adozona.hu
BH+ 2009.5.232
BH+ 2009.5.232
Ha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony tekintetében a kollektív szerződés előírja, hogy a munkáltató a határozott idő lejárta előtt köteles értesíteni a művészeti dolgozót a jogviszony megújításával kapcsolatos szándékáról, az értesítés elmaradása a közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idő lejártával való megszűnését nem érinti [Kjt. 21. § (2) bekezdés, 25. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2006. augusztus 23-án benyújtott keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperessel 2005. szeptember 1-jétől létrejött jogviszonya határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonynak minősül, és jelenleg is fennáll, emiatt az alperes köteles részére 2006. augusztus 1-jétől az ítélethozatalig havi 100 000 forint illetményt megfizetni. Másodlagosan a kollektív szerződés megsértése miatt az alperesnek arra való kötelezését kérte, hogy a jogviszonya a 2006. augusztu...
BH+ 2009.5.232 Ha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony tekintetében a kollektív szerződés előírja, hogy a munkáltató a határozott idő lejárta előtt köteles értesíteni a művészeti dolgozót a jogviszony megújításával kapcsolatos szándékáról, az értesítés elmaradása a közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idő lejártával való megszűnését nem érinti [Kjt. 21. § (2) bekezdés, 25. § (1) bekezdés a) pont].
A felperes a 2006. augusztus 23-án benyújtott keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperessel 2005. szeptember 1-jétől létrejött jogviszonya határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonynak minősül, és jelenleg is fennáll, emiatt az alperes köteles részére 2006. augusztus 1-jétől az ítélethozatalig havi 100 000 forint illetményt megfizetni. Másodlagosan a kollektív szerződés megsértése miatt az alperesnek arra való kötelezését kérte, hogy a jogviszonya a 2006. augusztus 1-jétől 2007. július 31. napjáig tartó egy évvel meghosszabbodott. Erre vonatkozóan az összegszerű igénye 1 200 000 forint volt.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes 2005. augusztus 1-jétől 2006. július 31-éig határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás szerint a felperes 1979. augusztus 1-jétől állt jogviszonyban az alperessel, a foglalkoztatására vonatkozóan évenként kötöttek szerződést. 2004. december 10-én a felperes szakmai öregségi nyugdíjra vált jogosulttá, ezért a felek 2005. január 11-én a határozott időtartamra szóló szerződést közös megegyezéssel akként módosították, hogy a felperes 2005. január 15-étől 2005. július 31-éig részmunkaidős balettmester, tánckarvezető munkakörben végzi a munkáját. 2005. május 9-én a fenti tartalommal ismét szerződést kötöttek. Ezt a szerződést 2005 júliusában a felek felbontották, és 2005. augusztus 1-jén megbízási szerződést kötöttek, eszerint a felperes a 2005-2006-os színházi évadban 2005. augusztus 1-jétől 2006. július 31-éig tartó határozott időben balettmesteri és tánckarvezetői feladatokat lát el. 2006 augusztusában a munkáltatói jogkör gyakorló azt közölte a felperessel, hogy újabb megbízási szerződést nem áll módjában megkötni.
A munkaügyi bíróság a 2005. augusztus 1-jén megkötött szerződést az Mt. 75/A. § (1) és (2) bekezdése alapján "közalkalmazotti szerződésnek", azaz kinevezésnek; a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. §-a, az 1. § (2) bekezdése, továbbá a Kjt. 21. § (2) bekezdése alapján pedig a felek között létrejött szerződést határozott idejűnek, egy évre szólónak minősítette. Utalt arra, hogy a jogviszony a felek között igen hosszú idő óta mindig határozott időre jött létre.
A kollektív szerződés 20.20. pontjáról, amely értelmében az igazgató a művészeti dolgozót a határozott idejű jogviszony lejártát megelőző február 28-áig köteles írásban értesíteni a jogviszonyának megújítására vonatkozó szándékáról, az volt a bíróság álláspontja, hogy szankció hiányában a felperes az értesítés elmaradása esetében sem tarthat igényt arra, hogy a jogviszonya egy évvel meghosszabbodjon.
Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes elsődlegesen a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony fennállását és az alperes ennek megfelelően történő marasztalását kérte. Másodlagosan a 2006. augusztus 1-jétől 2007. július 31-éig tartó időre kérte megállapítani a közalkalmazotti jogviszonya fennállását. Kérelmei alapján összegszerű igényeit is előterjesztette.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan döntött arról, hogy a felek között a 2005. augusztus 1-jétől kezdődő megkötött szerződés színlelt, semmis és határozott időre szóló közalkalmazotti kinevezést leplez.
Ezért az elsőfokú bíróság a kialakult ítélkezési gyakorlat alapján helyesen állapította meg, hogy a színházi évad produkcióira való kinevezés határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt hoz létre. A másodfokú bíróság a kollektív szerződés perben irányadó rendelkezéséről azt állapította meg, hogy az csak a közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre vonatkozik, valamint a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása nem jár jogkövetkezménnyel. A Kjt. 25. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a másodfokú bíróság megítélése szerint a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy őt a szakszervezeti tisztségéből adódóan hátrány érte, mivel a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a naptárilag pontosan meghatározott nappal minden külön intézkedés nélkül megszűnik.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Jogszabálysértőnek minősítette, hogy a bíróságok nem vontak le következtetést a jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá minősítéséből, jogszabálysértően elmaradt a határozatlan idő megállapítása, illetve másodlagos kérelme szerint a jogviszonyának újabb egy évre szóló "meghosszabbítása" [Kjt. 21. § (1) és (2) bekezdés]. Továbbá az esetében nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a jogviszonya határozott idejűként minősíthető.
Az értesítési kötelezettség elmulasztásából eredő jogkövetkezmények levonásának hiányát is sérelmezte, továbbá az Mt. 4-5. §-ainak megsértését panaszolta azzal, hogy a bíróság "nem foglalkozott" a szakszervezeti tisztségével.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróságnak - a felülvizsgálati kérelemben nem vitatott - helytálló jogi mérlegelése folytán a felperes 2005. augusztus 1-jétől 2006. július 31-éig (határozott időre szóló) közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel. E következtetéssel ellentétes tehát az a megállapítás, hogy a kollektív szerződés személyi hatálya a felperesre nem terjedt ki (indokolás 5. o. 1. bekezdés). A felülvizsgálati kérelem tehát az utóbbi körben helytállóan hivatkozott a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére, a logikailag helytálló következtetés hiányára. Ez a jogszabálysértés azonban az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatással.
A másodfokú bíróság a kollektív szerződés 20.20., és 20.21. pontjának helytálló értelmezésével következtetett arra, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló értesítési kötelezettségének elmulasztásához a szerződést megkötő felek nem fűztek szankciót. Az értesítési kötelezettség elmulasztása ezért nem járhat a felülvizsgálati kérelemben előadott azon következménnyel, hogy a közalkalmazott jogviszonya újabb egy évvel meghosszabbodik, illetve határozatlan időre szólóvá alakul át. A kollektív szerződés említett rendelkezéseinek a célja, rendeltetése nyilvánvalóan az, hogy az a közalkalmazott, aki tudomást szerez arról, hogy a következő évadban a munkáltató nem kíván vele jogviszonyt létesíteni, a színházak tevékenységi ideje sajátosságaihoz igazodóan intézkedhessen egy másik munkavégzési lehetőség megszerzése céljából. Másrészről pedig a munkáltató is megtehesse a szükséges intézkedést, amennyiben a közalkalmazott nem kívánja a jogviszonyának fenntartását.
A kifejtettek miatt a felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul állított jogszabálysértést a jogviszonya újabb határozott, illetve határozatlan időre szóló fennállására hivatkozva.
A felperes írásbeli fellebbezése a szakszervezeti tisztségével összefüggésben nem tartalmaz fellebbezési kérelmet, a fellebbezését a tárgyaláson fenntartotta, illetve erről - kérelem előadása nélkül - csupán nyilatkozott.
A fellebbezés nem tartalmazott fellebbezési kérelmet az Mt. 4-5. §-ai tárgyában sem. Emiatt az említett jogkérdések a másodfokú eljárásnak nem képezték tárgyát, ezért ezekről a Legfelsőbb Bíróság nem határozhatott (EBH 2002.653.).
Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.014/2008.)