adozona.hu
BH 2009.2.63
BH 2009.2.63
Készfizető kezesség beváltása iránti kérelem tárgyában hozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata [1996. évi CXII. tv. 78. §; 1959. évi IV. tv. 276. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes bank a 2001. január 17-én kelt és 2001. október 3-án módosított kölcsönszerződés alapján M. F. (továbbiakban: adós) mezőgazdasági vállalkozó részére 50 000 000 Ft összegű, 80%-os mértékű állami készfizett kezességvállalással biztosított gazdahitelt folyósított. A felperes és az adós 2001. január 17-én az adós tulajdonában lévő 31 500 000 forgalmi értékű 0248/5. hrsz. alatti ingatlanra jelzálogszerződést kötöttek, majd e fedezetet - a 2003. június 3-án kelt jelzálogszerződéssel - ki...
BH 2009.2.63 Készfizető kezesség beváltása iránti kérelem tárgyában hozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata [1996. évi CXII. tv. 78. §; 1959. évi IV. tv. 276. §].
A felperes bank a 2001. január 17-én kelt és 2001. október 3-án módosított kölcsönszerződés alapján M. F. (továbbiakban: adós) mezőgazdasági vállalkozó részére 50 000 000 Ft összegű, 80%-os mértékű állami készfizett kezességvállalással biztosított gazdahitelt folyósított. A felperes és az adós 2001. január 17-én az adós tulajdonában lévő 31 500 000 forgalmi értékű 0248/5. hrsz. alatti ingatlanra jelzálogszerződést kötöttek, majd e fedezetet - a 2003. június 3-án kelt jelzálogszerződéssel - kicserélték a 21 000 000 Ft forgalmi értékű 0248/3. hrsz. alatti ingatlanra. E megállapodások értelmében az adósnak az ingatlanokra vagyonbiztosítási szerződéseket kellett kötnie, és a felperes - kielégítési joga megnyíltától számított 449 napon belül - jogosult volt az ingatlanokat bírósági végrehajtás mellőzésével is értékesíteni. A 2001. január 17-ei óvadéki szerződés alapján az adósnak fizetési kötelezettsége fedezeteként a felperesnél vezetett betétszámlán a kölcsönszerződés szerint folyósított összegek 20%-ának és féléves kamatának megfelelő összeget, 13 750 000 Ft-ot folyamatosan óvadékként kellett lekötnie.Az adós az 1. és a 2. tőketörlesztési kötelezettségének késedelmesen, majd a 2004. január 17-én esedékes 3. fizetési kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget, ezért a felperes - 2004. szeptember 13-án - a kölcsönszerződést felmondta. A B. Városi Bíróság engedélyezte a felperesnek, hogy a bírósági végrehajtó előtt az adós ellen más ügyben folyamatban lévő végrehajtási eljárásba a 0248/3. hrsz. alatti ingatlanon fennálló jelzálogjoga alapján bekapcsolódjon.
A felperes - 2005. augusztus 4-én - kezdeményezte az állami kezességvállalás beváltását 21 903 078 Ft összegben.
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperes kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozatában az elsőfokú határozatot - az indokolás részbeni megváltoztatása mellett - helybenhagyta.
Az alperes érdemi döntését a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 12. §-ában, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 117. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 78. § (1) és (4) bekezdéseiben, a Ptk. 272-276. §-aiban, az 57/2001. (IX. 21.) FVM rendelet 2., 3., és 5. §-aiban foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a hitelezési és a folyósítási eljárás során nem járt el kellő gondossággal, és olyan mulasztásokat követett el, amelyek miatt megszűnt a kezes helytállási kötelezettsége. A felperes ugyanis a hitelt a folyósítás feltételét képező vagyonbiztosítási szerződések hiányában helyezte ki, az adósnak az óvadékot a gazdahitelből kellett letennie, így a hitel nem a támogatott, kezes által ismert hitelezési célnak megfelelően került felhasználásra, és az adós beruházása is késedelmet szenvedett. A felperes az adós nem megfelelő fizetési fegyelme ismeretében, egyoldalúan és indokolatlan módon, a kezes tudomása nélkül és a kezesnek hátrányt okozva csökkentette le a hitel fedezetét az ingatlanok kicserélése folytán.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte akként, hogy az adóhatóság az állami készfizető kezesség beváltása iránti kérelmének adjon helyt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte, jogi álláspontja a következő volt:
A jogvita eldöntésére irányadó rendelkezéseket a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdése, mögöttes szabályként a Ptk. 273. § (2) illetve 276. § (2) bekezdése tartalmazza, és figyelemmel kell lenni a Korm. r.-ben és a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R.) foglaltakra is. Az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes a hitelezési eljárás során nem járt el kellő gondossággal. Mulasztásokat követett el, és az is, hogy ezekkel okozati összefüggésbe hozható a követelés behajthatatlanná válása, vagyis az, hogy a hitelező megfosztotta a kezest a követelés kielégítésének alapjától.
A felperesi magatartás értékelésénél a jelzálog-szerződés megkötésekor ismert érték az irányadó. Az ingatlan fedezetcserével kapcsolatos felperesi eljárás nem felelt meg a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaknak, e körben a felperes a szokásos és kötelező szakmai gondosságot mellőzve járt el, és "eljárásával megvalósította az állami kezességvállalás által nyújtott biztonsággal való visszaélést". A felperes vétkes magatartása azonban önmagában nem elegendő a kérelem elutasításához, az ezzel kapcsolatos alperesi érvelés csak akkor lenne helytálló, ha az eredetileg biztosítékul szolgáló ingatlan helyébe nem lépett volna egy másik ingatlan. Mivel az alperes a fedezetcsere kapcsán a követelés behajthatatlanságára bizonyítási eljárást nem folytatott le, ezt az új eljárásban kell megtennie, és ennek eredményétől függően kell döntenie a felperesi igényről.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül a fedezetcsere folytán bevont ingatlannal kapcsolatos adatokat és körülményeket, illetve az ezzel kapcsolatos jogilag jelentős tényeket (az újabb ingatlan nem lépett a régi helyébe, a felperes követelést biztosító jogról mondott le, a rangsor elve nem hagyható figyelmen kívül, az utóbb keletkezett jelzálogszerződés a kezes kielégítését eleve nem biztosítja) valamint azt is, hogy a Ptk. 276. § (2) bekezdése két vagylagos tényállást rögzít.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében kérte az elsőfokú ítélet indokolásának megváltoztatását. A felperes azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül a bírósági végrehajtó által megállapított
8 000 0000 Ft-os 0248/3. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó becsértéket, és ezért a fedezetcserét tévesen minősítette a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdésébe ütköző magatartásnak.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva - a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem által vitatott körben, a rendelkezésére álló iratok alapján a következő tényállást állapította meg:
A felperes nemcsak az adósnak, hanem az adós ügyvezetése mellett eljáró S. Baromfinevelő Szövetkezet "f. a." (továbbiakban: szövetkezet) és az E. Kft.-nek (továbbiakban: Kft.) is nyújtott az R.a> hatálya alá tartozó állami kezességvállalás melletti 3 000 0000 Ft, illetve 50 000 000 Ft hitelt. Az adósnak és a Kft.-nek nyújtott hitelek biztosítéka egyaránt az adós tulajdonában álló 31 500 000 Ft-ra értékelt 0248/5. hrsz. alatti ingatlan volt összesen 100 000 000 Ft erejéig. A felperes 2003. június 3-án - az adós nem megfelelő fizetési fegyelme ellenére - hozzájárult ahhoz, hogy ez a jelzálogfedezet megszűnjön, és az adós tulajdonában álló 21 000 000 Ft-ra értékelt 0248/3. hrsz. alatti ingatlanra szerzett jelzálogjogot. Ezen az ingatlanon azonban már fennállt a felperes által szövetkezetnek nyújtott kölcsön biztosítékául 3 000 0000 Ft és járulékaira alapított jelzálogjog, tehát ezt a 21 000 000 Ft-ra értékelt ingatlant a felperes 13 000 0000 Ft-os összkövetelés és járulékainak a biztosítékaként fogadta el. A 0248/3. hrsz. alatti ingatlant továbbá - különböző jogcímeken - még összesen 14 791 154 Ft követelés is terhelte. A jogvita eldöntésére irányadó tényállást tehát az alperes és az elsőfokú bíróság iratszerűen állapította meg. E körben kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a 0248/3. hrsz. alatti ingatlan értéke fedezetkénti elfogadásakor alacsonyabb volt, mint az a követelés, amelynek első ranghelyen szolgált a fedezetéül.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy az adósnak nyújtott gazdahitel fedezetéül szolgáló vagyontárgynak, a 0248/5. hrsz. alatti ingatlannak a fedezeti körből való kivonásával a felperes egyértelműen lemondott a követelést biztosító olyan jogról, amely alapján a kezes a rá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna [Ptk. 276. § (2) bekezdésének első fordulata].
A 0248/3. hrsz. alatti ingatlan ugyanis - amely egyébként is az előzőkben részletezett jellemzőkkel bírt - nem lépett a korábbi helyébe, mivel ez egy olyan új biztosíték volt, amely az állam által vállalt kezességvállalást követően keletkezett. "A kezesre a Ptk. 276. § (1) bekezdése alapján csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok szállnak át, tehát az utóbb kötött jelzálogszerződés a kezes kielégítését nem biztosítja". (BH 1998/172.) Ezen oknál fogva nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a bírósági végrehajtó a 0248/3. hrsz. alatti ingatlant mennyire becsülte.
Az állami készfizető kezesség továbbá a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg egy közigazgatási döntéssel jön létre, az R.a>-ben szabályozott elbírálás eredményeként és ennek megfelelően, és a készfizető kezes pozíciója a közigazgatási döntésnek és a támogatási okiratnak megfelelő kölcsönszerződésben foglaltakon alapul. A kezességvállalás és kamattámogatás tényleges mértékére vonatkozó döntést ugyanis a hitelintézet és a bizottság javaslata alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban minisztérium) hozza meg [R. 8. § (5) bekezdése].
A Korm. r. 1. § (2) bekezdés a) pontja értelmében egyébként a kezes "az államot képviselő Kormány nevében eljáró a kezesi megállapodást (szerződést) aláíró pénzügyminiszter". A kezesség a kezes és a jogosult között jön létre, és a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, és nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt [Ptk. 272. § (1) bekezdése, 273. §]. A perbeli esetben pedig a készfizető kezes nem tudott a támogatási okiratnak megfelelő kölcsönszerződés módosításáról, és az ennek elengedhetetlen részét képező zálogtárgy fedezetből való kivonásáról és egy másik ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződés megkötéséről sem. Mivel csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok szállhattak volna át rá, a kötelezettsége terhesebbé vált, mint amilyen az az elvállaláskor volt. Az utóbb keletkezett jelzálogszerződés a kezes kielégítését nem biztosítja.
A felperes nem vitásan megkereste a pénzügyminisztert és a minisztériumot is. E megkereséseknek és az ezekre adott - hatáskör hiányára hivatkozó, illetve a fedezetcserét banktechnikai jellegű kérdésnek minősítő - válaszoknak azonban az előzőekben kifejtettekre tekintettel és azért sincs ügydöntő jelentősége, mert nem az adós, hanem a szövetkezet hitele kapcsán kerültek megfogalmazásra, és a felperes a fedezetcsere kapcsán még csak nem is e megkeresésében foglaltak szerint járt el.
A Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdése értelmében a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A kockázatvállaló szerződés tartama alatt is rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez csatolni kell.
Az Art. 117. § (1) és (3) bekezdése értelmében az adóhatóságnak vizsgálnia kell a kezesség jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését, és ha a hitelintézet eljárása nem felel meg a feltételeknek, akkor a kezesség beváltása iránti kérelmet el kell utasítania.
A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint az alperes a kifejtettekre figyelemmel megalapozott és érdemben jogszerű döntést hozott akkor, amikor a felperes kezesség beváltása iránti kérelmét elutasította. A felperes eljárása ugyanis nem felelt meg a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdéseiben, a Korm. r., az R.a>, illetve a Ptk. előzőekben nevesített rendelkezéseiben foglaltaknak. Az elsőfokú bíróság pedig - a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben - megalapozott megállapításokat tett.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - nem érintve a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelemben nem vitatott biztosítási szerződésekkel, óvadékkal kapcsolatos megállapításokat - Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.299/2007.)
Bírósági jogesetek
BH 2013.1.26 Az állami készfizető kezesség - a számos közjogi elem miatt - nem azonos a polgári jog által szabályozott kezességgel. Az állam csak a jogszabályokban rögzített állam által támogatni kívánt célnak és szabályozásnak megfelelő hitelhez biztosítja a készfizető kezességet [2003. évi XCII. tv. 117. §, 1996. évi CXII. tv. 78. §, 317/2001. (XII. 29.) Korm. r. 2. §, (1) bek., 7. § (1), (2) bek.].
