adozona.hu
BH+ 2009.4.184
BH+ 2009.4.184
I. Nem jogszabálysértő, ha a helyi szintű szabályozás a köztisztviselő étkezési utalványra való jogosultságát kizárja a 30 napot meghaladó távollét, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés idejére [Ktv. 49/F. § (1) bekezdés]. II. Helyi önkormányzat köztisztviselőjének besorolása [2001. évi XXXVI. törvény 103. § (6) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében elmaradt ruházati költségtérítés, étkezési utalvány, egyhavi végkielégítés, 2003. január 1. napjától magasabb fizetési fokozatba sorolás elmaradása miatt havi 13 500 forint figyelembevételével 9 hónap felmentési időre számítva 121 500 forint elmaradt illetmény, mindezek késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fiz...
BH+ 2009.4.184 I. Nem jogszabálysértő, ha a helyi szintű szabályozás a köztisztviselő étkezési utalványra való jogosultságát kizárja a 30 napot meghaladó távollét, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés idejére [Ktv. 49/F. § (1) bekezdés].
II. Helyi önkormányzat köztisztviselőjének besorolása [2001. évi XXXVI. törvény 103. § (6) bekezdés].
A felperes a keresetében elmaradt ruházati költségtérítés, étkezési utalvány, egyhavi végkielégítés, 2003. január 1. napjától magasabb fizetési fokozatba sorolás elmaradása miatt havi 13 500 forint figyelembevételével 9 hónap felmentési időre számítva 121 500 forint elmaradt illetmény, mindezek késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 60 000 forintot ruházati költségtérítés és 105 800 forintot végkielégítés címén, valamint a tőke összegek után járó késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatta és az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 15 000 forintot 2003. évre járó ruházati költségtérítés címén, és ennek késedelmi kamatát. Az ítéletet az ezen felüli fellebbezett részében helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak részbeni hatályon kívül helyezését és a keresetének teljes egészében helyt adó határozat meghozatalát kérte. Érvelése szerint a Ktv. 2001. július 1-jétől hatályos 49/F. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselőnek az étkezési utalvány alanyi jogon jár, a jogosultság feltételeit az önkormányzat képviselő-testületének rendelete a köztisztviselőre nézve kedvezőtlenebbül nem szabályozhatja. Mivel 2003. január 1-jén rendelkezett a magasabb fizetési fokozatba sorolás feltételeivel, nem életszerű, hogy megfelelő minősítése ellenére az illetmény beállási szintje 104,77%-ról 82,8%-ra változott. Ebben az esetben nem volt helye a Ktv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásának, hanem az alperesnek a jogszabályi feltételek megvalósulására tekintettel magasabb fizetési fokozatba kellett volna őt besorolnia.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1.2001. július 1-jétől a korábbi kormányrendelet helyett [170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet] a Ktv. 49/F. § (1) bekezdése rendelkezik a köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra való jogosultságáról. Helytálló az ügyben eljárt bíróságok álláspontja, hogy a jogosultság törvényi szinten való szabályozása nem zárja ki a juttatás részletes feltételeinek helyi szintű szabályozását annak figyelembevételével, hogy a juttatás célja a munkavégzéssel együtt járó költségek csökkentése. Az alperes Étkezési Utalvány Szabályzatának 7. pontja szerint utalványra nem jogosult a köztisztviselő a 30 napot meghaladó bármilyen okból történő távollét esetén, és a felmentési idő azon része alatt, amikor a munkavállalót munkavégzési kötelezettség nem terheli.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes 2000. január 1-jétől 2002. szeptember 25-éig különböző okból (betegállomány, szabadság) folyamatosan távol volt a munkahelyétől, 2005. szeptember 26-ától 2003. március 25-éig a felmentési idejét töltötte, amely teljes időre az alperes a munkavégzési kötelezettség alól felmentette. Így esetében az Étkezési Utalvány Szabályzat 7. pontjában meghatározott mindkét kizáró feltétel megvalósult, ezért a felperest az étkezési utalvány a kért időszakra nem illette meg.
2.A peres iratok alapján megállapítható, hogy az alperes a felperest 2001. január 3-án II. besorolási osztály főmunkatárs besorolási fokozat, 14. fizetési fokozatába sorolta, és az illetményét 105.800 forintban állapította meg. 2001. július 1-jén az alperes a felperest a 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve újból besorolta (II. besorolási osztály 14. fizetési fokozat), az illetmény összegét azonban a 103. § (6) bekezdésére hivatkozva nem változtatta. Ebben az időpontban a képviselő-testület által megállapított illetményalap 40.000 forint, míg az államigazgatásban érvényes illetményalap 30.600 forint volt. A másodfokú bíróság helytállóan alkalmazta a jogvita elbírálásánál a hivatkozott törvény 103. § (6) bekezdésében foglaltakat, miszerint ha e törvény hatályba lépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatályba lépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, és a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a (2)-(4) bekezdések alapján megállapított alapilletményt, a már megszerzett alapilletmény összege nem csökkenthető, és az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével, és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. Eszerint kell eljárni mindaddig, amíg a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az államigazgatásban érvényes illetményalapot. 2003. január 1-jén az államigazgatásban érvényes illetményalap 33.000 forint, és a felperes II. besorolási osztály 14. fizetési fokozatához tartozó szorzószám változatlanul 3 volt (csak 2003. július 1-jétől változott 3.3-ra). Az így számított illetmény összegét a felperes - a képviselő-testület által megállapított 40 000 forint illetményalap figyelembevételével meghatározott - illetményének összege meghaladta. Erre tekintettel a felperes illetménye a jogszabályban foglaltaknak megfelelt, illetményemelés nem illette meg.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.573/2007.)