adozona.hu
BH+ 2008.11.517
BH+ 2008.11.517
A hivatásos állomány tagjával katonai, rendvédelmi oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén is köthető tanulmányi szerződés, ha a képzésben való részvételre a fegyveres szerv nem kötelezte [Hszt. 74. §, 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 44. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tanulmányi szerződésszegésből eredő követelés címén 338 645 forint és járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben. Az alperes ellentmondással élt, és viszontkeresetében 100 000 forint tandíj és 22 571 forint tankönyvköltség megfizetésére kérte kötelezni a felperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 388 645 forint tanulmányi költség, és ennek kamatai megfizetésére kötelezte. Az alperes viszontkeresetét elutasított.
Az ítéleti tényállás s...
BH+ 2008.11.517 A hivatásos állomány tagjával katonai, rendvédelmi oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén is köthető tanulmányi szerződés, ha a képzésben való részvételre a fegyveres szerv nem kötelezte [Hszt. 74. §, 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 44. §].
A felperes tanulmányi szerződésszegésből eredő követelés címén 338 645 forint és járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben. Az alperes ellentmondással élt, és viszontkeresetében 100 000 forint tandíj és 22 571 forint tankönyvköltség megfizetésére kérte kötelezni a felperest.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 388 645 forint tanulmányi költség, és ennek kamatai megfizetésére kötelezte. Az alperes viszontkeresetét elutasított.
Az ítéleti tényállás szerint a felek 2000. március 16-án kötöttek tanulmányi szerződést, amelyben az alperes a Rendőrtiszti Főiskola Közrendvédelmi Szak levelező tagozatán diploma megszerzését vállalta. Tudomásul vette, hogy amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, vagy szolgálati viszonya a tanulmányok befejezését követően a tanulmányokkal megegyező időtartam előtt megszűnik, a támogatás időarányos részét köteles visszafizetni. A felperes a szerződésben a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, erre távolléti díj fizetését, valamint tandíj, szállás és a tankönyvek költségének 50%-os megtérítését vállalta. A felek a tanulmányi szerződés néhány pontját 2001. február 19-én módosították. Az alperes a tanulmányait 2004. április 26-án abbahagyta. Ezt a per során nem tette vitássá, azonban arra hivatkozott, hogy a szolgálati beosztásához szükséges iskolai végzettség megszerzésére parancsban a felperes kötelezte, ezért tanulmányi szerződést nem is köthetett volna vele. Ezzel szemben a munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes már 1997. évtől tiszti beosztásnak minősülő előadói státuszban teljesített szolgálatot, és a felperes ehhez magasabb végzettség megszerzését nem írta elő. A 2000. március 13-án kelt parancsban a felperes a képesítési előírásokat csupán a megkezdett tanulmányokra tekintettel jelölte meg, a 2000. március 29-én kelt parancs nem értelmezhető a főiskolai végzettség megszerzésére vonatkozó kötelezésként. Mivel az alperes nem vitásan nem tett eleget a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségének, az általa egyébként összegszerűségében nem vitatott támogatás visszafizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezésében a kereset elutasítását kérte, a viszontkeresete elutasítását nem kifogásolta.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét annak helyes indokainál fogva helybenhagyta.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint a perköltségben való marasztalását kérte. Fenntartotta azt a perbeli álláspontját, hogy a Rendőrtiszti Főiskola elvégzésére a felperes parancsban kötelezte. Arra hivatkozott, hogy szerződésszegést a felperes követett el, amikor egyoldalúan olyan beosztásba helyezte, amelyben nem követelmény a főiskolai végzettség. Mindkét bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Hszt. 74. §-a alapján a felperes csak polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés esetében köthetett volna tanulmányi szerződést.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes körzeti megbízotti beosztásba történő kinevezése a per tárgyát nem képezte, így ennek jogszerűsége a felülvizsgálat keretében nem vizsgálható.
Az iratokból megállapíthatóan 1997. február 1-jét megelőzően az akkor rendőrzászlós rendfokozatú felperes a H.-i Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályának állományában járőrvezetői beosztásban teljesített szolgálatot. 1997. február 1-jétől nem kinevezés, hanem megbízás (Hszt. 50. §) alapján látott el a Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti osztályon előadói feladatokat. 2000. február 21-én a felperes saját maga kérte írásban a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjétől, hogy a rendőrtiszti főiskolai tanulmányainak folytatása érdekében tanulmányi szerződést köthessen, miután ugyanezen év január 28-án sikeres felvételi vizsgát tett a főiskola közrendvédelmi szakán induló keresztévfolyamos önköltséges levelező tagozatra. A felek a tanulmányi szerződést 2000. március 16-án megkötötték, és a szerződés 2001. február 19-én módosították, így annak tartalmát az alperesnek pontosan ismernie kellett. A tanulmányi szerződésben a felperes nem vállalt olyan kötelezettséget, hogy főiskolai végzettség megszerzését követően az alperest tiszti beosztásban foglalkoztatja.
Az alperes személyes meghallgatásakor azt nyilatkozta, hogy 1990-től folyamatosan felvételizett a Rendőrtiszti Főiskolára, holott járőri, illetőleg a járőrvezetői beosztás betöltése ilyen végzettséget nem kívánt meg.
A Hszt. 73. § (1) bekezdése szerint lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra. A Hszt. 74. § (1) bekezdése polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás-képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződésről rendelkezik. A Hszt. 72-74. §-aihoz kapcsolódó 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 44. § (1) bekezdése szerint az állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében katonai (rendvédelmi) oktatási intézményben vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. Az ugyanezen § (2) bekezdése szerint amennyiben az állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján került sor, úgy az előírt kedvezményeket és tanulmányok folytatásának valamennyi költségét a szervnek kell biztosítania. Ilyen esetben tanulmányi szerződés nem köthető. E rendelkezésből az következik, hogy katonai (rendvédelmi) oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén is köthetnek a felek tanulmányi szerződést.
A felperes az alperest 2000. március 1-jével a korábbi megbízás (Hszt. 50. §) egyidejű megszüntetése mellett közrendvédelmi segédelőadónak nevezte ki. E parancs az előírt iskolai végzettségként a Rendőrtiszti Főiskolát jelölte meg.
A felülvizsgálati kérelemben említett tanúk vallomása egybehangzó atekintetben, hogy a felperes az alperest a főiskolai végzettség megszerzésére nem kötelezte, a parancsban előírt iskolai végzettség csupán a képesítési követelményt jelöli meg. A per adatai alapján tehát az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes az alperest a főiskola elvégzésére nem kötelezte, és a felek között érvényesen létrejött tanulmányi szerződés megszegése miatt az alperest a tanulmányi támogatást illetően megtérítési kötelezettség terheli [Hszt. 74. § (2) bekezdés].
Jogszabálysértés hiányában ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.447/2007.)