adozona.hu
EH 2008.1811
EH 2008.1811
A külföldiek Magyarországon való foglalkoztatása akkor jogszerű, ha az a megadott engedély tartalmának megfelel. Az engedélyben meghatározott megye területén kívüli munkavégzés engedély nélküli foglalkoztatásának minősül [1991. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése; 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 3. § (5) bekezdés, 14. § (5) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkáltatót érintően 2006. március 25-én az Sz. megyében lévő építési munkaterületen munkaügyi ellenőrzést tartottak, amelynek során megállapították, hogy három olyan külföldi állampolgárságú munkavállaló is munkát végez, akiknek a munkavállalási engedélye csak a felperes székhelyére és P. megye területére szól. Az elsőfokú hatóság a 2006. április 20-án kelt határozatában a felperest külföldi állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Al...
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a külföldiek foglalkoztatásához engedéllyel rendelkezett, amely a törvény szerint elegendő, ezzel szemben az alperes végrehajtási rendeletre alapozta a döntését, ami magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes. Kifogásolta, hogy az alperes a bírság mértékének megállapításakor a mérlegelési kötelezettségének nem tett eleget, és méltányosságot sem gyakorolt.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 7/A. § (1) bekezdése szerint az a munkaadó, aki külföldi állampolgárt munkavállalásra engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alap részére történő befizetésre. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet (továbbiakban: R.) 14. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy engedély nélküli foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem a kiadott engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben folytatja. A Met. 7/A. §-a (7) bekezdése meghatározza a szabálytalanság megállapítása esetén befizetendő összeg mértékét, annak mérséklésére vagy méltányosságból való elengedésére nincs mód.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelően a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem követett el jogsértést, mivel az elsőfokú hatóság tényként megállapította, hogy az ellenőrzés időpontjában a nevezett munkavállalók P. megye területére a munkavégzéshez szükséges engedéllyel rendelkeztek. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (1) bekezdésének - miszerint külföldi Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát - eleget tett, mivel a törvény további megszorítást nem tartalmaz, nem tesz különbséget a közigazgatási területek, illetőleg a foglalkoztatási feltételek között. Ezzel összhangban a Met. 7/A. §-ának (1) bekezdése is úgy rendelkezik, hogy a munkaadó abban az esetben köteles a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alap részébe befizetésre, ha külföldi állampolgárt munkavállalói engedély nélkül foglalkoztat. Az Flt. 7. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott R.a> az idézett törvényi rendelkezéseken túlterjeszkedik, miután engedély nélküli foglalkoztatásnak minősíti a másik megyében történő munkavégzést is. A Met. a munkaügyi ellenőrnek lehetőséget ad arra, hogy a bírság összegét mérlegeléssel állapítsa meg, amellyel a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatására előírt szankció ellentétes.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy jogalkalmazóként a vonatkozó jogszabályok szerint járt el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Külföldiek Magyarországon való foglalkoztatását az Flt. 7. § (1) bekezdése a törvényben, valamint a foglalkoztatás politikáért felelős miniszter által meghatározott kivételtől eltekintve engedélyhez köti. Az Flt. 7. § (3) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján a miniszter a kivételeket és az engedélyezés részletes szabályait rendeletben állapítja meg. E felhatalmazás alapján az R.a> rendelkezik az egyéni engedély részletes tartalmáról is. Az R. 3. § (5) bekezdése szerint az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Ez a rendelkezés a felperes álláspontjával ellentétben nem mond ellent a törvényi szabályozásnak, mivel a törvénynek az "engedély alapján végezhet munkát" kifejezése nyilvánvalóan magában foglalja, hogy a külföldi Magyarországon történő munkavégzése csak akkor jogszerű, ha az az adott engedély tartalmának megfelel. A perben nem volt vitás, hogy a három külföldi munkavállaló egyéni munkavállalási engedélye P. megye területén változó munkahelyre szólt, az ellenőrzés időpontjában pedig a felperes a külföldi állampolgárokat P. megye területén kívül engedély nélkül foglalkoztatta. Az R. 14. § (5) bekezdése csupán a jogalkalmazást elősegítő értelmező szabály, az engedélytől eltérő foglalkoztatás e szabály hiányában is az Flt. 7. § (1) bekezdésébe ütközne.
A Met. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek betartására is. Engedély nélküli foglalkoztatás megállapítása esetére azonban a törvény nem teszi lehetővé munkaügyi bírság kiszabását, hanem úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztatót kötelezni kell a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alap részébe történő befizetésre. Erre a munkaügyi bírság összegének megállapítására irányadó szabályok nem vonatkoznak.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogszabálysértést nem tárt fel, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.437/2007.).