adozona.hu
BH+ 2008.11.519
BH+ 2008.11.519
Ha a szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a hivatásos állomány tagját nyugállományba helyezik, a felmentés jogellenességének megállapítása esetén az eredeti beosztásba való visszahelyezés nem igényelhető [2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) 224. § (6) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alezredes rendfokozatú felperest az alperes tájékoztatta, hogy a 2095/2003. (V. 29.) Korm. határozat alapján a V. Főosztály létszámát 5 fővel csökkenteni kellett, és ennek keretében a korábbi, önálló osztályvezető-helyettesi beosztása megszűnik. A felperest 2003. július 1-jei hatállyal rendelkezési állományba helyezte, mivel részére a rendfokozatának, képzettségének és végzettségének megfelelő beosztást biztosítani nem tudott, és a...
BH+ 2008.11.519 Ha a szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a hivatásos állomány tagját nyugállományba helyezik, a felmentés jogellenességének megállapítása esetén az eredeti beosztásba való visszahelyezés nem igényelhető [2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) 224. § (6) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alezredes rendfokozatú felperest az alperes tájékoztatta, hogy a 2095/2003. (V. 29.) Korm. határozat alapján a V. Főosztály létszámát 5 fővel csökkenteni kellett, és ennek keretében a korábbi, önálló osztályvezető-helyettesi beosztása megszűnik. A felperest 2003. július 1-jei hatállyal rendelkezési állományba helyezte, mivel részére a rendfokozatának, képzettségének és végzettségének megfelelő beosztást biztosítani nem tudott, és a szolgálati jogviszonyát 2004. február 1-jétől kezdődő felmentési idővel 2004. július 31-vel megszüntette. Az alperes a felmentő intézkedésében a Hjt. 56. § c) pontjára, valamint 59. § (1) bekezdés b) pontjára, (3) bekezdésére és arra hivatkozott, hogy létszámcsökkentés következtében a felperes szolgálati beosztása megszűnt, és iskolai végzettségének (szakképesítésének), és rendfokozatának megfelelő más betölthető beosztás számára nem volt biztosítható. A felmentéssel egyidejűleg az alperes intézkedett a felperes szolgálati nyugállományba helyezéséről 2004. augusztus 1-jétől.A felperes a keresetében a felmentésről szóló parancs hatályon kívül helyezését és a jogellenesség jogkövetkezményeként - többek között - a szolgálati jogviszonyának helyreállítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2004. január 28-án kelt felmentő személyügyi parancsa jogellenes, és 2004. augusztus 1-jétől 2005. október 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan 1 263 590 forint elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte az alperest.
Az ítélet indokolása szerint a létszámcsökkentés a felperes szolgálati beosztását valóban érintette, azonban a megnövekedett feladatok miatt a megszüntetett osztályvezető-helyettesi beosztást visszaállították, de azt más személynek ajánlották fel, aki a felmentési idő lejártát követő első naptól a beosztást el is látta.
A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül további nettó illetmény és nyugdíjkülönbözete címén 2 352 350 forintot. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését azért találta megalapozatlannak, mert a perben a felmentés indokának valóságát, vagyis a felperes beosztásának megszűnését nem bizonyította. Ugyanakkor nem fogadta el a felperesnek a szolgálati viszony helyreállítására irányuló fellebbezési kérelmét sem. Tényként állapította meg, hogy a felperes 2004. augusztus 1-jétől szolgálati nyugállományba került, ezért a szolgálati viszonya helyreállítását a Hjt. perbeli időben hatályos 224. §-ának (6) bekezdése kizárja.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni megváltoztatásával a szolgálati jogviszonya helyreállítását kérte. Álláspontja szerint miután a jogerős ítélet megállapította, hogy a szolgálati viszonya felmentéssel történő megszüntetéséről hozott parancs jogellenes, a jogellenesség jogkövetkezményeként a Hjt. 224. § (2) bekezdésében foglaltakat kellett volna alkalmaznia. Eszerint, ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, az állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszonya meg sem szűnt volna. Az eredeti állapot helyreállításának pedig részét kell, hogy képezze a vele szemben jogellenesen alkalmazott valamennyi döntés, melyek közül egyik volt a nyugdíjaztatása. Ebből következően esetében a Hjt. 224. § (6) bekezdésének alkalmazása a bíróságok részéről téves.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányul.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről szóló 2004. január 28-án kelt parancs jogellenességét az elsőfokú bíróság megállapította, mely ítéleti döntés jogerőre emelkedett.
A felmentés jogellenességének jogkövetkezményeit a bíróságnak a Hjt. 224. §-ában foglaltak szerint kellett megállapítani. A Hjt. 224. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, az állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszonya meg sem szűnt volna. E főszabályhoz képest a perbeli időben hatályos Hjt. 224. § (6) bekezdése külön szabályt tartalmaz a szolgálati nyugállományba helyezettekre nézve, amelyet felperes esetében alkalmazni kellett, ugyanis az alperes 2004. augusztus 1-jei hatállyal szolgálati nyugállományba helyezte. A Hjt. 224. §-nak (6) bekezdése a (2) bekezdéstől eltérő jogkövetkezmény alkalmazását rendeli. Eszerint, ha a szolgálati viszony megszüntetésekor a hivatásos állomány tagját nyugállományba helyezik, és a bíróság a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, a szolgálati viszony a nyugállományba helyezéssel szűnik meg, de a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a nyugellátás és az elmaradt illetménye közötti különbözetet, valamint elmaradt egyéb járandóságát és a felmerült kárát. A másodfokú bíróság tehát nem sértett jogszabályt, amikor a hivatkozott rendelkezésnek megfelelően mellőzte a felperes eredeti beosztásba történő visszahelyezését, és az alperest további elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte.
A fenti indokolásra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette. (Legf.Bír. Mfv.II.10.543/2007.)