adozona.hu
BH+ 2009.2.83
BH+ 2009.2.83
Az adós kft. alapítója nem jogosult arra, hogy a kft. nevében a bíróság előtt keresettel támadja meg a felszámoló által - a vagyontárgy értékesítési formáira és közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértésével - kötött adásvételi szerződést [1991. évi XLIX. tv. 8. §, 49. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál irányadó tényállás szerint az I. r. alperes egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, melynek egyedüli tagja a jelen per felperese. Az I. r. alperes 2005. október hó 4. napjától kezdődően felszámolás alatt áll.
A kijelölt felszámoló az adós I. r. alperes tulajdonában volt, az ingatlan-nyilvántartásban 958. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlant pályázati eljárás útján értékesítette, s annak eredményeként a 2006. áp...
BH+ 2009.2.83 Az adós kft. alapítója nem jogosult arra, hogy a kft. nevében a bíróság előtt keresettel támadja meg a felszámoló által - a vagyontárgy értékesítési formáira és közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértésével - kötött adásvételi szerződést [1991. évi XLIX. tv. 8. §, 49. § (5) bek.].
A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál irányadó tényállás szerint az I. r. alperes egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, melynek egyedüli tagja a jelen per felperese. Az I. r. alperes 2005. október hó 4. napjától kezdődően felszámolás alatt áll.A kijelölt felszámoló az adós I. r. alperes tulajdonában volt, az ingatlan-nyilvántartásban 958. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlant pályázati eljárás útján értékesítette, s annak eredményeként a 2006. április 13-án megkötött adásvételi szerződéssel 96 000 000 Ft vételár ellenében a jelen per II. és III. r. alperesei (mint egymás között egyenlő arányú vevők) részére adta el az ingatlant.
A felperes módosított keresetében e szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Kereseti kérelmének jogcímeként elsődlegesen a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) 49. § (5) bekezdése szerinti megtámadhatósági, másodlagosan a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti semmisségi, harmadlagosan a Ptk. 201. § (2) bekezdésében szabályozott érvénytelenségi jogcímre hivatkozott. Keresetének ténybeli alapjaként előadta, hogy a felszámoló több esetben is megsértette a vagyontárgy értékesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Nem biztosította számára, hogy figyelemmel kísérje az értékesítés teljes folyamatát, a pályázati felhívás közzététele és a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő kezdő időpontja között nem telt el 15 nap, a felhívás nem tartalmazta a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének módját, a II. és III. r. alperesek a pályázati hirdetményben közzétett értékesítési feltételektől eltérően nem 3, hanem 30, illetve 60 nap alatt vállalták megfizetni a vételárat, az ajánlatok bontására pedig a pályázati határidő lejártát követő 8 nap elteltével került sor. E jogszabálysértések a szerződésnek a Cstv. 49. § (5) bekezdése alapján történő megtámadására adnak alapot, illetve ennek hiányában a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján a szerződés semmisségét eredményezik. E mellett a szerződésben kikötött vételár az ingatlan valós forgalmi értékéhez képest feltűnően alacsony is volt.
Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen azzal védekeztek, hogy a felperes önmagában az I. r. alperes gazdasági társaságban fennálló tagsági viszonyára hivatkozással, nem jogosult a perbeli adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset előterjesztésére, nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Másodlagosan hivatkoztak arra, hogy a felszámoló a vagyonértékesítés során törvényesen járt el és a felperes által hivatkozott érvénytelenségi okok nem állnak fenn.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Azt a jogi álláspontot fejtette ki, hogy a felperes az I. r. alperes gazdasági társaság tagjaként, önmagában e minőségére alapítva, nem jogosult a perbeli adásvételi szerződés megtámadására, sem a Cstv. 49. § (5) bekezdése, sem a Ptk. 201 § (1) bekezdése és 235. § (2) bekezdése alapján. A semmisség körében pedig a felperes részben olyan körülményekre hivatkozott, melyek alapján kizárólag a Cstv. 49. § (5) bekezdésében foglalt speciális rendelkezéseknek megfelelően lehet keresetet indítani, egyéb hivatkozásai pedig érdemben alaptalanok.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek személyenként 240 000 -240 000 Ft másodfokú perköltséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg, és helytállóan helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a felperes kereshetőségi joga hiányzik.
Rámutatott arra, hogy a Cstv. 49. § (5) bekezdése speciális megtámadási lehetőséget biztosít a felszámolási vagyon értékesítésének eredményeként megkötött adásvételi szerződéssel kapcsolatban arra az esetre, ha a felszámoló az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó, a Cstv-ben foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget. A megtámadásra - az értékesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőben - az érdekelt fél jogosult. Érvelése szerint a felszámolási vagyon értékesítésével kapcsolatos jogszabálysértő felszámolói intézkedések mindaddig, amíg az adásvételi szerződést meg nem kötik, a többször módosított Cstv. 51. § (1) bekezdése szerinti kifogással támadhatók (EBH 2001/450). A kifogás előterjesztésére a sérelmet szenvedett fél, vagyis - a Cstv. 6.§ (4) bekezdéséből következően - az adós, a hitelező, valamint az a harmadik személy jogosult, akinek jogát, vagy jogos érdekét a felszámoló intézkedése érinti. Az adós tagja azonban e körbe - közvetlen érintettség hiányában - nem tartozik, így saját nevében, önmagában tagi minőségére hivatkozással nem jogosult kifogás előterjesztésére (BH 2003/294., Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.40.297/2003/4., 12.Fpkf.40.396/2004/4., Győri Ítélőtábla Fpkhf.II.25.877/2006/2. számú határozatai). Az ítélőtábla álláspontja szerint ezzel összhangban a további pályázók, illetve a hitelezők körébe nem tartozó, az adóssal értelemszerűen nem azonos, az adós gazdasági társaság tevékenységével összefüggésben elkülöníthető, önálló személyiséggel sem rendelkező tag nem minősülhet a többször módosított Cstv. 49. § (5) bekezdése szerinti érdekelt félnek sem. Így e jogszabályi rendelkezés alapján saját nevében, pusztán tagsági viszonyára alapítottan a vagyonértékesítés eredményeként megkötött adásvételi szerződés megtámadására sem jogosult. Rámutatott arra is, hogy a Cstv. 49. § (5) bekezdése csak az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított kereseti kérelem feltételeire tartalmaz speciális szabályt. Ha az érdekelt fél az adásvételi szerződést egyéb okból is érvénytelennek tartja, további igényét a Ptk.-ban meghatározott jogcímeken és az ott szabályozott határidőben keresettel érvényesítheti.
A szerződés semmisségére a Ptk. 234. § (1) bekezdése értelmében, ha a törvény kivételt nem tesz, bárki határidő nélkül hivatkozhat, a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ilyen hivatkozási alapja azonban a perben csak annak van, aki egyidejűleg kereshetőségi joggal is rendelkezik. A szerződés érvénytelenségére alapított igények esetében pedig a kereshetőségi jogot csak a jogviszony (jogi érdekeltség), vagy a perlési jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhatja meg.
A szerződés megtámadására a Ptk. 235. §-ának (2) bekezdéséből következően a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz egyébként törvényes érdeke fűződik. Az önálló jogi személy gazdasági társaság azonban a saját cégneve alatt szerez jogokat és kötelezettségeket, indíthat pert és perelhető. A társasági tagnak - akár jogi személy, akár természetes személy - a gazdasági társaság tevékenységével összefüggésben nincs elkülöníthető önálló személyisége, saját személyében a tagsági viszonyból eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyekkel szemben nem érvényesítheti. Ebből következően - a jogi személy érdekeitől független jogi érdekeltség hiányában - a gazdasági társaság tagja - sem a semmisségre, sem a megtámadhatóságra hivatkozással - nem jogosult a jogi személy által megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indítani.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által megkötött - a keresettel támadott - adásvételi szerződés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapításának jogkövetkezményeként a Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján az eredeti állapot helyreállítását és ennek keretében az M. Körzeti Földhivatal megkeresését kérte annak érdekében, hogy az I. r. alperes 1/1 arányú tulajdonjogát jegyezze vissza az I. r. alperes nevére.
Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt első, vagy másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. Egyben kérte az alperesek marasztalását a felülvizsgálati eljárás költségeiben. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy az anyagi jogi jogviszonyban érdekelt jogi személyt - jelen esetben az I. r. alperes adós társaságot - nyilvánvalóan megilleti az aktív kereshetőségi jog, akár a megtámadásra, akár a semmisségre alapított érvénytelenségi jogcímen. A kérdés akként vetődik fel, hogy az I. r. alperes társaságot megillető keresetindítási jogot ki jogosult gyakorolni.
A Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be. Így a Kft. cégformában működő adós képviselője, a Cstv. 8. § (1) bekezdés c) pontja szerint, a Kft. taggyűlése, egyszemélyes Kft. esetében az alapító (BH 2003.294). A felperes álláspontja szerint ezzel összhangban a Cstv. 49. § (5) bekezdésére alapított speciális megtámadás esetében érdekelt félnek az adós minősül, akinek nevében a perindításra a taggyűlés, ennek hiányában az alapító jogosult. Ezzel magyarázható, hogy a pert az I.r. alperes adós képviseletében eljáró alapító, azaz a felperes indította meg. A perindításra vonatkozó felhatalmazást tartalmazta a 2006. április 7. napján kelt, az eljárási anyaghoz csatolt tulajdonosi határozat, valamint az ezt kiegészítő 2006. december 7. napján kelt nyilatkozat is. A vagyonértékesítés eredményeként létrejött adásvételi szerződés bíróság előtti megtámadására az adós képviseletében eljárva a Cstv. 34. § (2) bekezdése alkalmazásával a felszámoló nyilvánvalóan nem lehet jogosult, ugyanis a Cstv. 49. § (5) bekezdésében szabályozott speciális megtámadási jog alapjául éppen a felszámoló jogszabálysértő eljárása szolgál. Ha az alapító nem rendelkezne perbeli legitimációval, úgy az azt eredményezné, hogy az adóst megillető anyagi jogi érdekeltség ellenére nem maradna az adós képviseletében perindításra jogosult személy, hiszen a felszámolótól nem várható el, hogy saját jogsértése miatt pert kezdeményezzen. Mindezen indokok miatt a Cstv. 49. § (5) bekezdésére alapított megtámadási pert felperesként az adós gazdasági társaság nevében a Cstv. 8. § (1) bekezdése alapján eljáró alapítói jogokat gyakorló felperes volt jogosult megindítani.
Másrészt a felperes hivatkozott arra, hogy perindítási jogosultsága (kereshetőségi joga) a Ptk. 235. § (2) bekezdésére alapított perindításra, illetőleg a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapított szerződés semmisségének megállapítása iránti eljárás megindítására is fennáll. Az érvénytelenségi per megindításánál ugyanis a felperes a sérelmet szenvedett fél, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, míg a semmisség megállapítása esetében a kereshetőségi jogot a jogi érdekeltség, egyúttal a perlési jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás - Cstv. 49. § (5) bekezdés, 6. § (4) bekezdés és 8. § (1) bekezdés - biztosítja.
Az I. és III. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és felperes perköltségben való marasztalását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésének alkalmazásával a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő az alábbi indokok miatt:
A felülvizsgálati bíróságnak elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Cstv. 49. § (5) bekezdésére alapított megtámadási pert felperesként az adós gazdasági társaság nevében az alapítói jogokat gyakorló felperes jogosult-e megindítani.
A kérdés eldöntésénél a Legfelsőbb Bíróság abból indult ki, hogy a Cstv. 34. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
A Cstv. szabályai pontosan meghatározzák azokat az eseteket, amikor az adós nevében a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője eljárhat [Cstv. 34. § (3) bekezdés, 41. § (2) bekezdés, 51. § (1) bekezdés]. A Cstv. az adós nevében keresetindításra nem jogosítja fel a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szerveket. Ebből az következik, hogy a Kft. taggyűlése, illetve egyszemélyes Kft. esetén az alapító az adós nevében perindításra nem jogosult.
A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek, mint alapító tagnak a perindítási jogosultsága (kereshetőségi joga) a Ptk. 235. § (2) bekezdésére alapított perindításra, illetőleg a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapított szerződés semmisségének megállapítása iránti per megindítására sem áll fenn, mert e perek megindítására a közvetlen jogi érdekeltsége nem állapítható meg. A közvetett érdekeltség pedig nem alapozza meg a perindítási jogosultságot. A jogerős ítéletben e körben kifejtettekkel a felülvizsgálati bíróság mindenben egyetért. Az ott kifejtett álláspont megfelel a kialakult és következetes bírói gyakorlatnak, melynek alátámasztására a jogerős ítélet az eseti döntéseket pontosan megjelölte.
A kifejtett indokok miatt a felülvizsgálati bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés nem valósult meg. Ezért a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Gfv.XI.30.049/2008.)