adozona.hu
MBH 2009.05.253
MBH 2009.05.253
- Üzletrész átruházására kötött szerződés visszamenő hatállyal történő megszüntetésekor a tagokat - a közhiteles cégnyilvántartásnak - az eredeti állapotnak megfelelően kell tartalmaznia. [2006. évi IV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 127. § (4) bek., 150. § (4) bek.; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 319. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T. Kft. cégjegyzékbe bejegyzett tagjai 2008. január 28. napjától A. Zsófia, A. György és A. Zsolt.
A kft. a cégbírósághoz 2008. április 24. napján - jogi képviselője útján - benyújtott kérelmében A. Zsófia és A. György tagoknak 2008. január 28-i hatállyal való törlését és ugyanezen hatállyal A. Attila tag cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelemhez mellékelt 2008. április 16-án készült taggyűlési jegyzőkönyv szerint az ügyvezető tájékoztatta a tagokat, hogy a 2008. január 28-án ...
A kft. a cégbírósághoz 2008. április 24. napján - jogi képviselője útján - benyújtott kérelmében A. Zsófia és A. György tagoknak 2008. január 28-i hatállyal való törlését és ugyanezen hatállyal A. Attila tag cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelemhez mellékelt 2008. április 16-án készült taggyűlési jegyzőkönyv szerint az ügyvezető tájékoztatta a tagokat, hogy a 2008. január 28-án létrejött üzletrész ajándékozási szerződéseket a szerződő felek közös megegyezéssel írásban - visszamenőleges hatállyal - felbontották. A 8/2008. számú határozattal a taggyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a társaság ügyvezetője a társaság jogi képviselőjét megbízza az eredeti állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság előtti eljárásra. A jogi képviselő csatolta - egyebek mellett - a 2008. január 28-i keltű tagjegyzéket, amely szerint a társaság tagjai A. Zsolt és A. Attila.
Az elsőfokú bíróság 2008. május 8. napján 33. sorszám alatt hiánypótlásra felhívó végzést adott ki az alábbi tartalommal.
Tekintettel arra, hogy a bíróság a 2008. január 28-i módosítást átvezette, az új tagok törlésére és a törölt tag újbóli bejegyzésére 2008. január 28-i hatállyal nincs mód. Módosítsák a változásbejegyzési kérelemben a változás időpontját 2008. április 16. napjára.
A végzés 2. pontjában az üzletrész adásvételi szerződés felbontására vonatkozó igazolás benyújtását írta elő.
A jogi képviselő a 35. sorszámú hiánypótlásában a végzés 2. pontjának eleget tett, a végzés 1. pontjával kapcsolatosan eltérő jogi álláspontját fejtette ki. Kérte annak elfogadását és a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a 2008. július 1. napján kelt Cg.01-09-678169/36. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a társaság a hiánypótlásnak nem teljes körűen tett eleget. Az elsőfokú bíróság a 33. sorszámú végzésében utalt arra, hogy a 2008. január 28-i szerződés-módosítás szerint, a 2008. február 27-én érkezett változásbejegyzési kérelem alapján a cégjegyzéki adatokban (tagokban) történt változást átvezette. A 2008. április 24-i változásbejegyzési kérelemhez a cég csatolta a 2008. április 16-án kelt taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyben rögzítették, hogy a tagok közti 2008. január 28-án kelt üzletrész ajándékozási szerződéseket közös megegyezéssel, visszamenőleges hatállyal felbontották, majd benyújtották ennek igazolását is. A tagok visszajegyzését a 2008. január 28-át megelőző állapot szerint kérték. 2008. január 28-i hatállyal azonban a volt tagok cégjegyzékbe való újbóli bejegyzése nem lehetséges, mivel a 2008. január 28-án bejegyzett tagok tagsági jogviszonyának időpontja 2008. január 28-a nem lehet, csak a szerződések felbontásának napja, azaz 2008. április 16-a.
A végzés ellen a cég jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a korábbi tagok (A. Attila és A. Zsolt) tagsági jogviszonyának 2008. január 28-i hatállyal történő cégjegyzékbe való bejegyzését kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a 33. sorszámú végzés 1. pontja megalapozatlan volt. A kérelemben a változás időpontjának 2008. április 16. napjára történő változtatása ellentétes lenne a tényleges állapottal és a tagok akaratával. A társaság tagjai a közöttük 2008. január 28-án létrejött üzletrész ajándékozási szerződést közös megegyezéssel a Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján, keltezésének napjára visszamenő hatállyal bontották fel. Ebben az esetben csak az eredeti üzletrész ajándékozási szerződés megkötése előtti, 2008. január 28-i állapot állítható vissza. A társaság 2008. április 16. napján tartott taggyűlésén semmilyen változás vagy joghatás kiváltására alkalmas esemény nem történt, csupán a taggyűlés megállapította az üzletrész ajándékozási szerződések felbontásáról történő tudomásszerzését. A módosítást tehát nem a taggyűlés határozata (a társaság döntése), hanem az üzletrész ajándékozási szerződés felbontását aláíró felek szerződése konstituálja. A cégbejegyzés a tagváltozás tekintetében sem konstitutív, csupán deklaratív hatályú. A változás átvezetése a cégeljárás keretében az ügyvezető által kiállított, a 2008. január 28-i állapotot megállapító tagjegyzék alapján történik. Hivatkozott a jogi képviselő arra, hogy a cégeljárásban a változás időpontja - figyelemmel a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 30. § (4) bekezdéséből kitűnő értelmezésre is - nem a változást konstituáló nyilatkozat (szerződés, taggyűlési határozat) keltét, hanem a változás hatályát jelenti. A Ctv. 30. § (4) bekezdése a jelen tagváltozásra egyebekben a jogszabályhely hivatkozásai, valamint amiatt sem alkalmazható, mert a változás alapjául nem a taggyűlés határozata szolgál.
A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést a Ctv. 32. § (1) és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül.
Megállapította, hogy a fellebbezés alapos az alábbiakra tekintettel.
Az elsőfokú bíróság a benyújtott okiratok alapján megalapozatlanul hívta fel a társaságot a változás hatályával kapcsolatosan hiánypótlásra, ezért ennek nem teljesítésére hivatkozással megalapozatlan a változásbejegyzési kérelmet elutasító döntése is.
A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Ptk. 319. § (1) bekezdése szerint a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
A (3) bekezdés értelmében a szerződés felbontása esetén a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy a tagsági jogviszony keletkezése, illetve megszűnése nem a taggyűlés vagy a társaság bármely más szerve határozatán alapul, a joghatást kiváltó jogi aktus az üzletrész-átruházási szerződés megkötése, melynek alapján az üzletrész megszerzését az új tag köteles a Gt. 127. § (4) bekezdésében írt formában a társaságnak bejelenteni. A tagváltozás cégbírósági bejelentésére pedig az ügyvezető a Gt. 150. § (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően köteles.
A jogi képviselő fellebbezésben kifejtett álláspontját támasztja alá az EBH 2004/1145. szám alatt közzétett eseti döntés is, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonosszerzést a társaságnak a Gt.</a>-ben előírt módon bejelenti. Ettől az időponttól kezdődően az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja, és a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja. Az ügyvezető köteles a tagváltozással kapcsolatos változás-bejegyzési kérelmet a cégbíróságnak benyújtani, függetlenül attól, hogy megítélése szerint az üzletrész-átruházási szerződés érvénytelen.
Az eseti döntésben kifejtettek szerint különbséget kell tenni aközött, hogy az üzletrész-átruházás mikortól hatályos a szerződő felek, az adott gazdasági társaság, illetve harmadik személyek vonatkozásában. A szerződő felek egymás közötti viszonyában a szerződés a szerződés megkötésének napjától, vagy a szerződésben megjelölt esetben későbbi időponttól feltétel bekövetkeztétől hatályos.
A Ctv. - az 1997. évi CXLV. törvénytől eltérően - a tagváltozás hatályára vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
Helyesen hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra is, hogy a Ctv. 30. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja, jelen ügyben nem alkalmazható. Ez következik egyrészt a Ctv. 30. § (4) bekezdésének előző mondatában szereplő taxatív felsorolásból, amelyek között nem szerepel a kft. tagjaira vonatkozó adatokat tartalmazó jogszabályhely, másrészt a fentebb kifejtettekből, amely szerint a változás alapját üzletrész-átruházás esetén nem társasági határozat, hanem a tagok egymás közötti szerződése és annak a társaságnak történő bejelentése képezi. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor az elutasító döntését érdemben a Ctv. 30. § (4) bekezdésének megfelelő tartalommal indokolta.
A másodfokú bíróság ezen túlmenően is osztotta a fellebbezésben kifejtett jogi okfejtést.
Mindezekből következik, hogy tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában nincs akadálya annak, hogy a cégjegyzék az anyagi jognak, a Ptk. 319. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően rögzítse a tagváltozás hatályát, a szerződés visszamenő hatállyal történő megszüntetésére tekintettel az eredeti állapot helyreállítását, amely jelen esetben a tagok akaratát és a cégjegyzék közhitelességét egyaránt szolgálja.
Mindezekre tekintettel a Főváros Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-678169/36.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.412/2008/2.)