári perben szabadon felhasználhat minden bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas, ezért jogszabálysértés nélkül értékelte a bíróság a bizonyítékok között az iratokhoz csatolt e-mail-ek tartalmát is.
A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján állapította meg a tényállást, és jogszabálysértés nélkül marasztalta az alperest. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.).
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.VII.20.586/2008.)