adozona.hu
EH 2008.1820
EH 2008.1820
Az építményadó alanya nemcsak az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett tulajdonos, hanem az is, aki a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést kötötte és ezt a földhivatalhoz benyújtotta (amelynek tényét a földhivatal széljegyezte) [1990. évi C. tv. 3. §, 12. § (1) bek., 52. § 7. pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, melynek eredményeként terhére 2005 évre 2 115 000 Ft építményadó, 1 057 500 Ft adóbírság és 122 462 Ft késedelmi pótlék megfizetését állapította meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta azzal, hogy a felperes terhére megállapított adókülönbözet összegét adóhiánynak minősítette 2 115 000 Ft értékben. Határozatában hivatkozott ...
EH 2008.1820 Az építményadó alanya nemcsak az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett tulajdonos, hanem az is, aki a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést kötötte és ezt a földhivatalhoz benyújtotta (amelynek tényét a földhivatal széljegyezte) [1990. évi C. tv. 3. §, 12. § (1) bek., 52. § 7. pontja].
Az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, melynek eredményeként terhére 2005 évre 2 115 000 Ft építményadó, 1 057 500 Ft adóbírság és 122 462 Ft késedelmi pótlék megfizetését állapította meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta azzal, hogy a felperes terhére megállapított adókülönbözet összegét adóhiánynak minősítette 2 115 000 Ft értékben. Határozatában hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 12. § (1) bekezdésére, 52. § 7. pontjára, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 3. § (1) és (2) bekezdéseire, az Iny. tv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 32. § (1) és (3) bekezdéseire, a Ptk. 368. § (1) bekezdésére. A felperes által tulajdonjog fenntartással vásárolt ingatlan esetében az adásvételi szerződést 2004. november 4-én nyújtotta be a földhivatalhoz, így 2005. január 1-jével építményadó fizetésére köteles.A felperes keresetében az adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésre kötelezés mellőzését kérte azzal, hogy az adókötelezettség keletkezésének időpontja 2006. január 1. A tulajdon-átruházáshoz az eladó a vételár teljes kifizetését követően járult hozzá 2005. január 24-én, így a felperes csak ezt követően válhatott az építmény tulajdonosává.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Htv. 12. § (1) bekezdésére, 52. § 7. pontjára, az Iny. tv. 3. § (1) és (2) bekezdéseire, a Vhr. 32. § (1) és (3) bekezdéseire, a Ptk. 368. § (1) bekezdésére, melynek alapján megállapította, hogy a tulajdonjog fenntartása nem érinti az adásvételi szerződés érvényességét, hanem a tulajdonjog átszállását köti feltételekhez.
Az építményadó fizetési kötelezettséget a Htv. nem a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontjához, hanem a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés széljegyként való megjelenítéséhez köti. A felperes esetében a tulajdonjog fenntartással kötött adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtására 2004. november 4-én került sor, így 2005. január 1-jével építményadó fizetésére köteles. Utalt arra is, hogy a vételár kifizetését követően a felperes javára 2004. november 4-ével került bejegyzésre az ingatlan tulajdonjoga.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését azzal, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében hivatkozott jogszabályhelyek téves értelmezésével hozta meg döntését, mert 2005. január 1-jével nem volt tulajdonosa a perbeli ingatlannak, így építményadó fizetési kötelezettség sem terhelte.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Htv. 12. § (1) bekezdése alapján az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Hogy kit kell tulajdonosnak tekinteni a Htv. alkalmazása szempontjából, arra külön fogalom-meghatározást ad az 52. § 7. pontjában. Ennek alapján tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. A fenti hivatkozásból megállapíthatóan a Htv. nemcsak az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett tulajdonost tekinti az építményadó alanyának, hanem azt is, aki tulajdonjog átruházására irányuló szerződést kötött, és ezt a földhivatalhoz benyújtotta (melynek tényét a földhivatal széljegyezte). A Htv. tehát a potenciális tulajdonost is az építményadó alanyának tekinti.
A perbeli esetben is a felperes tulajdonjog fenntartásával vásárolta meg az ingatlant, melyet 2004. november 4-én nyújtottak be a földhivatalhoz. A Htv. 12. § (1) bekezdése, 52. § 7. pontjának értelmezése alapján a felperes ettől kezdve a Htv. szempontjából tulajdonosnak minősült, így 2005. január 1-jével az építményadó alanyává vált. Ez az adófizetési kötelezettség független attól, hogy a teljes vételár kifizetésére, illetve az eladó részéről a bejegyzési nyilatkozatra csak később, 2005. január 24-én került sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.163/2007.)