MBH 2009.02.247

- Nem minősül jogszerűnek az alperesi részvénytársaság perbeli képviselete, ha mint igazgatósági tag, egyben az alperessel szemben ellenérdekelt felperesi beavatkozó is. - Eljárási szabályt sért a bíróság, ha ezen perfelállás mellett hoz az alperes törvényes képviselőjének elismerő nyilatkozatán alapuló határozatot. [1952. évi III. tv. (Pp.) 54. § (1) bek., 72. §, 219. § (1) és (3) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 29. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes és a felperesi beavatkozók az alperesek részvényesei. A II. rendű alperes az I. rendű alperes részvényese közvetlen irányítást biztosító befolyással.
(I. rendű alperes 2008. május 22-től felszámolás alatt áll.)

A perbeli időszakban (2007. január 23-án) az I. és II. rendű alperesnek azonos személyi összetételű igazgatósága volt. Az igazgatóságoknak alperesi beavatkozók és V. Józsefné voltak a tagjai önálló képviseleti joggal.
(2007. február 20-tól a II. rendű alperes cégjegyzés...

MBH 2009.02.247 - Nem minősül jogszerűnek az alperesi részvénytársaság perbeli képviselete, ha mint igazgatósági tag, egyben az alperessel szemben ellenérdekelt felperesi beavatkozó is.
- Eljárási szabályt sért a bíróság, ha ezen perfelállás mellett hoz az alperes törvényes képviselőjének elismerő nyilatkozatán alapuló határozatot.
A felperes és a felperesi beavatkozók az alperesek részvényesei. A II. rendű alperes az I. rendű alperes részvényese közvetlen irányítást biztosító befolyással.
(I. rendű alperes 2008. május 22-től felszámolás alatt áll.)

A perbeli időszakban (2007. január 23-án) az I. és II. rendű alperesnek azonos személyi összetételű igazgatósága volt. Az igazgatóságoknak alperesi beavatkozók és V. Józsefné voltak a tagjai önálló képviseleti joggal.
(2007. február 20-tól a II. rendű alperes cégjegyzési módja és igazgatóságának összetétele megváltozott. Ezen időponttól az igazgatóság tagja V. Józsefné, aki egyben az igazgatóság elnöke is, valamint C. József és J. Józsefné.
A cégjegyzés módja együttes, azzal, hogy az egyik aláíró mindig V. Józsefné elnök.)

A II. rendű alperes szövetkezetből való átalakulással jött létre. Működésére 2007. január 23-án a régi Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) szabályai voltak irányadók. Az alapító okirat III.1. pontja a 207.790.000 forint összegű alaptőke (jegyzett tőke) készpénz-apport összetételének megjelölése mellett feltüntette az átalakulás alapjául szolgáló vagyonleltárra utalva a jegyzett tőke fedezetéül rendelkezésre bocsátott apporttárgyakat, így más vagyoni eszközök mellett 14.331 db, 10.000 forint névértékű "A" részvényt is. Az alapító okirat III.10. pontja pedig azt tartalmazta, az alapítók a régi Gt. 202. §-a alapján megállapodtak abban, hogy a III.1. pont szerinti 207.790.000 forint összegű jegyzett tőkére kibocsátott részvények csak a részvénytársaság beleegyezésével ruházhatók át.
Az okirat szerint az igazgatóság ülését az elnök-igazgató ok és cél megjelölésével hívja össze, az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van, határozatait 2/3-os szótöbbséggel hozza, két tag jelenléte esetén azonban csak egyhangúlag hozható határozat.

Az I. rendű alperes mint hitelező és II. rendű alperes, mint adós 2006. május 28-án kölcsönszerződést kötöttek a II. rendű alperes a 150.000.000 forint hitel visszafizetését a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal együtt 2007. január 1-jétől számított 10 éven belüli határidővel vállalta.
2006. augusztus 22-én az okiratot módosították, kiegészítették azzal, amennyiben a II. rendű alperes fizetésképtelenné válik, vagy csőd közeli helyzetbe kerül, a tartozást a tulajdonában álló I. rendű alperesi részvényekkel egyenlíti ki.
(Az okiratokat az I. rendű alperes képviseletében A. Árpád, a II. rendű alperesében K. Lászlóné írta alá.)

2007. január 23-án a II. rendű alperes mint eladó, valamint az alperesi beavatkozók mint vevők külön-külön okiratba foglalt adásvételi szerződést kötöttek. A szerződések értelmében a II. rendű alperes névértéken eladott A. Árpádnak 100 darab 10.000 forint névértékű, K. Lászlónénak ugyancsak névértéken 70 darab 10.000 forint névértékű I. rendű alperesi részvényt.
Az A. Árpáddal kötött szerződést II. rendű alperes képviseletében K. Lászlóné, míg a K. Lászlónéval kötött szerződést A. Árpád írta alá.

(Az adásvételi szerződések alapján a részvényeket forgatmánnyal ellátták, és alperesi beavatkozók tulajdonjogát az I. rendű alperes részvénykönyvébe bejegyezték. Az alperesi beavatkozók a vételárat II. rendű alperesnek megfizették.)

A felperes 2007. március 9-én előterjesztett keresetében az I. és II. rendű alperes igazgatósága több, - szám szerint meg nem jelölt határozata - köztük a II. rendű alperes és az alperesi beavatkozók közötti részvényadásvételi szerződéssel összefüggő határozat hatályon kívül helyezését kérte azok jogsértő, a II. rendű alperes alapító okirata részvények "forgalmára" vonatkozó előírásai megsértésére hivatkozással. Bejelentette, hogy az adásvételi szerződéseket is keresettel támadta meg.
Keresetét 2007. július 11-én pontosította. Más határozatok között a II. rendű alperes 11/2007. (I. 23.) és 12/2007. (I. 23.) számú igazgatósági határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a régi Gt. 18. § (5) bekezdése alapján. Az ekkor benyújtott jegyzőkönyv szerint II. r. alperes igazgatósága 2007. január 23-án 14.30 órakor alperesi beavatkozók részvételével ülést tartott és határozatokat hozott. A 11/2007. számú határozattal az igazgatóság alperesi beavatkozók által előterjesztett adás-vételi szerződéseket jóváhagyólag tudomásul vette, és a részvények átruházásához és a részvénykönyvbe való átvezetéséhez hozzájárult, a 12/2007. számú határozattal pedig határozott az I. rendű alperestől felvett kölcsönökkel összefüggő tartozás kiegyenlítéseként 141.700.000 forint értékű részvény (I. rendű alperesi részvény) I. rendű alperesnek átadásáról. A felperes a határozatokat részletesen kifejtett alaki és tartalmi okból is támadta, állította, hogy azok meghozatalára érvényesen nem kerülhetett sor. Egyebek mellett előadta, a határozatok tárgyában igazgatósági ülés összehívása nem történt meg, arra, mint felügyelő bizottsági elnök sem kapott meghívót, és a harmadik igazgatósági tagot, V. Józsefnét sem értesítették, de a megtartására az adott időpontban nem is kerülhetett sor, mert A. Árpád 14 órát követően távozott a székhelyről, és oda csak 16,30 óra után tért vissza.

A perben 2007. június 18-tól résztvevő felperesi beavatkozók szintén a határozatok hatályon kívül helyezését kérték. Egyebek mellett arra hivatkoztak, az ügyletek sértik részvényesi érdekeiket.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte.

A II. rendű alperes a felperes kereseti kérelmét a 11/2007. és 12/2007. számú határozatok tekintetében nem vitatta, azt elismerte, részítélet meghozatalát nem ellenezte, az elismerésre tekintettel a perköltség mérséklését kérte. Felperessel egyezően hangsúlyozta, hogy a határozatok meghozatalára az adott időpontban nem kerülhetett sor, a jegyzőkönyvek valótlan tartalmúak. Nem állapítható meg, ki és mikor készítette azokat. A jegyzőkönyvek tartalmát csak akkor ismerték meg, amikor azt alperesi beavatkozók a 17.G.40.042/2007. számú perben 2007. június 25-i beadványuk mellékleteként az iratokhoz csatolták.
(A beadványokat a II. rendű alperes képviseletében V. Józsefné, C. József és J. Józsefné igazgatósági tag írta alá, míg a tárgyalásokon a II. rendű alperes képviseletében V. Józsefné járt el.)

Az alperesi beavatkozók kérték a per tárgyalásának felfüggesztését a Fővárosi Bíróság előtt indult, a részvényátruházási szerződések érvénytelenségének megállapításával összefüggő 17.G.40.042/2007. számú peres eljárás jogerős befejezéséig. Érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérték. Egyebekben előadták, hogy a II. rendű alperes nem rendelkezik igazgatóság működését szabályozó ügyrenddel, iratkezelési utasítással, az igazgatóság működésére az alapszabály irányadó. Írásbeli meghívás előírásának hiányában V. Józsefné és felperes szóban kapott az ok és cél megjelölésével meghívást az ülésre, de azon nem jelentek meg. Az ülés határozatképes volt, egyhangú szavazataikkal érvényes határozatot hoztak, figyelemmel arra is, hogy a döntéshozatalból sem törvényi, sem alapszabályi rendelkezés folytán nem voltak kizárva. Az alapító okirat III/10. pontja értelmében kérték az igazgatóság beleegyezését a részvényvásárlásukhoz, ezen eljárásuk, illetőleg az adásvételi szerződések jóváhagyása, a részvények átruházásához hozzájárulás megfelelt a Ptk. 215. §-ában foglaltaknak, de a beleegyezések részvényesi mivoltuk folytán nem is lettek volna megtagadhatók.

Az elsőfokú bíróság 2007. október 18-án meghozott 14.G. 40.029/2007/40. számú részítéletével megállapította, hogy a "II. rendű alperes 11/2007. (I. 23.) igazgatósági határozata valamint a 12/2007. (I. 23.) számú igazgatósági határozata érvénytelen". Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes kereseti kérelmei közül a II. rendű alperes a 11-12/2007. (I. 23.) számú igazgatósági határozata hatályon kívül helyezése iránti kereset teljesítését nem ellenezte, azt nem vitatta, ezért e körben a Pp. 213. § (2) bekezdése alapján részítélet hozatalának volt helye. A II. rendű alperes elismerésére figyelemmel a Pp. 221. § (2) bekezdése értelmében bizonyítási eljárást lefolytatni nem volt szükséges. Rámutatott, hogy az alperesi beavatkozók ugyan tettek II. rendű alperes nyilatkozatával ellentétes tartalmú előadást, a Pp. 57. § (1) bekezdése szerint azonban perbeli cselekményeiknek csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Miután a II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, az alperesi beavatkozók ezzel ellentétes nyilatkozatai hatálytalannak tekintendők; rögzítette, hogy a perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban dönt, a további kereseti kérelmek vonatkozásában a tárgyalást elhalasztotta.

A részítélettel szemben az alperesi beavatkozók fellebbeztek jogi képviselő útján, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy a 11/2007. (I. 23.) igazgatósági határozat a 17.G.40.042/2007. számú pernek a tárgya, ezen per jogerős befejezéséig az elsőfokú bíróság nem hozhatott volna döntést, az eljárás felfüggesztésének is helye lehetett volna. Hivatkoztak arra is, hogy a 12/2007. (I. 23.) számú igazgatósági határozattal kapcsolatos részvények pedig a 14.G.40.025/2007. számú pernek képezik a tárgyát, mely perben bizonyítási eljárás folyik, részítélet erre tekintettel sem lett volna meghozható. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a 17.G.40.042/2007. számú perben "V. Józsefné jelen per II. rendű alperesének képviselője, a felperesi társaságot képviselte, hogy a 14.G.40.025/2007. számú perben ugyanez a V. Józsefné a felperesi társaság igazgatóságának tagja, jelen per felperese az előző per felperesi társaságának részvényese és igazgatósági tagja. Ezen tények, a perekben részvevő személyek összefonódása, perek tárgyának összefüggése azt bizonyítja, hogy a Pp. 221. § (2) bekezdésére alapítottan megfellebbezett részítélet sérti a Pp. 213. § (2) bekezdésében foglaltakat, az előadott tényállás tekintetében további tárgyalásra van szükség". Kiemelte azt is, a felperes pernyertessége érdekében beavatkozó V. Józsefné egyidejűleg II. rendű alperes egyik képviselője, maga is tett kereset teljesítését nem ellenző nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság tehát olyan alperesi képviselő nyilatkozatára alapította részítéletét, aki egyben felperesi oldalon álló beavatkozó is.

A felperes a részítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Vitatta, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett volna. Állította, hogy V. Józsefné mint részvényes nem volt elzárva a felperesi oldalon történt beavatkozástól annak ellenére, hogy II. rendű alperesnek törvényes képviselője. Mint igazgatósági elnököt a régi Gt. szerint megillette a perbeli nyilatkozattételi jog, elismerő nyilatkozata sem kifogásolható. Utalt arra is, hogy V. Józsefné beavakozóként személyesen nem, csak jogi képviselő útján tett nyilatkozatot. Vitatta az eljárás felfüggesztésének indokoltságát is, mert a 17.G.40.042/2007. számú pernek nem tárgya a 11/2007. (I. 23.) számú II. rendű alperesi igazgatósági határozat, s egyben rámutatott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az időközben meghozott elsőfokú részítélettel szembeni fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban hozott részítéletében "az alperesi beavatkozókkal ellentétes álláspontra helyezkedett". Hivatkozott arra is, hogy a tárgyalás felfüggesztését a 14.G.40.025/2007. számú per folyamatban léte azért nem indokolta, mivel annak a 12/2007. (I. 23.) II. rendű alperesi igazgatósági határozat nem volt a tárgya.

A fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.

A Pp. 54. § (1) bekezdése értelmében, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat.

A perbeni beavatkozás tehát érdekközösséget feltételez a beavatkozó és az általa támogatott fél között.

A Ptk. 219. § (1) bekezdése értelmében más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni.

A (3) bekezdés azt is kimondja, a képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.

A 2006. július 1-jétől hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.

A Pp. 72. § szerint a bíróság a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja.
Értelemszerűen a hivatalbóli vizsgálat kiterjed a jogi személy fél törvényes képviselője képviseleti jogának fennálltára, a képviselet jogszerűségére is.

Az adott ügyben a felperes 2007. március 9-i keresete előterjesztését követően az elsőfokú bíróság a felperesi beavatkozók - köztük V. Józsefné - perbeni beavatkozását 2007. június 18-án engedélyezte. V. Józsefné felperessel egyezően kérte a támadott II. rendű alperesi határozatok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, tehát egyértelműen az eljárás alperessel szembenálló, ellenérdekű alanyának, felperesi érdekkörbe tartozó személynek tekintendő. E szempontból közömbös, hogy beavatkozóként nem személyesen, hanem képviselő útján járt el, tett nyilatkozatot.
Ugyanakkor a II. rendű alperes képviseletét a perben V. Józsefné látta el, ő tett érdemi nyilatkozatokat annak ellenére, hogy a kifejtettekből következően felperesi beavatkozói minőségére figyelemmel jogszerűen a II. rendű alperest nem képviselhette a perben.

Tévesen, az eljárási szabályokat megsértve járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor nem észlelte, hogy V. Józsefné képviseleti joga összeférhetetlen a felperesi beavatkozói voltával, és az eljárást a jogszerűnek nem tekinthető II. rendű alperesi képviselet mellett lefolytatta, majd V. Józsefné elismerő nyilatkozatán alapuló határozatot hozott.

Minderre figyelemmel szükséges az első fokú eljárás megismétlése, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 252. § (2)-(3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárást az elsőfokú bíróságnak a fentieket figyelembe véve jogszerű perfelállás mellett kell lefolytatni, szükség esetén a II. rendű alperes részére ügygondnok kirendelésével.

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (IM. r.) 3. § (3) bekezdése és (5) bekezdése, 4/A. § (1) bekezdése alkalmazásával megállapított, áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból, az I. rendű alperes IM. r. 3. § (3) és (5) bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból, az alperesi beavatkozók IM. r. 3. § (3) és (5) bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból és a személyenként lerótt 24.000 forint fellebbezési illetékből álló másodfokú perköltségét a Pp. 252. § (4) bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell határoznia.
A másodfokú eljárásban felperesi beavatkozóknak és a II. rendű alperesnek költsége nem merült fel, ezért annak megállapításáról rendelkezni nem kellett.
(Fejér Megyei Bíróság G.40.029/2007/40.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.192/2008/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.