adozona.hu
EH 2008.1818
EH 2008.1818
Csak az olyan érdemre is kiható "hiba" miatt hozható elutasító döntés az állami garancia (kezesség) beváltása iránti kérelem vizsgálata során, amely befolyásolhatta a hitelfelvevő hiteltörlesztését [2003. évi XCII. tv. 117. § (1), (3) bek.; 30/2000. (III. 10.) Korm. r. 8. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az adóhatóságnál előterjesztett kérelmében a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet előírásai alapján kérte az állami készfizető kezesség beváltását az általa a B. Szövetkezet "f.a." részére 2000. november 23-án megkötött és 2001. július 7-én módosított kölcsönszerződés alapján folyósított 20 000 000 Ft összegű gazdahitellel kapcsolatban.
A felperes és a B. Szövetkezet "f.a." közötti kölcsönszerződés kelte 2000. november 23-a volt, a lejárat 2005. november 27-e.
A 20 000 000 Ft gazda...
A felperes és a B. Szövetkezet "f.a." közötti kölcsönszerződés kelte 2000. november 23-a volt, a lejárat 2005. november 27-e.
A 20 000 000 Ft gazdahitel 80%-os mértékű állami készfizető kezességgel biztosított módon folyósításra is került. A felperes szerint az adós fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az illetékes bíróság 2004. október 13-án jogerőre emelkedett végzésével az adós cég felszámolását elrendelte.
A felperes először 16 000 000 Ft, majd módosított kérelmében 10 385 802 Ft összeget kért kiutalni, mint állami helytállást. Az adóhatóság a felperesnél állami kezességvállalás garancia beváltás ellenőrzését tartotta 2000-2005. évekre vonatkozóan.
Az elsőfokú hatóság 2005. augusztus 22-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2005. november 9-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatában megállapította, hogy a hitelvevő szövetkezetet 2000. szeptember 27-én jegyezték be a cégnyilvántartásba. Ekkor készítette el a pályázatát, amelyet 50 000 000 Ft-ra és 10 éves időszakra igényelt. A tárcaközi bíráló bizottság 2000. november 14-én tájékoztatta arról a szövetkezetet, hogy kérelmét csökkentett, 20 000 000 Ft összegben 5 éves futamidőre fogják elfogadni. E tájékoztatás alapján kötötte meg a felperes a szövetkezettel 2000. november 23-án a hitelszerződést, holott a jogszabály szerinti támogatási okiratot csak 2000. december 15-én kapta meg. Így jogszabálysértően történt a kölcsönszerződés megkötése, ugyanakkor jogszabálysértő volt a futamidő meghatározása is a támogatási okiratban jelzett 5 évet ugyanis 4 nappal meghaladták.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, az alperesi állásponttal értett egyet. Így megállapította, hogy a hitelt igénybe vevő a pályázat elfogadásáról szóló FVM igazolást 2000. december 15-én vette kézhez. Az igazolás 2. pontja alapján a szerződést ezt követő 30 napon belül volt jogosult megkötni. Ebből következik, hogy jogszabálysértő volt ezt megelőző hitelszerződés megkötése.
Ugyancsak egyetértett azzal is, hogy a felperes az igazolásban megállapított 5 éves futamidőt túllépte. A futamidő számítását ugyanis a hitelszerződés megkötésének időpontjához kötik. A kezdő időpontnak a hitelszerződés megkötésének napja, a végső időpont pedig a jogszabályi 10 év, amelyen belül az FVM jogosult volt a futamidőt 5 évre engedélyezni. A felperes viszont nem volt jogosult arra, hogy a futamidőt az engedélyezettől eltérően kösse ki.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes megismételte azt a jogi álláspontját, miszerint a szerződés kötésekor és a futamidő számításával nem sértett jogszabályt, ezért az állami kezességvállalás elutasítása jogszabálysértő volt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között végzi el.
A nem vitás tényállás szerint a felperes állami készfizető kezesség beváltására irányuló kérelmét az adóhatóság két okból utasította el. Egyrészt megállapította, hogy a felperes a gazdahitelt igénybe vevő szövetkezettel kötött hitelszerződését idő előtt, az FVM által kiadott támogatási okirat kézhezvételét megelőzően kötötte meg.
Ezen túl pedig nem tartotta be az FVM támogatási okiratában meghatározott futamidő tartamot, mivel azt 4 nappal hosszabbra jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az adóhatóság által kifogásolt két ok az ügy érdemére nem hatott ki.
A mezőgazdasági termelő kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Kormányrendelet 8. § (1) bekezdése szerint az igénylők a gazdahitel programban a minisztérium által kiírt pályázat alapján vehetnek részt. A mezőgazdasági termelő gazdahitel programjában való részvételére vonatkozó FVM pályázati felhívást e Kormányrendelet 8. §-ának felhatalmazása alapján a Földművelési és Vidékfejlesztési Értesítő 2000/8. számában tette közzé.
Ez a pályázati felhívás egyebek között meghatározta az alapjául szolgáló Kormányrendelet szerinti támogatások igénybevételének feltételeit. E szerint az állami garancia- és kamattámogatás csak olyan hitelhez igényelhető, amelynél a futamidő legalább 3 év, legfeljebb 10 év, ami a hitelszerződés megkötésétől számított legfeljebb 10 × 365 napot jelent. A felhívás azt is tartalmazta, hogy a gazdálkodó a pályázatának elfogadása után a minisztérium által kiadott támogatási okirat alapján kötheti meg a hitelszerződést, 80%-os mértékű készfizető állami kezességvállalással.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, kétségtelen tény, hogy 5 évi futamidőt engedélyezett az úgynevezett támogatási okirat. A jogszabályban előírt 10 évi futamidőt azonban a felperes által kötött hitelszerződés nem haladta meg. Ezen túl helytálló volt az a felperesi álláspont is, mely szerint a felperes olyan időpontban kötötte meg a hitelszerződést az igénylő szövetkezettel, hogy a minisztérium tárcaközi bírálóbizottsága véglegesen eldöntötte, hogy csökkentett mértékben és futamidővel a szövetkezeti kérelmet elfogadja. Így a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes a hitelszerződés kötésekor a jogszabályban előírtakat nem szegte meg.
Nem vitás tény, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 117. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelmek során vizsgálja a kezesség beváltás jogszabályban előírt feltételeinek a teljesülését. Az Art. 117. § (3) bekezdése alapján, ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.
A különböző fajtájú állami garanciákat tipikusan nem az állami adóhatóságnál érvényesítik. Az agrárfinanszírozási támogatások esetében azonban a hitelintézet az eredeti kötelezett nem fizetése esetén a garanciát az adóhatóságnál váltja be. Ilyenkor kerül sor arra, hogy az állami adóhatóság vizsgálhatja, hogy a beváltáshoz fűződő jogszabályi feltételeket a hitelintézet teljesítette-e.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a jogalkotó nyilvánvalóan azért biztosította az adóhatóságnak ezeket a vizsgálati lehetőségeket, hogy körültekintő eljárásra kényszerítse az egyes hitelintézeteket, minden elvárhatót megtegyenek annak érdekében, hogy a majdani adósok a gondosan elkészített hitelszerződés alapján vállalásaikat megfelelően teljesítsék, és ne kerüljön sor az esetleges jogszabályi feltételek megszegése miatt az állami kezességvállalás beváltására.
A perbeli esetben az adóhatóság által megállapított két "hiba" olyan jogszabályi eltérő értelmezésből eredő, az ügy érdemére kihatással nem bíró kérdés volt, amely nem befolyásolhatta a hitelfelvevő hiteltörlesztését. Sem a futamidő alperesi álláspont szerinti 4 napos túllépése, sem a támogatási szerződés pár nappal korábbi megkötése ugyanis nem volt befolyással arra a tényre, hogy a gazdahitelt igénylő szövetkezet a későbbiekben az állami kezességvállalás mellett felvett hitelt nem tudta törleszteni.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a felperesi állásponttal abban, hogy a felperes a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet előírásait nem szegte meg, a futamidő megjelölése a rendeletben írt futamidőn belül történt, a pályázati felhívás rendelkezései pedig, bár jogszabályi felhatalmazás alapján kerültek megállapításra, önmagában jogszabályi erővel nem bírnak. Így a felperes nem szegett meg jogszabályt azzal, hogy az előzetes tájékoztatás alapján kötötte meg a kölcsönszerződést az adóssal.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.139/2007.)