adozona.hu
AVI 2008.8.91
AVI 2008.8.91
A vagyonszerző lakásépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhatóságnak (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. felperes 2001. augusztus 31. napján a D. Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 3646. hrsz.-on jegyzett, G. , K. út 11. szám alatti, 561 m2 alapterületű ingatlant 5 200 000 Ft vételárért megvásárolta. A szerződés 12. pontjában a vagyonszerzése illetékmentességéért kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant négy év alatt családi házzal beépíti, és a használatbavételi engedélyt az illetékhivatalnak bemutatja.
A Megyei Illetékhivatal a 2001. május 14. napján kelt fizetési meghagyá...
AVI 2008.8.91 A vagyonszerző lakásépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhatóságnak (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
Az I. r. felperes 2001. augusztus 31. napján a D. Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 3646. hrsz.-on jegyzett, G. , K. út 11. szám alatti, 561 m2 alapterületű ingatlant 5 200 000 Ft vételárért megvásárolta. A szerződés 12. pontjában a vagyonszerzése illetékmentességéért kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant négy év alatt családi házzal beépíti, és a használatbavételi engedélyt az illetékhivatalnak bemutatja.A Megyei Illetékhivatal a 2001. május 14. napján kelt fizetési meghagyásában az I. r. felperes terhére 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 520 000 Ft vagyonszerzési, és 2000 Ft eljárási illetéket szabott ki. A határozat szerint a megszerzett lakótelek után megállapított Illetéket - figyelemmel a kötelezettségvállalásra - csak akkor kell megfizetni, ha az építkezés a szerződés bemutatásától számított négy éven belül meghiúsul, illetőleg nem fejeződik be.
A II. r. felperes a D. Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 3644. hrsz.-on jegyzett, G., K. út 12. szám alatti, 550 m2 alapterületű ingatlant 5 100 000 Ft vételárért megvásárolta. Az adásvételi szerződés 11. pontjában a vagyonszerzése illetékmentességéért kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant négy év alatt családi házzal beépíti, a használatbavételi engedélyt az illetékhivatalnak bemutatja.
Az elsőfokú hatóság a 2001. május 14. napján kelt határozatában a II. r. felperes terhére 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 510 000 Ft vagyonszerzési, és 2000 Ft eljárási illetéket szabott ki. A határozat szerint a megszerzett lakótelek után megállapított illetéket - figyelemmel a kötelezettségvállalásra - csak akkor kell megfizetni, ha az építkezés a szerződés bemutatásától számított négy éven belül meghiúsul, illetőleg nem fejeződik be.
A Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a 2001. december 3. napján kelt határozatával a felperesek kérelmének helyt adott, és 3646. és 3644. hrsz.-on jegyzett, G., K. út 11. és 12. szám alatti földrészletek összevonását engedélyezte akként, hogy a keletkezett földrészlet helyrajzi száma: 3644, a beépítetlen terület mértéke 1111 m2, és családi házzal beépíthető.
A Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője felperesek kérelmére a 2002. szeptember 9. napján kelt határozatában a 3644. hrsz.-on jegyzett, G., K. út 12. számú ingatlanon családi ház felépítésére módosított építési engedélyt, a 2003. október 6. napján kelt határozatával a megépített családi házra végleges használatbavételi engedélyt adott.
A II. r. felperes a használatbavételi engedélyt az elsőfokú hatóságnak 2004. április 20. napján küldte meg.
Az elsőfokú hatóság a 2004. július 22. napján kelt határozatával a II. r. felperes terhére megállapított, de fizetésében felfüggesztett 510 000 Ft vagyonszerzési illeték törlését elrendelte, az I. r. felperes terhére előírt 520 000 Ft illeték törlésére - a végleges mentesség megadására - irányuló kérelmet elutasította az előírt illeték megfizetésére kötelezéssel együtt. Indokolása szerint a vagyonszerzők két lakótelket szereztek, amelyekre vonatkozóan külön-külön beépítést vállaltak, azonban csak egy lakóházat építettek meg, ezért csak a 3644. hrsz.-ú ingatlan után kiszabott, de fizetésében felfüggesztett illetéket törölte.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2004. november 5. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában idézte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését és megállapította, hogy a vagyonszerzők csak akkor mentesülhetnek a teljes illeték alól, ha mindkét ingatlanon - az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapotot figyelembe véve - egy-egy lakóházat építenek.
A felperesek keresetükben a határozatoknak az I. r. felperes vagyonszerzése utáni illetékfizetésre kötelező rész hatályon kívül helyezését, az illetékmentesség megadását kérték. Álláspontjuk szerint az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségüknek eleget tettek, négy éven belül az összevont ingatlanra lakóházat építettek.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában idézte az Itv. illetékmentességről rendelkező 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, és megállapította, hogy a törvényi szabályozás feltételes illetékmentességben a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon való építést részesíti, a 3646. hrsz.-ú földrészleten azonban a törvényi feltétel nem teljesült. Az illetékkiszabás szempontjából nem értékelhető az a szubjektív körülmény, hogy a tervezett családi ház elhelyezése a telkek egyesítésével volt biztosítható.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmük teljesítését kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését tévesen értelmezte. A kedvezmény mindkettőjük vagyonszerzését meg kell, hogy illesse, ugyanis ketten együtt építkeztek, négy éven belül a használatbavételi engedélyt együttesen kapták meg, és ezt a hatóságnak mindketten igazolták. Az a körülmény, hogy a kedvezőbb beépítés érdekében az ingatlanaikat összevonták, a kedvezmény megvonását nem eredményezheti, mert a lakóházat mindkét telket érintően építették fel.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét és az alperesi jogelőd 2004. november 5. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte, a Megyei Illetékhivatal 2004. július 22. napján kelt határozatát részben és akként változtatta meg, hogy a Megyei Illetékhivatal által az I. r. felperes terhére megállapított, de fizetésében felfüggesztett 520 000 (azaz ötszázhúszezer) forint vagyonszerzési illetéket törli.
Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. A (2) bekezdés értelmében, ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. E jogszabályhelyek alkalmazásával az elsőfokú hatóság felpereseknek a 3646. és 3644. hrsz.-ú ingatlanok megszerzése után esedékes illetékeik megfizetését felfüggesztette.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 24. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak szerint telekalakítás a telekcsoport újraosztása, a telekfelosztás, a telekegyesítés (2. § 23. pont), és a telekhatár-rendezés. Az Étv. 2. §-ának 23. pontja értelmében e törvény alkalmazásában telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. A felperesek azokat az ingatlanokat, amelyeket megvásároltak, és amelyeket lakóházzal kívántak beépíteni, a kedvezőbb beépítés érdekében egyesítették. Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése kifejezetten nem tiltja, hogy a vagyonszerző az Étv. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ingatlan telekalakítását engedélyeztesse. Nem eredményezi ezért az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglalt illetékmentesség elvesztését az, ha a vagyonszerző az általa vásárolt telkeket egyesíti, és ezt követően építi be. Jelen esetben akkor sem, ha a vagyonszerző két magánszemély, a felperesek ugyanis a telekegyesítés, az építési engedély és a használatba vételi engedély iránt is együtt nyújtották be a kérelmet, és az engedélyeket együtt, mint férj és feleség kapták meg.
Az Itv. 87. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni. A felperesek keresete a 3646. és 3644. hrsz.-on jegyzett (telekegyesítés után 3644. hrsz.-ot kapott) ingatlanok közül a 3646. hrsz.-úra vonatkozott, keresetükben kijelentették, hogy ezt az ingatlant is beépítették, ezért a vétele után esedékes illetéket nem kell megfizetniük.
Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés szerinti illetékmentesség teljesültségét telekegyesítés esetén minden esetben a konkrét ügy adatai, körülményei határozzák meg. A vétel tárgyát képező ingatlanok méretei: 561 m2 és 550 m2 voltak, a telekegyesítés utáni méret: 1111 m2. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy a telekegyesítés után létrejött 3644. hrsz.-ú ingatlan mérete a két telek együttes méretével azonos, és a felperesek minden engedélyt közösen kaptak meg, továbbá, hogy az elsőfokú hatóság nem vitatta, az alperes pedig elismerte, miszerint a felperesek az egyesített ingatlant lakóházzal 4 éven belül beépítették, és ezt használatbavételi engedélyekkel igazolták, az I. r. felperest az illetékmentesség az egyesítés után beépített 3646. hrsz.-ú ingatlanra is megilleti.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, továbbá az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóság határozatát részben és akként változtatta meg, hogy az I. r. felperes terhére megállapított, de fizetésében felfüggesztett vagyonszerzési illetéket törölte. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.208/2006.)