adozona.hu
EH 2008.1817
EH 2008.1817
Csak a szankciót megállapító jogerős alperesi határozatot követően indított külön fizetéskönnyítési eljárásban van lehetőség a késedelmi pótlék méltányossági mérséklésére vagy elengedésére. Eltérő időpontban az alapeljárás során csak a pótlékfizetés kezdőnapját lehet megállapítani [2003. évi XCII. tv. 134. § (3) bek., 165. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság a felperesnél 1999-2000 évekre jövedéki adó bevallások utólagos ellenőrzését végezte, melynek eredményeként határozatával 250 000 Ft mulasztási bírság, 628 000 Ft jövedéki adó, 628 000 Ft adóbírság és 444 370 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat szerint 1999. január-május hónapokra a felperes téves jogcímen igényelte vissza a jövedéki adót, emiatt sem a visszaigénylés időpontja, sem a visszaigénylés okmányai nem voltak megfelelők. A jogkö...
EH 2008.1817 Csak a szankciót megállapító jogerős alperesi határozatot követően indított külön fizetéskönnyítési eljárásban van lehetőség a késedelmi pótlék méltányossági mérséklésére vagy elengedésére. Eltérő időpontban az alapeljárás során csak a pótlékfizetés kezdőnapját lehet megállapítani [2003. évi XCII. tv. 134. § (3) bek., 165. § (3) bek.].
Az elsőfokú vámhatóság a felperesnél 1999-2000 évekre jövedéki adó bevallások utólagos ellenőrzését végezte, melynek eredményeként határozatával 250 000 Ft mulasztási bírság, 628 000 Ft jövedéki adó, 628 000 Ft adóbírság és 444 370 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat szerint 1999. január-május hónapokra a felperes téves jogcímen igényelte vissza a jövedéki adót, emiatt sem a visszaigénylés időpontja, sem a visszaigénylés okmányai nem voltak megfelelők. A jogkövetkezmények mérséklésére kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem állapítottak meg.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes az adó-visszaigénylésnél nem járt el kellő körültekintéssel.
Az alperes határozatával az NJK 427/2004. számú határozatát módosította, és mellőzte az adóbírság megfizetését.
A felperes késedelmi pótlék mérséklése iránti méltányossági kérelmét az alperes határozatával jogerős elutasította azzal, hogy jogszabályi akadálya van a késedelmi pótlék méltányosságból történő törlésének. Ezen határozat ellen a felperes nem nyújtott be keresetlevelet.
Az alperes kizárólag a késedelmi pótlék kiszabását vitatta. Kérte a késedelmi pótlék törlését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (6) bekezdése és a 7001/2005. (AEÉ. 3.) APEH irányelv, valamint a 7004/2006. (AEÉ. 4.) APEH irányelv figyelembevételével.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 31. § a) bekezdése és a Jöt. végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet (továbbiakban: Jvr.) 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján volt jogosult a felperes a felhasznált finomszesz jövedéki adó tartamát visszaigényelni, a felperes azonban a Jöt. 31. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Jvr. 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján igényelte azt vissza. Az alperesi határozat ezzel kapcsolatos megállapításait a felperes a perben már nem vitatta, így az elsőfokú bíróság sem vizsgálta e körben annak jogszerűségét.
Hivatkozott a Jöt. 82. §-ára, mely szerint a jövedéki ellenőrzés alapján megállapított jogsértésekkel kapcsolatban a jövedéki adó hatóságnak az Art. jogkövetkezményeit kell alkalmazni, amennyiben a jogkövetkezményekről a Jöt. másképp nem rendelkezik. Ilyen jogkövetkezmény az Art. 165. § (1) bekezdésében szabályozott késedelmi pótlékfizetési kötelezettség. Az Art. 165. § (3) bekezdésével kapcsolatban kifejtette, abban a kérdésben, hogy kivételes méltánylás fennáll-e, az adóhatóságnak mérlegeléssel kell dönteni. A keresettel támadott határozat tartalmazza a mérlegelés szempontjait, valamint a figyelembe vett körülményeket, erre tekintettel jogszabálysértés nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A késedelmi pótlék objektív jellegű szankció, ennek megállapítására abban az esetben kerül sor, ha az adóhiány miatt kiszabható adóbírság szankciót az eljáró hatóság méltányosságból nem alkalmazza.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a keresetnek történő helyt adást, azaz az alperesi határozat késedelmi pótlék kiszabására vonatkozó részének hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a támadott közigazgatási határozat nem tartalmazza a mérlegelés szempontjait, ezt állapította meg az adóbírsággal kapcsolatos módosító határozat is. A felperes kellő körültekintéssel járt el, e körben figyelembe vette a jövedéki hatóság korábbi ellenőrzését is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Art. 1. § (6) bekezdése alapján az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Az Art. VIII. fejezetében a Jogkövetkezmények címszó alatt szabályozza a késedelmi pótlék, illetve az adóbírság szankcióit.
Az adóigazgatási eljárásban a méltányossági jogkör gyakorlása elválik, és külön szabályozza az Art. az egyes szankciók kiszabásánál az utólagos fizetési kedvezményekre vonatkozó eljárást.
Az első esetben az adóhatóság már a jogsértést megállapító határozatában figyelembe veszi a kivételes méltánylást érdemlő körülményeket, és ennek alapján állapítja meg a szankciókat. A fizetési könnyítés esetén az alperes az Art.-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, majd az ügyfél egy külön eljárásban hivatkozik méltányossági körülményekre és hoz e körben újabb határozatot az alperes.
A perbeli esetben - a késedelmi pótlék esetén - az Art. 165. § (3) bekezdése határozza meg, hogy a szankció kiszabásakor az alperes mit tehet kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén. Ettől elkülönül az Art. 134. § (3) bekezdése szerinti pótlékmérséklés (elengedés) jogi lehetősége.
A perbeli esetben a felperes az első fordulat szerint, azaz már a jogosulatlan jövedéki adó megállapításáról szóló határozatban kiszabott késedelmi pótlék szankciót vitatta, illetve annak törlését kérte.
Az Art. 165. § (3) bekezdése alapján kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság vezetője későbbi időpontot is megállapíthat a pótfizetés kezdőnapjaként. Ebből következően a késedelmi pótlék mértékét a közigazgatási szerv a szankció megállapításakor sem hivatalból, sem kérelemre nem mérsékelheti, kiszabását sem mellőzheti. Csak a pótfizetés kezdőnapjának eltérő megállapítása körében lehetséges a méltányosság gyakorlása.
A késedelmi pótlék méltányosságból történő mérséklésére vagy elengedésére csak a szankciót megállapító jogerős alperesi határozatot követően indított külön fizetési könnyítési eljárásban lett volna lehetőség [Art. 134. § (3) bekezdés]. A felperes benyújtott ilyen irányú kérelmet, melyet jogerősen elutasítottak.
Szintén nincs kihatása - a jelen perben elbírálandó jogkérdésre - annak a körülménynek, hogy az adóbírság esetében az alperes módosító határozatával mellőzte annak kiszabását, hiszen erre az Art. 171. § (1) bekezdésére figyelemmel már az alapeljárásban lehetősége volt az alperesnek.
A késedelmi pótlékkal kapcsolatban azonban a Legfelsőbb Bíróság ismételten rámutat arra, hogy az Art. 165. § (3) bekezdése alapján kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén sem lehet mérsékelni vagy elengedni a késedelmi pótlékot, csak a pótlékfizetés kezdőnapját lehet eltérő időpontban megállapítani. A felperes tehát keresetében és felülvizsgálati kérelmében is olyan irányú kérelmet terjesztett elő, amelynek teljesítésére nincsenek meg a jogszabályi feltételek. A késedelmi pótlékot az alapeljárásban nem lehet mérsékelni, illetve elengedni. Ebből következően az ügy eldöntésében annak nincs hatása, hogy egyébként a felperes esetében kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennáll-e vagy sem, az alperes ezeket a körülményeket miként értékelte.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - az indokolás módosításával - hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.083/2007.)