adozona.hu
MBH 2009.02.242
MBH 2009.02.242
- A végelszámolás cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez szükséges becsatolni az "aktualizált" adatokat tartalmazó egységes szerkezetű társasági szerződést. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 45. § (2) és (3) bek., 46. § (3) és (4) bek., 51. § (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 1997. október 19-én bejegyzett M. Bt. társasági szerződését utoljára 2000. augusztus 10. napján módosította.
A társaság 2007. november 19-én egyszerűsített végelszámolás bejegyzésére és a cég törlésére irányuló kérelmet terjesztett elő, melyet a cégbíróság a 2008. február 12. napján jogerőre emelkedett 21. sorszámú végzésével elutasított.
Ezt követően a jogi képviselő 2008. február 13-án az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolás bejegyzésére irányuló kérelmet...
A társaság 2007. november 19-én egyszerűsített végelszámolás bejegyzésére és a cég törlésére irányuló kérelmet terjesztett elő, melyet a cégbíróság a 2008. február 12. napján jogerőre emelkedett 21. sorszámú végzésével elutasított.
Ezt követően a jogi képviselő 2008. február 13-án az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolás bejegyzésére irányuló kérelmet terjesztett elő és bejelentette, hogy mivel a cég a jogszabályban megadott határidőn belül a végelszámolási eljárást nem tudta befejezni, ezért tért át az általános szabályok szerinti végelszámolásra. Előadta, hogy a hitelezői felhívás közzétételét már igazolta. Kérelmének mellékleteként csatolta a 2007. október 2-i tagok gyűléséről készült jegyzőkönyvet, amelyben a bel- és kültag elhatározták a társaság végelszámolással történő megszüntetését; a végelszámolási eljárás lefolytatására a beltagot jelölték ki, aki azt elfogadta és egyben nyilatkozott, hogy vele szemben kizárási, illetve összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
A kérelemben a végelszámolás kezdő időpontjaként 2007. október 2. napját jelölték meg.
Az elsőfokú bíróság a 2008. február 18. napján kelt 24. sorszámú végzésével 30 napon belül, elutasítás terhével a társaság jogi képviselőjét olyan egységes szerkezetű okirat benyújtására hívta fel, mely a tényleges állapotot tartalmazza, és amelyet a tagok a 2006. évi IV. törvény (Gt.) előírásainak figyelembevételével állapítottak meg; felhívta továbbá a végelszámoló elfogadó nyilatkozatának csatolására és a határidő jelentős túllépése miatt - bírság terhével - igazolási kérelem előterjesztésére.
A jogi képviselő hiánypótlásában csatolta a végelszámoló 2008. március 5-én kelt elfogadó nyilatkozatát azzal, hogy a végelszámolást elhatározó jegyzőkönyv az abban foglaltakat már tartalmazta, igazolási kérelmet terjesztett elő, miszerint a 21. sorszámú elutasító végzés jogerőre emelkedését követő napon benyújtották a kérelmüket, ezért a végelszámolót nem terheli mulasztás. A bíróság felhívására, továbbá "egységes szerkezetbe foglalt jegyzőkönyvet" csatolt a 2008. március 5-i tagok gyűléséről.
A hiánypótlás benyújtásával azonos napon, 2008. március 20. napján a jogi képviselő a cég törlésére irányuló kérelmet nyújtott be, melyhez mellékelte a végelszámoló jelentését és a végelszámolási zárómérleget elfogadó, 2008. március 11-i tagok gyűléséről felvett jegyzőkönyvet, a zárómérleget, valamint az adóhatóság és a nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazolását arról, hogy a cégnek adótartozása nincs és a társadalombiztosítási jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
Az elsőfokú bíróság a 2008. április 1. napján kelt 27. sorszámú végzésével a cég 2008. február 13. napján benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmét elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelem a hiánypótlás ellenére nem teljesíthető. Rögzítette, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó kérelem elutasítását követően nyújtotta be a cég jelen kérelmét, melyhez ismételten a 2007. október 2-án hozott, jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos jegyzőkönyvet csatolta, azonban egységes szerkezetbe foglalt okiratot már nem nyújtott be. A kérelmét a hiánypótlási eljárásban módosította és a cég törlésére irányuló kérelmet is előterjesztett. Az elsőfokú bíróság az ellentmondó okiratok alapján a bejegyzést nem teljesíthette, mivel a kérelmező a hiánypótlási eljárásban a kérelmét nem módosíthatja.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyen érdemben annak megváltoztatásával a végelszámolás megindításának cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során "egységes szerkezetbe foglalt jegyzőkönyv" benyújtását hiányolta, jogszabályi hivatkozás nélkül, melyet a jogi képviselő nem tudott értelmezni. A hiánypótlás másik pontja pedig olyan okirat benyújtását írta elő, amelyet a jegyzőkönyv már tartalmazott. Az elsőfokú bíróság által is ismert körülmények miatt szintén felesleges volt bírság kilátásba helyezésével igazolási kérelem benyújtására felhívni a céget.
Előadta, hogy nem módosították kérelmüket a hiánypótlási eljárásban, hanem egy újabb kérelmet nyújtottak be, amely a társaság cégjegyzékből való törlésére irányult. Amennyiben a bíróság álláspontja az, hogy a végelszámolás bejegyzésére irányuló eljárás lezárásáig ilyen kérelem nem terjeszthető elő, ez esetben azt el kellett volna utasítania, a végelszámolás cégjegyzékbe történő bejegyzése mellett. Az elsőfokú bíróság nem ezt tette, ezért végzése jogszabálysértő.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 45. § (2) bekezdése szerint, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy a törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem, vagy csak részben fizették meg, a Cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
A (3) bekezdés szerint, ha a bíróság a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei megvizsgálására nyitvaálló határidő lejártakor az 1. számú mellékletben felsorolt okirat hiánya ellenére az elutasító végzést nem adta ki, a hiányosságok pótlását a 46. §-ban foglaltak szerint kell elrendelnie.
A 46. § (3) bekezdése kimondja, ha a változásbejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve, ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A 46. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy a kérelem valóban hiányos volt, ezért az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályok alapján megalapozottan rendelt el hiánypótlást. A 24. sorszámú végzése azonban nem mindenben felelt meg a Ctv. 46. § (4) bekezdésében foglaltaknak, az az alábbiak szerint részben hiányos, illetve téves volt.
Jelen eljárás a cég önkéntes, jogutód nélküli megszűnésével és a végelszámolás elhatározásával kapcsolatos cégjegyzéki változások bejegyzésére irányul.
A Ctv. 1. számú mellékletének V.1. pontja tartalmazza azokat az okirati mellékleteket, amelyeket "kötelező minimumként" csatolni kell az önkéntes végelszámolás megindításával kapcsolatos változások bejegyzése iránti kérelemhez. Természetesen a Ctv. 1. számú mellékletében meghatározott, az általános szabályok szerint szükséges okiratokat is csatolni kell, így a megfelelően kitöltött változásbejegyzési kérelmet, a jogi képviselő meghatalmazását, az egységes szerkezetű okiratot, hiszen azon egyrészt a vezető tisztségviselő változását, másrészt a végelszámolással kapcsolatos, törvényszerűen bekövetkező módosításokat (cégnév, rövid név változását, esetleges képviseleti mód változást) át kell vezetni, továbbá le kell róni az eljárási illetéket és igazolni kell a közzétételi díj megfizetését is.
Ez következik a Ctv. 51. § (2) bekezdéséből, amely kimondja, ha a létesítő okirat tartalma változik - akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján -, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
A társaság jogi képviselője a változásbejegyzési kérelméhez nem csatolta a létesítő okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Ennek pótlására hívta fel helyesen az elsőfokú bíróság a jogi képviselőt, és nem "egységes szerkezetbe foglalt jegyzőkönyv" benyújtására, ahogyan arra a fellebbezés tévesen hivatkozik.
E körben tehát megalapozott volt az elsőfokú bíróság hiánypótlásra szóló felhívása, amit a jogi képviselő nem, illetve nem megfelelően teljesített.
Hiányos volt ugyanakkor a felhívás, mert az - a fellebbezésben foglaltak szerint - jogszabályi hivatkozást nem tartalmazott, amely a hiánypótlást elrendelő végzés elengedhetetlen tartalmi eleme és amely annak értelmezését is megkönnyíthette volna a jogi képviselő számára.
Nem volt megalapozott továbbá a végzés arra vonatkozó felhívása, hogy az egységes szerkezetbe foglalt okiratot a Gt.</a> előírásainak megfelelően kell elkészíteni. Már a korábbi jogszabályváltozások kapcsán kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a végelszámolással megszűnő cégeknek nem kell módosítaniuk a létesítő okiratukat az időközben hatályba lépett társasági törvénynek megfelelően, mivel ezen cégek a megszűnés stádiumában vannak. Így foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság jelen eljárásra is irányadó módon a Cgf.II.32.550/2001/2., valamint a Cgf.II.32.579/l998/2. számú eseti döntéseiben. Kimondta ugyanakkor azt is, hogy ettől függetlenül a végelszámolás alatt álló cégek is kötelesek egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtására, hiszen létesítő okiratuk tartalmában számos változás következik be a végelszámolás elhatározásával.
Rámutatott e körben a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Gt. 336. § (4) bekezdése értelmében a törvény hatályba lépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságoknak bejelentés, illetve társasági szerződés módosítás hiányában is a Gt.</a> rendelkezéseit kell alkalmazniuk 2008. július 1-jétől kezdődően.
Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzése a fentiek szerint részben jogszabálysértő volt, a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése nem eredményezheti a kérelem elutasítását.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a céget a fentieknek megfelelő tartalmú végzésben kell felhívnia az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat benyújtására, és annak teljesítésétől függően kell döntenie a változásbejegyzési kérelem bejegyezhetősége tárgyában.
Döntésén túl rögzítette a másodfokú bíróság, hogy iratellenesen állapította meg az elsőfokú bíróság a 27. sorszámú végzésében, hogy a cég módosította a kérelmét a hiánypótlási eljárásban, mert a jogi képviselő a hiánypótlással azonos napon önálló, a betéti társaság cégjegyzékből való törlésére irányuló kérelmet nyújtott be, melyet ekként is iktattak. Erre figyelemmel a cégbíróságnak - jelen eljárás eredményétől függően - e kérelem tárgyában is intézkednie kell, valamint szintén az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik annak elbírálása is, hogy mulasztott-e a társaság vagy a végelszámoló a végelszámolás iránti kérelem előterjesztésekor, figyelemmel a korábbi, egyszerűsített végelszámolás iránti kérelme elutasítására és annak időpontjára is.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-06-416240/27.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.394/2008/4.)