adozona.hu
BH 2009.4.125
BH 2009.4.125
Öt nap munkaidő-kedvezmény illeti az ikergyermekek édesapját [1992. évi XXII. tv. 138. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
N. R. a felperes munkavállalója 2006. október 30. napján született ikergyermekei után 10 munkanap munkaidő-kedvezményben részesült, amelynek tartamára távolléti díjat kapott. Az alperes az általa végzett ellenőrzést követően 2007. június 20. napján kelt határozatával a felperest jogalap nélkül elszámolt távolléti díj címén 18 066 Ft, közteher címén 5781 Ft, összesen 23 847 Ft megfizetésére kötelezte. A határozat indokolásából kitűnően az alperes álláspontja szerint a Munka Törvénykönyvéről sz...
A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy ikergyermekek születése esetén a távolléti díj is kétszeresen jár.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes fizetési meghagyását részben megváltoztatva a felperest mentesítette a távolléti díj és közteher megfizetése alól. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 138/A. § (1) bekezdésének célja és rendeltetése, valamint nyelvtani értelmezése alapján az állapítható meg, hogy ikergyermekek születése esetén az apa kétszer 5 munkanap munkaidő-kedvezményre jogosult.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a munkaidő-kedvezmény nem a gyermekek számához, hanem gyermek születéséhez kötődik. A kedvezmény azt szolgálja, hogy az apának módja legyen elintézni a család gyarapodásából adódó feladatokat. Ahol a jogalkotó valamely juttatást a gyermekek számához kívánt kapcsolni, azt mindig kifejezetten kimondta.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy ikerszülés esetén a családra háruló feladatok a gyermekek számával arányosan nőnek.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Amint azt a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntésében már kifejtette, a gyermek születése esetén az apának járó munkaidő-kedvezmény mértéke az eseményhez, nem pedig a megszületett gyermekek (ikrek) számához igazodik (Kfv. IV. 39.008/2008/4. szám). A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint az Mt.</a>-ben meghatározott távollétek időtartama meghatározott eseményhez, és nem az eseményben szereplő személyek számához kötött kedvezmény. Az Mt.</a> az egyéb munkaidő-kedvezmények címszó alatt tartalmazza a 138/A. §-t. A 138/A. § (1) bekezdése szerint gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
E szabálynak nincs olyan kitétele, amelynek alapján az 5 munkanapos munkaidő-kedvezmény gyermekenként járna. Ezt az értelmezést erősíti az ötnapos munkaidő-kedvezmény kivehetőségének idő-intervallumára vonatkozó szabályozása. Az Mt.</a> "gyermeke születése esetén" kitétele nem egyenértékű a családtámogatási jogszabályokban szereplő "gyermekenként" kifejezéssel. Az Mt.</a>, amikor az ikrek születése esetén a gyermekek száma szerinti kedvezmény megadását kívánja szabályozni, azt kifejezetten és határozottan megteszi, mint ahogy pl. az Mt. 138. § (6) bekezdésében, amely a nőnek járó szoptatási munkaidő-kedvezményről rendelkezik, oly módon, hogy ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. Ezzel szemben az apának járó távolléti díj nem gyermekenként számolandó, hanem a gyermek születése eseményéhez kötött, így annak mértéke a született gyermekek számától függetlenül 5 munkanap.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította [Pp. 275. § (4) bekezdése].
(Legf. Bír. Kfv. III. 39.055/2008.)