adozona.hu
BH+ 2009.5.226
BH+ 2009.5.226
I. A gazdasági társaság tagjának biztosított taggyűlés-összehívási jog nem azonos az adós gazdasági társaság képviseleti jogával [2006. évi IV. tv. (Gt.) 151. § (2) bek.]. II. Az adós gazdálkodó szervezet tagja nem minősül félnek az adós ellen folyó felszámolási eljárásban, ezért az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés ellen sem jogosult fellebbezés benyújtására és a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzését hirdetményi úton szabályszerűen kézbesítette az adós részére, azt követően, hogy a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a bíróságra - a kézbesítési vélelem 2008. április 28-án állt be.
Ezt követően az adós társaság tagja meghatalmazást adott a C. Ügyvédi Iroda részére az adós felszámolási eljárásban ellátandó képviseletére, majd jogi képviselőjén keresztül az adós nevében 2008. júniu...
BH+ 2009.5.226 I. A gazdasági társaság tagjának biztosított taggyűlés-összehívási jog nem azonos az adós gazdasági társaság képviseleti jogával [2006. évi IV. tv. (Gt.) 151. § (2) bek.].
II. Az adós gazdálkodó szervezet tagja nem minősül félnek az adós ellen folyó felszámolási eljárásban, ezért az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés ellen sem jogosult fellebbezés benyújtására és a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4) bek., Pp. 106. § (1) bek., 109. § (2) bek., 233. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzését hirdetményi úton szabályszerűen kézbesítette az adós részére, azt követően, hogy a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a bíróságra - a kézbesítési vélelem 2008. április 28-án állt be.Ezt követően az adós társaság tagja meghatalmazást adott a C. Ügyvédi Iroda részére az adós felszámolási eljárásban ellátandó képviseletére, majd jogi képviselőjén keresztül az adós nevében 2008. június 23-án fellebbezést nyújtott be a felszámolást elrendelő végzés ellen, az előterjesztés késedelme okán pedig igazolási kérelemmel is élt. Beadványában arra hivatkozott, hogy az adós ügyvezetője ismeretlen helyen tartózkodik, így a Gt. 151. § (2) bekezdése alapján - melynek értelmében a gazdasági társaság tagja ilyen esetben, többek között, taggyűlés összehívására is jogosult - eljárhat az adós nevében, illetve meghatalmazást adhat annak képviseletére. A mulasztásával kapcsolatban kifejtette, hogy az érintett végzést csak 2008. június 17-én vehette át - iratbetekintése alkalmával -, ezért a fellebbezési határidőt is ekkortól kell számítani, ekként tehát kérelme nem késett el. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, mert a meghatalmazott jogi képviselő részére nem történt meg a kézbesítés.
A felszámoló az igazolási kérelem és a fellebbezés elutasítását kérte.
Az ítélőtábla az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, a fellebbezést pedig hivatalból elutasította. Döntésének indokolásában kifejtette, hogy az adós felszámolását elrendelő és a felszámolót kijelölő határozat jogerőre emelkedése időpontjától - adott esetben 2008. május 14. napjától - az adós képviseletében a felszámoló jár el, így jogi képviselő meghatalmazására is ő jogosult. A Gt. 151. § (2) bekezdésében a gazdasági társaság tagjának biztosított taggyűlés-összehívási jog pedig nem azonos az adós képviseletének jogával, tehát annak alapján az adós tagja nem adhatott érvényesen meghatalmazást az adós képviseletére, az így meghatalmazott ügyvédi iroda fellebbezése tehát érdemben nem vizsgálható.
Az adós tagjának fellebbezési jogosultságát vizsgálva, az ítélőtábla megállapította, hogy a Cstv. 6. § (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, vagyis az adós gazdálkodó szervezet tagját nem. A Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 233. § (1) bekezdése a félnek és annak biztosít fellebbezési jogot, akire az elsőfokú határozat rendelkezést tartalmaz. Miután az adós tagja nem felel meg e követelményeknek, fellebbezési joggal sem rendelkezik, tehát fellebbezése saját nevében előterjesztve sem igényel érdemi vizsgálatot.
Az igazolási kérelemmel kapcsolatban az ítélőtábla hivatkozott a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 106. § (1) bekezdésére, mely a fél vagy képviselője részére teszi lehetővé a mulasztása igazolási kérelemmel történő orvoslását. A fél - vagyis az adós - tagjának tehát nincs erre jogi lehetősége - így az igazolási kérelmet az ítélőtábla a Pp. 109. § (2) bekezdésének alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az ítélőtábla végzése ellen az adós tagja által meghatalmazott ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte a támadott határozat megváltoztatásával az igazolási kérelemnek való helytadást, valamint a felszámolást elrendelő végzés elleni fellebbezés érdemi elbírálását. Álláspontja szerint az érdemi vizsgálat nélkül elutasított fellebbezést nem a saját, hanem az adós nevében nyújtotta be, és az adós, mint fél rendelkezik fellebbezési joggal. Egyebekben megismételte a korábban előadott hivatkozásait.
A fellebbezés nem alapos.
Az ítélőtábla a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg és helytálló az abból levont jogi következtetése is. A határozat jogi indokaival a Legfelsőbb Bíróság maradéktalanul egyetért.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - az ítélőtábla által kifejtettekkel egyezően - rámutat arra, hogy a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 151. § (2) bekezdésében arra jogosítja fel a korlátolt felelősségű társaság bármelyik tagját, hogy a taggyűlést összehívja, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető akként, hogy a tag számára biztosítja a kft. képviseletének jogát. Ezért alaptalanul hivatkozott a fellebbező arra, hogy fellebbezését nem a saját nevében, hanem mint az adós képviselője nyújtotta be.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 254. § (3) bekezdésének megfelelően a Fővárosi Ítélőtábla végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta. (Legf.Bír. Fpk.XI.30.555/2008.)