adozona.hu
MBH 2009.05.255
MBH 2009.05.255
- Ha a cégbíróság megalapozottan elutasítja az egyszerűsített cégeljárás keretében történő átalakulás bejegyzését, mert arra nincs jogszabályi lehetőség, de a hiányosan megfizetett illetéket nem jelöli meg a bejegyzés további akadályaként, akkor jogszabálysértő az újabb, nem egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályok szerint benyújtott "ismételt" kérelem ez utóbbi okból történő elutasítása. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 48. § (1) és (7) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. Kft. jogi képviselője a cégbírósághoz 2008. július 24. napján egyszerűsített cégeljárás keretében az I. Bt. átalakulás miatt történő törlésére és az I. Kft. jogutód cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtott be.
Az elsőfokú bíróság a 2008. július 25. napján kelt Cg.01-09-902520/5. számú végzésével kijavított 4. sorszámú végzésével a 2008. július 24. napján előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő cégbejegyzési kérelmet elutasította.
Határozata ind...
MBH 2009.05.255 - Ha a cégbíróság megalapozottan elutasítja az egyszerűsített cégeljárás keretében történő átalakulás bejegyzését, mert arra nincs jogszabályi lehetőség, de a hiányosan megfizetett illetéket nem jelöli meg a bejegyzés további akadályaként, akkor jogszabálysértő az újabb, nem egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályok szerint benyújtott "ismételt" kérelem ez utóbbi okból történő elutasítása.
Az I. Kft. jogi képviselője a cégbírósághoz 2008. július 24. napján egyszerűsített cégeljárás keretében az I. Bt. átalakulás miatt történő törlésére és az I. Kft. jogutód cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtott be.Az elsőfokú bíróság a 2008. július 25. napján kelt Cg.01-09-902520/5. számú végzésével kijavított 4. sorszámú végzésével a 2008. július 24. napján előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő cégbejegyzési kérelmet elutasította.
Határozata indokolása szerint a cégforma-váltás (átalakulás) bejegyzésére egyszerűsített eljárásban nincs mód, tekintettel az ügyintézési határidőkre. Rögzítette, hogy a cég 15.000,-Ft eljárási illetéket és 5.000,-Ft közzétételi költségtérítést elektronikus úton megfizetett.
A társaság jogi képviselője 2008. július 28-án újabb bejegyzési kérelmet nyújtott be, melyben az átalakulás cégjegyzékbe történő bejegyzését nem egyszerűsített eljárásban kérte lefolytatni.
Az elsőfokú bíróság a 2008. szeptember 2. napján kelt 7. sorszámú végzésével a 2008. július 28. napján ismételten előterjesztett cégbejegyzési kérelmet elutasította és a 4. számú végzését hatályában fenntartotta.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a 4. sorszámú végzést a cég jogi képviselője 2008. július 25. napján vette át. Ezt követő 8 napon belül a kérelmét ismét előterjesztette. Az ismételten előterjesztett kérelem továbbra is kellékhiányos, mert nem igazolták elektronikusan 50.000,-Ft illeték befizetését. Az elutasításhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéshez a 2006. év V. törvény (Ctv.) 48. § (5) bekezdése alapján a 8 napon belül ismételten előterjesztett kérelemmel együtt az elutasításhoz vezető hiányokat is pótolni kell. Mivel ez nem történt meg, az elsőfokú bíróság a Ctv. 48. § (7) bekezdése alapján az ismételten előterjesztett bejegyzési kérelmet elutasította.
Az ugyanezen a napon kelt Cg.01-06-214353/34. számú végzésével a betéti társaság változásbejegyzés (törlés) iránti kérelmét is elutasította, a jogutód cég bejegyzésére irányuló kérelem elutasítására tekintettel.
A végzések ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, amelyben érdemben azok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását és ennek eredményeként átalakulás folytán az I. Kft. cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a 4. sorszámú végzéssel az elsőfokú bíróság arra tekintettel utasította el a bejegyzés iránti kérelmet, hogy a cégforma-váltás bejegyzésére egyszerűsített eljárásban nincs mód. A végzés indokolása nem tartalmazta, hogy az elutasítás oka az is lenne, hogy a társaság nem rótta le a megfelelő összegű illetéket. A társaság az ismételt kérelemben pótolta a végzésből egyértelműen megállapítható hiányt, a végzés megtévesztő megfogalmazása miatt azonban mást nem pótolt. A Ctv. 45. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja a cég bejegyzésére irányuló kérelem hiánypótlás nélküli elutasításának törvényes feltételeit. Ezek között szerepel az illeték nem vagy csak részben történő megfizetése is. Az elutasító végzéssel szemben általában is jogos az az igény, hogy a törvényi taxáció szerint megjelölje az indokot. A törvény céljának megfelelő eljárás az, ha az elutasító végzésben kimerítően és pontosan megjelöli a bíróság az elutasítás okát és amennyiben az ismételt kérelem pótolja a megjelölt hiányokat, a bíróság ne hozhasson új, korábban fel nem hívott ok miatt újabb elutasító végzést.
A fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú elutasító végzésében helytállóan jelölte meg az elutasítás indokaként azt, hogy a cégforma-váltás cégjegyzékbe történő bejegyzésére egyszerűsített cégeljárás keretében nincs jogszabályi lehetőség. Alappal hivatkozott ugyanakkor a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy a végzés indokolása hiányos volt, mivel a nyilvánvaló illetékhiányt nem tartalmazta.
Egyetért a másodfokú bíróság a jogi képviselő fellebbezésben kifejtett érvelésével, amely szerint a Ctv. 48. § (7) bekezdése szerinti elutasító végzésben a cégbíróságnak az elutasítás valamennyi okát fel kell tüntetnie. Ennek hiányában ugyanis a társaság nem tudja a (8) bekezdés szerinti ismételt kérelmet szabályszerűen előterjeszteni. Amennyiben azt a korábbi végzésében nem szereplő újabb ok alapján ismét elutasíthatná, ezzel megfosztaná a céget a Ctv. 48. § (8) bekezdés szerinti jogának gyakorlásától, mivel a kérelem ismételt benyújtására csak egy alkalommal van lehetőség.
Jelen esetben a bt. törlésére és a jogutód kft. bejegyzésére irányuló kérelmét a jogi képviselő eredetileg egyszerűsített cégeljárás keretében terjesztette elő. Annak jogszerű elutasítását követően a jogi képviselő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem egyszerűsített, hanem az általános szabályok szerinti cégeljárás lefolytatását kéri.
A Ctv. 48. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság a 45-47. §-ok szerint jár el.
A fentiek szerint, ha a kérelem ismételt benyújtása során a kérelmező kifejezetten arra hivatkozik, hogy a kérelmének az általános szabályok szerint történő elbírálását kéri - mint jelen esetben is - akkor a kérelem nem minősül egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó ismételt kérelemnek, hanem azt olyan kérelemnek kell tekinteni, amely alapján a cégbíróságnak a Ctv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint el kell rendelnie az áttérést az általános szabályok szerint lefolytatandó cégeljárásra. "Az ismételt eljárás" szóhasználatból magából következik, hogy annak keretében csak az eredeti kérelem teljesítésére vonatkozó ismételt igény jelenthető be (a cégbíróság elutasító végzésében foglalt hiányosságok pótlásával). Nem minősül ezért ismételt kérelemnek, ha a bejegyzést kérő más eljárási típus szerinti cégeljárás lefolytatását kéri.
Hasonlóan foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla a BDT 2008/1842. szám alatt közzétett döntésében.
Jogszabálysértően járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor figyelmen kívül hagyta a cég nyilatkozatát, az áttérésről nem rendelkezett, hanem ehelyett ismételten a bejegyzési kérelmet elutasító döntést hozott, fenntartva hatályában a korábbi 4. sorszámú végzését.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban a 2008. július 28. napján benyújtott kérelem alapján az elsőfokú bíróságnak az általános szabályok szerint történő cégbejegyzési eljárásra való áttérésről kell határoznia. Ezt követően a bejegyzést kérő által benyújtott iratok alapján el kell döntenie, hogy szükség van-e a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására a mellékletek hiányosságai (illetékhiány) miatt, vagy indokolt-e a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálata körében hiánypótlási felhívás kibocsátása. Az előbbi esetben természetesen lehetőség van a Ctv. 45.§ (5) bekezdése alapján a kérelem ismételt beadására.
A bejegyzési (törlési) kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról az elsőfokú bíróság csak a fenti eljárások eredményétől függően tud megalapozottan dönteni.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-902520/7.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.866/2008/3.)