adozona.hu
BH+ 2008.12.564
BH+ 2008.12.564
Az élelmezésvezető közalkalmazottat az "F" fizetési osztályba kell besorolni, ha főiskolai végzettséggel és élelmezésvezetői szakképesítéssel rendelkezik [Kjt. 61. § (1) bekezdés f) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a 2002. szeptember 1-jétől illetménykülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Igényét arra alapította, hogy a "D" fizetési osztályba való besorolása téves, az "F" fizetési osztályba kellett volna besorolni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéltével a keresetet elutasította.
A tényállás keretében megállapította, hogy felperes 1978. november 1-je óta áll az alperes alkalmazásában élelmezésvezető munkakörben, a G.-i Agrártudomá...
BH+ 2008.12.564 Az élelmezésvezető közalkalmazottat az "F" fizetési osztályba kell besorolni, ha főiskolai végzettséggel és élelmezésvezetői szakképesítéssel rendelkezik [Kjt. 61. § (1) bekezdés f) pont].
A felperes a keresetében a 2002. szeptember 1-jétől illetménykülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Igényét arra alapította, hogy a "D" fizetési osztályba való besorolása téves, az "F" fizetési osztályba kellett volna besorolni.Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéltével a keresetet elutasította.
A tényállás keretében megállapította, hogy felperes 1978. november 1-je óta áll az alperes alkalmazásában élelmezésvezető munkakörben, a G.-i Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerzett növénytermesztési üzemmérnöki diplomával és élelmezésvezetői szakképzettséggel rendelkezik, utóbbit nem iskolai rendszerű, tanfolyami képzés keretében szerezte.
A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítói és forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet élelmezésvezető szakképzettségéről rendelkező 26. §-a figyelembevételével a Kjt. 61. § (1) bekezdése és 63. § (1) bekezdése alapján a keresetet alaptalannak találta, mert felperes főiskolai végzettsége nem szakirányú, és csak középfokú élelmezésvezetői tanfolyami végzettséggel rendelkezik.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes élelmezésvezetői végzettsége alapján szakképzettnek minősül a besorolás szempontjából.
A másodfokú bíróság a bizonyítást kiegészítve beszerezte a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet nyilatkozatát. Utóbbi szerint a 38/1995. (X. 7.) NM rendelet és a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet 26. § irányadó rendelkezései alapján a felperes szakképzettnek tekinthető az élelmezésvezetői besorolás szempontjából. Ennek figyelembevételével a munkaügyi bíróság téves jogkövetkeztetését megváltoztatva döntött a jogalap fennállásáról és elrendelte az iratok visszaküldését a munkaügyi bíróságnak az igény összegszerű elbírálása végett.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint, mivel a munkaügyi bíróság helyesen értelmezte a jogszabályt, nem volt szükség a N.-i Szakképzési Intézet és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet megkeresésére, amelyek véleménye a bíróságot nem köti. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vette figyelembe az említett intézetek azon tájékoztatását, hogy az élelmezésvezetői szakképesítés nem minősül emelt szintű szakképesítésnek, és nem adta indokát a másodfokú bíróság miért fogadta el az utóbb kért megkeresésre adott választ a szakképzett elismerésére vonatkozóan.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását és a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 61. § (1) bekezdése szerint a munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak, az f) pont alapján az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör tartozik.
Az élelmezésvezetői munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget jogszabály nem határozza meg, a szakképzettségről a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet perbeli időben hatályos 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az oktatási, nevelési intézményekben a tanulók étkeztetését ellátó közétkeztetést irányító élelmezésvezető akkor szakképzett, ha vendéglátóipari szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal, vagy ezzel egyenértékű, illetőleg magasabb szakirányú végzettséggel rendelkezik.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes - a 38/1995. (X. 7.) NM rendelet melléklete X. pontjában erre feljogosított - E. Szakképző és Továbbképző Intézet mellett működő szakmai vizsgabizottság által kiállított bizonyítvánnyal rendelkezik, amely az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - tehát állam által elismert - élelmezésvezető megnevezésű szakképesítést igazol.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatásban tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete a gazdasági dolgozó munkakörre, amelybe az élelmezésvezető is tartozik, több (C, D, E, F) fizetési osztályt állapít meg. Ezek közül a közalkalmazottat a III/9/b. pont szerint, ha van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít a szakképesítése alapján, vagy ha az kedvezőbb, a legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni.
Az előbbiek figyelembevételével a felperes "F" fizetési osztályba sorolása megfelel a jogszabálynak.
A felülvizsgálati kérelem a szakképzettségre vonatkozóan beszerzett nyilatkozatokat tévesen tekintette egymásnak ellentmondónak. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint az emelt szintű szakképesítést a besoroláskor felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A felperes által megszerzett szakképesítés nem emelt szintű szakképesítés, erről a megkeresett szakképzési intézetek egybehangzóan nyilatkoztak, ugyanakkor az adott szakképzésre feljogosított intézet a kiadott bizonyítvánnyal egybehangzóan igazolta, hogy a felperes az élelmezésvezetői munkakör betöltésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, tehát szakképzett. A 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet 26. § (2) bekezdése az élelmezésvezető szakképzettségéhez nem ír elő emelt szintű (felsőfokú) szakképesítést.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.673/2007.)