adozona.hu
MBH 2009.05.252
MBH 2009.05.252
- Ha az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság elutasítja a változásbejegyzési kérelmet, és a cég jogi képviselője úgy nyújtja be - 8 napon belül - az ismételt bejegyzés iránti kérelmét, hogy azt másodlagosan fellebbezésnek kéri tekinteni, a cégbíróságnak az elsődleges kérelemről kell döntenie. - Egyszemélyessé vált kft. - egy éven belül - nem köteles alapító okiratnak megfelelő szerződésmintát csatolni a kérelméhez, az anyagi jogi rendelkezés alapján. [2006. évi IV. tv. (Gt.) 166. §; 2006. évi V. tv. (C
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2008. július 22. napján bejegyzett W. Kft. - jogi képviselője útján - a társaság székhelyében, valamint a képviseletre jogosultak és a tagok adataiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokból megállapíthatóan a társaság egyik tagja, M. Eszter az üzletrészét átruházta S. Gergelyre, a társaság másik tagjára, így a társaságnak egy tagja maradt. A kérelem mellékleteként csatolták - egyebek mellett - a 2006. évi V....
MBH 2009.05.252 - Ha az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság elutasítja a változásbejegyzési kérelmet, és a cég jogi képviselője úgy nyújtja be - 8 napon belül - az ismételt bejegyzés iránti kérelmét, hogy azt másodlagosan fellebbezésnek kéri tekinteni, a cégbíróságnak az elsődleges kérelemről kell döntenie.
- Egyszemélyessé vált kft. - egy éven belül - nem köteles alapító okiratnak megfelelő szerződésmintát csatolni a kérelméhez, az anyagi jogi rendelkezés alapján.
[2006. évi IV. tv. (Gt.) 166. §; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 34. § (1) bek., 48. § (7) bek. a) pont, (8) és (9) bek.]
A cégjegyzékbe 2008. július 22. napján bejegyzett W. Kft. - jogi képviselője útján - a társaság székhelyében, valamint a képviseletre jogosultak és a tagok adataiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokból megállapíthatóan a társaság egyik tagja, M. Eszter az üzletrészét átruházta S. Gergelyre, a társaság másik tagjára, így a társaságnak egy tagja maradt. A kérelem mellékleteként csatolták - egyebek mellett - a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 6. számú melléklete szerinti korlátolt felelősségű társaság szerződésmintáját.Az elsőfokú bíróság a 2008. november 25. napján kelt 3. sorszámú végzésével a 2008. november 25. napján előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolása szerint a változásbejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, valamint a változásbejegyzést kérő elmulasztotta a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében felsorolt iratok becsatolását: a szerződésminta alapján készült létesítő okiratok változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, mivel a mellékelten becsatolt okirat nem a Ctv. 7. számú mellékletének megfelelően készült. Rögzítette, hogy a cég 50.000,- Ft + 15.000,- Ft eljárási illetéket lerótt és 3.000,- Ft közzétételi költségtérítést elektronikus úton megfizetett.
A társaság jogi képviselője 2008. november 28. napján elektronikus úton ismételt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyhez mellékelte a létesítő okirat módosítását, a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, a tagjegyzéket, az üzletrész átruházási szerződést, a jogi képviselő meghatalmazását, valamint az illeték és közzététel ismételt felhasználásáról szóló tájékoztatást. A kérelemhez mellékelt kísérőlevélben a jogi képviselő előadta, hogy a 3. sorszámú végzésben megjelölt, a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát pótolta. Kérte ugyanakkor, hogy a cégbíróság fogadja el az ismételt kérelemhez is csatolt, a Ctv. 6. számú melléklete szerint készített szerződésmintát figyelemmel a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 166. §-ában foglaltakra. A Gt.</a> az alapító okirat benyújtására egy éves türelmi időt enged. Mindezek alapján kérte, hogy az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzését saját hatáskörében módosítsa, illetve amennyiben a jogi képviselő álláspontját nem osztaná, úgy kérte, hogy beadványát a 3. sorszámú végzés elleni fellebbezésnek tekintse.
Az elsőfokú bíróság az ismételt változásbejegyzési kérelmet fellebbezésként iktatta, és az iratokat a másodfokú bírósághoz felterjesztette anélkül, hogy az ismételt kérelem tárgyában intézkedett volna.
A Ctv. 48. § (9) bekezdése szerint, ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat - ideértve a korábbi eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is - ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ismételt benyújtásnak egy alkalommal van helye.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a cég a 2008. november 28. napján előterjesztett beadványa mind alakszerű megjelölése, mind tartalma és mellékletei alapján a Ctv. 48. § (9) bekezdése szerinti, ismételt bejegyzési kérelem volt. Ezen nem változtat az sem, hogy a jogi képviselő úgy nyilatkozott, hogy ha a bíróság nem osztaná a társasági szerződés kapcsán általa kifejtetteket, úgy beadványát tekintse fellebbezésnek, mert a 3. sorszámú végzésben írt, a bejegyzés akadályát képező másik hiányt pótolta.
Mindezek alapján megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy akkor járt volna el helyesen az elsőfokú bíróság, ha az ismételt kérelmet megvizsgálva, arról érdemben határoz, és amennyiben a kérelmet változatlanul nem tekinti teljesíthetőnek, azt elutasítja.
Az elsőfokú bíróság azonban a 4. sorszámú beadványt a 3. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezésnek tekintette (a hivatalból beszerzett iratjegyzék szerint az eredetileg ismételt bejegyzési kérelemként iktatott beadványt még a beadás napján fellebbezésként iktatták újra) és az 5. sorszámú végzésében a fellebbezés hivatalból elutasításának terhével a fellebbezés hiányainak pótlására hívta fel a jogi képviselőt.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint elvileg nincs jogi akadálya annak, hogy az elutasító végzés ellen a cég egyidejűleg fellebbezést és 8 napon belül ismételt bejegyzési kérelmet is előterjesszen, bár gyakorlati szempontból ez nehezen indokolható.
Rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy jelen ügyben az elsőfokú bíróság 5. sorszámú felhívását a jogi képviselő teljesítette, alakszerű fellebbezésében fenntartva korábbi jogi álláspontját.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a 3. sorszámú végzés elleni fellebbezés nem alapos.
A fellebbezésben a jogi képviselő maga is elismerte, hogy eredeti kérelme nem tartalmazta az okiratok jogszerűségére vonatkozó nyilatkozatát, így - függetlenül attól, hogy a másik elutasítási okkal nem értett egyet - a 3. sorszámú végzés szerinti elutasító döntés megalapozottságát a jogi képviselő sem kérdőjelezte meg, az a másodfokú bíróság szerint is jogszerű volt az annak indokolásában elsőként megjelölt okból.
A Ctv. 48. § (8) bekezdése szerint, ha a cégbíróság az (5) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.
A fenti rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak az ismételt kérelem alapján lefolytatandó eljárásra is. Az ismételt kérelem alapján az elsőfokú bíróság nem hozott határozatot, azaz a fenti határidők eredménytelenül teltek el, ezért a bejegyzés - az ismételt kérelemnek megfelelő tartalommal - a 48. § (8) bekezdés utolsó fordulatának megfelelően 2008. december 2. napján a törvény erejénél fogva létrejött.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta; egyidejűleg megállapította, hogy a Ctv. 48. § (8) bekezdése rendelkezései szerint az ismételt kérelem alapján létrejött a cégbejegyzés.
Döntésén túl a másodfokú bíróság az alábbiakra mutatott rá.
Az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzésében a fentiek szerint helytállóan jelölte meg elutasítási okként a Ctv. 48. § (7) bekezdés a) pontja alapján, hogy a bejegyzési kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, mert nem tartalmazta a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát. Tévedett ugyanakkor, amikor annak - jogszerű - vizsgálata során, hogy a jogi képviselő a Ctv. mellékletei közül a megfelelő szerződésmintát alkalmazta-e, arra a következtetésre jutott, hogy a 6. számú melléklet helyett a 7. számú melléklet benyújtásával teljesítette volna a jogi képviselő a Ctv. 3. számú mellékletének I.1. pontjának megfelelő okirat benyújtására vonatkozó kötelezettségét.
Helytállóan hivatkozott a jogi képviselő az ismételt bejegyzés iránti kérelméhez mellékelt kísérőlevelében és az elsőfokú bíróság felhívására benyújtott alakszerű fellebbezésében arra, hogy a Gt. 166. §-a értelmében megfelelő szerződésmintát csatolt.
A Gt. 166. §-a úgy rendelkezik, ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként tovább működik. Amennyiben a társaság legkésőbb egy éven belül nem jelent be új tagot, akkor a korábbi társasági szerződését alapító okiratra kell módosítani.
A fenti jogszabály nem értelmezhető másként, csak a jogi képviselő által kifejtettek szerint, hogy amennyiben a cég tagjainak száma egy főre csökken, ez a Ctv. 34. § (1) bekezdése alapján 30 napon belüli bejelentési kötelezettséggel jár, azonban a társaság egyedüli tagja egy éven belül dönthet úgy, hogy üzletrésze felosztásával azt új tag részére értékesíti, és változatlanul az általános szabályok szerint működő kft.-ként folytatja a tevékenységét, vagy az egy éves "türelmi idő" lejártával a korábbi társasági szerződését alapító okiratra módosítja, és a Gt. 167-170. §-ai szerinti egyszemélyes társaságként működik tovább.
Figyelemmel arra, hogy a társaság tagjainak száma a csatot okiratok tartalma szerint 2008. október 14-én csökkent egy főre, így 2009. október 14-ig nem köteles a társaság alapító okirat, azaz a Ctv. 7. számú melléklete szerinti minta benyújtására.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-909115/3.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.953/2008/2.)