adozona.hu
BH 2008.12.341
BH 2008.12.341
Az illetménynek a tárgyév első napjától történő megállapítására tekintettel a késedelmes teljesítményértékelés kihat az alapilletmény megállapítására [Ktv. 34. §, 43. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2001 júliusától nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg az illetményét, diszkriminatív módon járt el, megsértette a Ktv. 34. § (4) bekezdésében a teljesítménykövetelmények tekintetében előírtakat. Kérte az alperesnek az elmaradt illetményei kamattal történő megfizetésére kötelezését, a 2003. évi teljesítményértékelése megsemmisítését, és az alperes által alkalmazott csökkentett illetmény helyett 1...
BH 2008.12.341 Az illetménynek a tárgyév első napjától történő megállapítására tekintettel a késedelmes teljesítményértékelés kihat az alapilletmény megállapítására [Ktv. 34. §, 43. §].
A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2001 júliusától nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg az illetményét, diszkriminatív módon járt el, megsértette a Ktv. 34. § (4) bekezdésében a teljesítménykövetelmények tekintetében előírtakat. Kérte az alperesnek az elmaradt illetményei kamattal történő megfizetésére kötelezését, a 2003. évi teljesítményértékelése megsemmisítését, és az alperes által alkalmazott csökkentett illetmény helyett 100% alapilletményre való jogosultsága megállapítását is.A munkaügyi bíróság a tényállásban rögzítette, hogy a felperes 2001. március 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél, ahol pénzügyi előadóként dolgozott.
A 2003. év tekintetében a felperes nem tudta megjelölni, mely tények és értékelés tekintetében valótlan a teljesítményértékelés. A meghallgatott tanúk nyilatkozatai ugyanakkor bizonyították a teljesítményértékelés megállapításait, továbbá a hiányosságait a felperes is elismerte.
A diszkriminációt illetően sem találta alaposnak a felperes keresetét a munkaügyi bíróság, mivel a felperes által hivatkozott tények - egyedül ő kapott javított számítógépet, és emiatt az "lefagyott" - ennek megállapítására nem adtak alapot, az esetleges "lefagyás" ezzel nem állt összefüggésben.
Az alapilletmény vonatkozásában a munkaügyi bíróság úgyszintén nem állapított meg jogszabálysértést. A 2001 júliusától igényelt illetményre 2004. november 24-én előterjesztett keresetet a munkaügyi bíróság elévültnek minősítette, mindazonáltal vizsgálta a besorolási és illetmény-megállapítási dokumentumokat, és azokat jogszerűnek ítélte. Kifejtette, hogy a Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint az alperes az éves teljesítményértékeléshez képest megalapozottan csökkentette a felperes besorolás szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét. A 2003. évi teljesítményértékelés késedelmes elkészítése összefüggött a felperes év végi hosszas keresőképtelenségével, és a felperesnek hátrányt nem jelentett. Mindezek alapján alaptalannak találta az illetménykülönbözet iránti igényt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével - helyes indokai alapján - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A Ktv. 34. § (4) bekezdésének megsértésére hivatkozott, mivel a jogviszonya fennállása óta az alperes mindig késve készítette el az éves teljesítményértékelést, ezért 100%-os illetményre volt jogosult. Álláspontja szerint jogosan kérte a 2003. évi teljesítményértékelés megsemmisítését, mivel az csupán általánosságokat tartalmazott, ezért a tanúnyilatkozatokat sem lehetett volna figyelembe venni. Sérelmezte, hogy a teljesítmény-értékelés 86%-os mértékéhez képest az alperes 81%-os illetmény-beállási szintet alkalmazott. Vitatta az elsőfokú ítélet megállapítását arról, hogy a különbség - illetményben számítva - nem jelentős. Állítása szerint éppen ebben nyilvánult meg az alperes diszkriminatív eljárása, hogy az alperesnél a csökkentett beállás a felsőfokú iskolai végzettségűeket érintette. Hivatkozott még az általa becsatolt 678/B/2001. AB határozat figyelmen kívül hagyására. A felperes szerint a Ktv. 103. § (6) bekezdésébe és a 42. § (3) bekezdésébe ütközött, hogy az alperes az alapilletmény kiszámításánál a törvényi mértéket vette alapul, és csak a pótlékokat számította a helyi önkormányzati illetmény alappal.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek a 2003. évi teljesítmény értékelés hibás vagy valótlan ténymegállapítása megsemmisítésére vonatkozó keresete eredménytelen volt, mivel a felperes ilyet nem is tudott megjelölni, ehelyett a minősítését egészében alap nélkül támadta [Ktv. 34. § (7) bekezdése, 35. § (3) bekezdése].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta a diszkrimináció hiányával kapcsolatos elsőfokú ítéleti megállapításokat, és az ennek körében előadott tényelőadások értékelését (javított számítógéppel nem áll összefüggésben a felperes által hivatkozott "lefagyás"). Ehelyett a felülvizsgálati kérelem olyan új tényalapra hivatkozott, amely az első- és a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya [Pp. 270. § (2) bekezdés, BH 2001/172.].
Nem jogszabálysértő az első- és a másodfokú bíróság álláspontja abban sem, hogy az alperes nem volt elzárva attól, miszerint a pótlékok tekintetében határozzon meg a törvényi mértéknél magasabb illetményalapot, és a besorolásnál, valamint illetmény-megállapításnál a törvény által meghatározott illetményalapot alkalmazza. Erre vonatkozóan meghozott önkormányzati rendeletek nem jogszabálysértőek, és nem ellentétesek a felülvizsgálati kérelemben megjelölt AB határozatban kifejtettekkel, mivel ez a határozat a Ktv.-t 2001. július 1-jétől módosító 2001. évi XXXVI. törvény új illetmény-megállapítással kapcsolatos rendelkezésének alkotmányosságát értelmezte azzal összefüggésben, hogy az új illetményalap miatt a korábbi magasabb önkormányzati illetményalap nem csökkenthető. A perbeli tényállás ezzel nem volt azonos.
A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ktv. 34. § (4) bekezdése értelmében a tárgyévre vonatkozóan meghatározott teljesítmény-követelmények figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét, és az értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. A Ktv. 34. § (8) bekezdése értelmében a 43. § (4) bekezdésben meghatározott illetményeltérés az előbbiek szerinti tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelés eredményétől függően alkalmazható. Ha a teljesítményértékelésre nem került sor, a köztisztviselő a korábban megemelt alapilletményre, emelés hiányában a 43. § (2) bekezdés szerinti alapilletményre jogosult, és az nem csökkenthető. A Ktv. 34. § (9) bekezdése értelmében figyelemmel kell lenni a köztisztviselő adott évi munkavégzésének időtartamára is.
Az előbbi jogszabályok egybevetéséből következően önmagában nem ad alapot a teljesítményértékelés megsemmisítésére az elkészítésre vonatkozó határidő elmulasztása [Ktv. 34. § (7) bekezdés], azonban az adott évre vonatkozó illetménynek a tárgyév első napjától történő megállapítására tekintettel a késedelmes értékelés érinti az alapilletmény 43. § (4) bekezdése szerinti megállapítását (a törvény szerinti mérték megemelését, illetve csökkentett mértékű meghatározását). Amennyiben ugyanis a tárgyévi január hónapra járó illetmény megállapításáig az előző évre vonatkozó teljesítményértékelés nem készült el, a Ktv. 34. § (8) bekezdése értelmében a köztisztviselő a Ktv. 43. § (2) bekezdése szerinti 100%-os mértékű alapilletményre jogosulttá válik. A teljesítményértékelés határidőben történő elkészítését a köztisztviselő keresőképtelensége nem érinti; ilyen esetben az átadásnak és a szóbeli megbeszélésnek az akadály megszűnését követően haladéktalanul eleget kell tenni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a besorolásra, az illetmény-megállapításra és az illetménykülönbözetre vonatkozó (elévülési időn belüli) kereseti kérelmeket elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezéseket helybenhagyó jogerős ítéleti rendelkezéseket - a munkaügyi bíróság ítélete ugyanezen részére, és a felperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezésére kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés].
Ezt meghaladóan - a 2003. évi teljesítményértékelés érvényessége, és a diszkrimináció hiányának megállapítása körében - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.490/2007.)